Szépkorú köszöntése

1912. április 2-án a család 6. gyermekeként látta meg a napvilágot. A dolgos család részeként már kiskorától tevékenyen kivette a részét a munkából. Az udvar, az állatok ellátása tartozott a feladatai közé. Szüleivel otthon tótul beszéltek, az iskolában sajátította el a magyar nyelvet. Munkához szokott élete során fáradtságot nem ismerve dolgozott. Nagy munkabírásáért, komoly gondolkodásáért, nyugodt, derűs természetéért mindenütt szerették őt. 17 évesen bátyja példája nyomán hentesinasnak állt, inaséveit Soltvadkerten töltötte, később Solton dolgozott. A mestervizsga megszerzését követően Kiskőrösre került, előbb bátyjával, később önállóan kezdett el dolgozni. 1939-ben megnősült, két év múlva kisfia született, ezt követően sajnálatos módon elveszítette feleségét. Nagyon büszke rá még ma is, hogy Kiskőrösön az első „modern” hentesüzletet ő alakította ki. Nevéhez fémjelzett üzletéhez kapcsolódik a gyorsmérleg, a beépített üveges pult és a kirakat.

Kedvelt hely volt Jani bácsi hentesüzlete, az emberek szerettek oda járni, szerettek nála vásárolni. 1944-ben megnősült, ezt követően leánygyermeke született. Azóta, 68 éve élnek az egyre bővülő családban, ahol két gyermek, hat unoka, 15 dédunoka és 1 ükunoka veszi körül. A háború nehéz éveit követően az államosítás során a hentesüzletét megszüntették. Mindez rosszul érintette, de hite és akarata új dolgok elé vitték, az apai örökségből kapott két hold szőlő megművelését választotta kesergés helyett.

Dolgos keze alatt szépen fejlődött a gazdaság, de ezt is elvették tőle. Az ÁFÉSZ-nál vállalt állást, később hentesként alkalmazták. 60 évesen ment nyugdíjba, s a pihenés éveit is munkával töltötte: újra szőlőt művelt és gyümölcsfákat ültetett. 90 éves koráig két hold szőlővel foglalkozott, majd a szőlő helyére erdőt telepített, ugyanis mindig nagy örömét lelte a fák növekedésében, a csendes erdő nyugalmában. Kiskőrösön sokan ismerik őt, sokan megszólítják az utcán, Jani bácsi pedig örül az érdeklődésnek. Nehezen viseli, hogy barátai, kortársai, hasonló korú rokonai már nem élnek.

Világ életében előrenéző, tervező, optimista ember volt, mindig nagy célokat tűzött ki maga elé. Az elfogadás példamutató a személyében, a kesergés helyett mindig a megoldást kereste.

Szereti a magyar nótákat, tótul még mindig beszél, de már kevés lehetőség adódik a gyakorlásra. Akaraterejét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy háromszor kezdte újra életét, s bár fiatal korában nem tanulhatott, 50 évesen szerezte meg a kereskedelmi érettségit. Kedvelt időtöltése a lexikonok lapozgatása, tanulmányozása. Fontosnak tartotta gyermekei esetében is a tanulást, gyermekei és unokái egyetemet végeztek. Sokat emlegeti gyermekkorából azt a pillanatot, amikor a szomszéd biciklijét tolhatta. Fiatal korában jutott hozzá első kerékpárjához, később motorkerékpárt vásárolhatott, élete delén vette meg az első Trabantot. Szerette a gépeket, vigyázott rájuk, mert úgy véli, mindennek lelke van.

Jani bácsi, szeretettel és tisztelettel köszöntjük Önt 100. születésnapján családja körében! Kísérje Isten áldása a továbbiakban is, tartsa meg Önt sokáig jó egészségben, boldogságban, hozzon az életébe még több örömöt és derűt.