Az Önkormányzati vagyonról, a vagyon hasznosításáról szóló rendelet

Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 26/2012  (XII.19.) önk. rendelete az önkormányzati vagyonról, a vagyon hasznosításáról.

Kiskőrös Város Önkormányzat Képviselő- testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6., 7., 11. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)- c) pontjában, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, valamint Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában vagyon az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon, ideértve a vagyoni értékű jogot, az önkormányzatot megillető követelést, valamint az önkormányzatot terhelő tartozást.

2. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) Kiskőrös Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint szerveire

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira.

3. §

(1) A rendelet szabályait kell alkalmazni:

a) az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra

b) az 1. §- ban meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, megterhelésére, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba történő apportálására

c) az önkormányzat részéről történő vagyontárgyak megszerzésére kivéve, ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik.

(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek hasznosítása esetén is, ha Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló hatályos önkormányzati rendelete eltérően nem rendelkezik.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó közterületek használatára vonatkozó szabályokat és a használatért fizetendő díjakat külön rendelet tartalmazza.

4. §

(1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzati törzsvagyon

a) forgalomképtelen törzsvagyonból ezen belül

aa) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

ab) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból

b) valamint korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(4) Az üzleti vagyonként besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

5. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonába tartozó nemzeti vagyonról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 110. §-ában, illetve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 10. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást (vagyonkatasztert) vezetni.

(2) A vagyont – ezen belül a törzsvagyont elkülönítve – az érvényes számviteli előírások szerint, a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván, a következők szerint:

a) ingatlan vagyonról: ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartást és analitikus nyilvántartást;

b) ingó vagyonról: analitikus nyilvántartást;

c) a vagyoni értékű jogokról: analitikus nyilvántartást vezet.

(4) A Polgármesteri Hivatal az önkormányzati vagyonban, vagyoni értékű jogokban bekövetkezett változást az összesített vagyonnyilvántartásban folyamatosan átvezeti.

(5) A vagyont használó önkormányzati szervek kötelesek az ingatlan vagyonban bekövetkezett változásokról a Polgármesteri Hivatalt a változást követően 30 napon belül értesíteni, valamint az ingó vagyonleltár szerinti összesítőjét a tárgyévről a következő év január 30-ig megküldeni.

(6) Az önkormányzati vagyon és vagyoni értékű jogok tárgyév december 31-i állományáról a zárszámadáskor vagyonkimutatást kell készíteni.

(7) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll

a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,

b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.

(8) A vagyonkimutatást az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet 30. §-ában meghatározott bontásban kell elkészíteni.

(9)

(10) A Polgármesteri Hivatal köteles az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat biztosítani. A vagyonbiztosítási szerződés elfogadásáról Polgármester dönt.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezések

Az önkormányzat törzsvagyona

6. §

(1) Az Önkormányzat törzsvagyona a 4. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonelemekből áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt az Nvtv. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt az Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint:

a) az Nvtv. 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek,

b) az e rendelet 2. számú mellékletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített önkormányzati vagyonelemek.

(5) A törzsvagyont az Önkormányzat köteles a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működtetéséről gondoskodni.

(6) Az Önkormányzat törzsvagyonát képező ingatlanok jelentősebb számviteli törvény szerinti átalakítással járó felújításhoz, beruházáshoz, a funkció megváltoztatásához a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.

7. §

(1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona:

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint

b) a Képviselő-testület által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll. 

(2) A 7. § (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek forgalomképességének korlátai az alábbiak:

a) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba apportálni csak a Képviselő-testület által meghatározott funkciók, feltételek biztosítása mellett, kizárólag a Képviselő-testület döntésével lehet,

b) a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlan a Képviselő-testület döntése alapján az adott ingatlannal kapcsolatos pályázati támogatás támogatási szerződésben megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelhető,

c) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni.

Az önkormányzat üzleti vagyona

8. §

Az Önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az Önkormányzat törzsvagyonába.

III. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

9. §

A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, vagy átruházott hatáskörben a Polgármester gyakorolja az e rendeletben foglaltaknak megfelelően.

10. §

(1) Az Nvtv.-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítésének feltétele, hogy a továbbiakban közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör, hatáskör ellátását, közhatalom gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör, közhatalom gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyon nélkül más módon is megoldható és a város Településrendezési Terve is alátámasztja.

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés feltétele, hogy a vagyonelem közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör, hatáskör ellátását, közhatalom gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy a város Településrendezési Terve azt alátámasztja. 

11. §

(1) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Polgármester az önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan az alábbi jognyilatkozatokat teheti:

a)  a Képviselő-testület döntései alapján a szerződések aláírása,

b)  a szükséges tulajdonosi hozzájárulások kiadása (beépítési kötelezettség meghosszabbítása, elidegenítési és terhelési tilalom törlése, telekrendezés, jelzálog törlése stb.)

c)  az Önkormányzatot megillető elővásárlási jogról történő lemondó nyilatkozat megtétele

d) a Polgármester jogosult arra, hogy ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek a szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak

e) érvényesítse az Önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,

f) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy Képviselő-testületi határozatban előírtakkal ellentétes lenne,

g) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,

h) az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban a Képviselő-testületet a Polgármester képviseli; az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a Polgármester gondoskodik.

(2)       Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a Polgármester, a Jegyző ellenjegyzésével jogosult.

Vagyonértékesítés, ingyenes vagyonátruházás

12. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogát nettó 10.000.000,- Ft értékhatár felett - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Nem lehet értékesíteni az Önkormányzat  forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont értékesíteni a forgalomképességre vonatkozó korlátok, valamint az Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével, a Képviselő-testület általi kijelölést követően, nyilvános versenytárgyalás útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. A versenytárgyalásról szóló hirdetményt Kiskőrös Város hivatalos honlapján (a továbbiakban: honlap) és az Önkormányzat hirdetőtábláján (a továbbiakban: hirdetőtábla) kell közzétenni. A tulajdonjog átruházás szerződésben foglalt feltételeinek elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(4) Az üzleti vagyon az alábbiak szerint értékesíthető: 

a) A nettó 10.000.000,- Ft egyedi értéket meghaladó vagyont értékesíteni az Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével, a Képviselő-testület általi kijelölést követően nyilvános versenytárgyalás útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. A versenytárgyalásról szóló hirdetményt a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni. A tulajdonjog átruházás szerződésben foglalt feltételeinek elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

b) Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyont értékesíteni versenytárgyalás kiírása nélkül, az Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével lehet. Az értékesítésre kijelölésről a Polgármester dönt. A tulajdonjog átruházás szerződésben foglalt feltételeinek elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

13. §

(1)  Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

14. §

(1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházására, megterhelésére, hasznosítására irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás, ingyenes használatba adás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy induló forgalmi (piaci) értékének meghatározásáról a Polgármesteri Hivatal az általa megjelölt szakértő útján gondoskodik.

(2) Amennyiben a meghatározott forgalmi érték tekintetében az ajánlattevők kifogással élnek, független ingatlanközvetítői és értékbecslői szakirányú végzettséggel rendelkező szakember által elkészített forgalmi értékbecslő szakvéleménye alapján kell meghatározni, melynek költsége ajánlattevőt terheli. 

A vagyon gazdasági társaságba történő bevitele

15. §

(1) Az   Önkormányzat   forgalomképtelen     törzsvagyonát   nem     lehet vállalkozásba bevinni.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba történő bevitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(3) Az Önkormányzat  e  rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba bevinni.

16. §

(1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba bevihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvtv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület gyakorolja.

A vagyon megterhelése

17. §

(1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az Nvtv.-ben foglalt kivételektől eltérően nem lehet megterhelni.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetősége tekintetében - ha törvény nem zárja ki - e rendelet 7. § (2) bekezdésében előírtak határozzák meg.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület joga.

A vagyonszerzés szabályai

18. §

(1) Az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az Önkormányzatot jogszabály, vagy szerződés alapján megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a Képviselő- testület döntése alapján történhet.

(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét a 14. § -ban előírtak szerint kell meghatározni.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas.

(4) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az Önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az Önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(5) Az ellenszolgáltatás nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy a (4) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

(6) A felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az Önkormányzat fizeti.

Vagyonkezelői jog

19. §

(1) Az Önkormányzat vagyonát a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat költségvetési szervei, illetve vagyonkezelési szerződés alapján más szervek kezelik.

(2) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(3) A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy törvényben történő kijelöléssel.

(4) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet:

a) ingyenesen

b) ellenérték fejében.

20. §

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet átengedni.

21. §

(1) A vagyonkezelői jogot ingyenesen átengedni

a) állam, helyi önkormányzat, valamint ezek fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,
b) költségvetési szerv részére lehet.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás,
b) szociális ellátás,
c) közművelődés
d) egészségügyi ellátás.

22. §

(1) A vagyonkezelői jogot – az Nvtv. 11. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – az 1. mellékletben foglalt nyilvános versenytárgyalás útján, ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A vagyonkezelői jog értékének meghatározása piaci értéken történik, figyelembe véve az adott vagyon rendeltetését, a közfeladat ellátásához való szükségességét és az azzel összefüggő kötelezettségeket, a működtetés költségét, a vagyon műszaki állapotát.

23. §

(1) A vagyonkezelési szerződésnek az Nvtv.-ben foglaltakon kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket;
b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését;
c) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetve közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket;
d) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését;
e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit;
f) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét;
g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját;
h) az Önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket;
i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat;
j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat;
k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát;
l) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is.

(2) Vagyonkezelői jog létrejöttét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

24. §

A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult;
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor;
c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást;
d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy vagyonkezelési szerződés előírja.

25.§

(1) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,
d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
e) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelők rendszeres beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

Hasznosítási jog, használatba adás

26. §

Az önkormányzati vagyon használatát és hasznosítási jogát átadni az Nvtv.-ben meghatározott módon, az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátok figyelembe vételével lehet.

27. §

(1) A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedési feltételei: 

a) A vagyon használatának és hasznosítási jogát átengedni - amennyiben az érintett  vagyontárgy forgalmi értéke a nettó 15.000.000,- Ft érték feletti -  az Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével nyilvános versenytárgyalás útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. 
b) Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése az Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével, versenytárgyalás kiírása nélkül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.

(3) Értékhatártól függetlenül, az 1 évet meg nem haladó használatba adásról és hasznosítási jog átengedésről a polgármester dönt. A polgármester a döntéséről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

(4) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedésére – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül, az Nvtv.-ben foglaltakra figyelemmel a Képviselő-testület jogosult.

28. §

(1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítése érdekében, a Képviselő-testület, mint a tulajdonosi jog gyakorlója részére előterjesztést kell készíteni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára, továbbá az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakra. 

(2) A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedéséhez a 14. § (1) bekezdés szerinti értékmeghatározás szükséges az ingatlanvagyon-kataszterben a bruttó 15.000.000,- Ft-ot meghaladó könyv szerinti értéken nyilvántartott ingatlanok és az analitikus nyilvántartásban az 1.000.000,- Ft-ot meghaladó forgalmi értékű ingóságok esetén.

29. §

A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésre az Nvtv.-ben szabályozottak, valamint a felek megállapodása az irányadó.

30. §

(1) A törzsvagyon körébe tartozó ingatlanok használati jogának megvonása, más intézmény használatába adása, valamint az 27 §. (4) bekezdésében meghatározott tulajdonosi döntések a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak. 
(2) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott törzsvagyont, - ha annak nem kezelője, a tulajdonos hozzájárulásával - legfeljebb 10 évig terjedő, határozott idejű bérbeadás útján, az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti, azzal a kitétellel, hogy az üzemeltetési, működési költségek arányos részét megtéríti az Önkormányzatnak.
(3) Az 1 évet meghaladó bérbeadáshoz a Pénzügyi Bizottság, az 5 évet meghaladó bérbeadáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása kell.
(4) Az 1 hónapot meghaladó bérbeadásról - a bérbeadást megelőzően - a vagyon kezelője a Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni köteles.
(5) A bérleti szerződés meghosszabbítása, megkötése csak a Pénzügyi Bizottság előzetes egyetértésével történhet. 
(6) Az intézmények a használatukban levő ingóságokat, valamint a pénzvagyont (az alapfeladat sérelme nélkül) gazdasági társaságba és alapítványba csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be.

31. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, hasznosítható mezőgazdasági ingatlanok jegyzékét az önkormányzat hirdetőtábláin folyamatosan közzé kell tenni.

(2) A nem kizárólagosan önkormányzati tulajdonban levő mezőgazdasági ingatlanokat elsősorban elidegenítés útján kell hasznosítani.

Vagyongazdálkodási terv

32. §

(1) Az önkormányzat

a) 5 évre szóló közép távú és

b) 8 évre szóló hosszú távú 

vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A közép és hosszú távú vagyongazdálkodási tervnek a közfeladatok ellátását biztosító vagyont, valamint a tervidőszakra tervezett, célszerűségi és hatékonysági szempontoknak megfelelő vagyonváltozást kell tartalmaznia, figyelembe véve a nemzeti vagyon megőrzése és védelme, valamint a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás szerinti alapelveket.

(3) A hosszú távú vagyongazdálkodási tervnek a közfeladatok ellátását biztosító vagyont, valamint a tervidőszakra tervezett, célszerségi és hatékonysági szempontoknak megfelelő vagyonváltozást kell tartalmaznia, figyelembe véve a nemzeti vagyon megőrzése és védelme, valamint a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás szerinti alapelveket.

(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor felül kell vizsgálni.

(6) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet a Pénzügyi Bizottság egyetértésével a Képviselő-testület fogadja el.

Záró rendelkezések

33. §

(1) Ez a rendelet 2013. január 01. napján lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati vagyonról, a vagyon hasznosításáról szóló 13/1992. (VII. 8.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.