Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
- 2015. február 25.
- Hatályos rendeletek gyűjteménye
Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 5/2014. (III.27) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Kiskőrös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljáró, Kiskőrös városban működő bérlői és bérbeadói érdekképviseleti szervezetek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Kiskőrös Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő minden lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
2. A tulajdonosi és bérbeadói jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése
2. § (1) A lakások és helyiségek vonatkozásában a tulajdonosi és bérbeadói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése – amennyiben e rendelet kivételt nem tesz – a polgármester hatáskörébe tartozik.
(2) A polgármester a lakásokkal és helyiségekkel kapcsolatos polgári peres eljárásokban történő képviseletre és társasházi ingatlan esetén a társasházi közgyűlésen szavazati joggal történő részvételre a Kiskőrösi Polgármesteri Hivatal közszolgálati tisztviselőjének írásban eseti meghatalmazást adhat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskört a polgármester erre vonatkozó javaslata alapján Kiskőrös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) közvetlenül is gyakorolhatja.
3. A lakások és helyiségek kezelése
3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott lakások és helyiségek kezelője a Kiskőrösi Polgármesteri Hivatal.
(2) A Kiskőrösi Polgármesteri Hivatal a kezelői feladatok tekintetében:
- nyilvántartást vezet a lakásokról és helyiségekről,
- elvégzi a bérleti szerződések megkötésével, a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos egyéb előkészítési, ügyviteli feladatokat,
- gondoskodik az ingatlanok üzemeltetéséről, karbantartásáról, tervszerű felújításáról,
- elvégzi az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos feladatokat,
- ellátja a lakás- és helyiséggazdálkodással összefüggő pénzügyi, gazdálkodási és ügyviteli feladatokat,
- ellenőrzi a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését.
(3) A Kiskőrösi Polgármesteri Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott egyes feladatok ellátására gazdálkodó, illetve egyéb szervezettel szerződést köthet, azok átvállalására a bérlővel, a bérlők közösségével megállapodhat.
(4) A lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat az Önkormányzat éves költségvetése elkülönített szakfeladatonként tartalmazza.
II. FEJEZET
A lakásbérlet szabályai
4. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei
4. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás kizárólag pályázat útján, legfeljebb 2 évi időtartamra annak adható bérbe, akinek a lakáspályázat beadásakor – a vele jogszerűen együttköltöző személyek jövedelmével együtt számítva – az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedül élő pályázó esetében kétszeresét, emellett a pályázónak vállalnia kell, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban tartózkodik.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén sem adható bérbe önkormányzati bérlakás annak a pályázónak, akinek a lakáspályázat beadásakor tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás van vagy 1.000.000 Ft-ot meghaladó ingó vagyonnal rendelkezik.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a Képviselő-testület a lakásbérleti jogviszonyt – különösen indokolt esetben, a Képviselő-testület Társadalompolitikai Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) javaslatára – legfeljebb öt alkalommal, alkalmanként legfeljebb 2 évi időtartamra meghosszabbíthatja, amennyiben a bérlőnek nincs lakbér- és közüzemi díj hátraléka és szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.
5. A pályázati eljárás
5. § (1) A lakás szociális helyzet alapján történő bérbevételére irányuló pályázati felhívást az Önkormányzat hirdetőtábláján legalább 15 napra ki kell függeszteni és az Önkormányzat mindenkori hivatalos honlapján legalább 15 napig közzé kell tenni.
(2) Egy személy több lakásra is nyújthat be pályázatot.
(3) A pályázati felhívás kötelező tartalmi elemei:
- a pályázati jogosultság feltételei,
- a lakás címe, alapterülete, komfortfokozata, a lakáson belüli helyiségek rövid felsorolása,
- a bérleti jogviszony időtartama,
- a lakbér összege,
- a pályázat benyújtásának módja és határideje.
(4) A pályázatokat az erre rendszeresített nyomtatványon kell a Kiskőrösi Polgármesteri Hivatalnál benyújtani.
(5) A pályázatnak tartalmaznia kell:
- a pályázó természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó- és tartózkodási helyét,
- a megpályázott lakás címét,
- a pályázat időpontjában fennálló lakhatásának jogcímét és lakásviszonyait,
- a pályázóval együttlakó és jogszerűen együttköltöző személyek természetes személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét,
- a pályázó és a vele együttköltözők jövedelmének összegszerű meghatározását és azok hitelt érdemlő igazolását,
- a pályázó vagyonára vonatkozó adatokat,
- a pályázó nyilatkozatát a bérleti szándékát alátámasztó adatokról és lényeges körülményekről,
- a pályázó nyilatkozatát a 4. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételekre vonatkozóan.
(6) A benyújtott pályázatokat a Bizottság bírálja el és döntésével kiválasztja a lakás bérlőjét. A kiválasztott bérlővel a lakásbérleti szerződést a polgármester köti meg.
(7) A Bizottság érvénytelennek nyilvánítja a benyújtott pályázatot, ha
- a pályázat nem vagy hiányosan tartalmazza az (5) bekezdés szerinti adatokat, iratokat, nyilatkozatokat vagy
- a pályázó nem felel meg a 4.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek vagy
- a pályázat határidőn túl érkezett be a Kiskőrösi Polgármesteri Hivatalhoz.
(8) Az 5. § (7) bekezdés c) pontja alkalmazásában határidőben beérkezettnek kell tekinteni azt a pályázatot, melyet a határidő utolsó napján postára adtak.
6. A költségelven történő bérbeadás feltételei
6. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati bérlakást Kiskőrös város szakember-ellátottságának biztosítása és a pályakezdő szakemberek letelepítése érdekében Kiskőrös közigazgatási területén működő önkormányzati, állami és egyházi fenntartású intézmény vagy szervezet munkavállalója, valamint területi ellátási kötelezettség teljesítésére az Önkormányzattal kötött szerződés keretében egészségügyi feladatot ellátó háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos szakemberek részére - a polgármester javaslatára - pályázat kiírása nélkül adja bérbe.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján legfeljebb az önkormányzat tulajdonában lévő lakásállomány 30 %-ára és csak legfeljebb 2 évi időtartamra, az (1) bekezdésben felsorolt intézménnyel vagy szervvel foglalkoztatási jogviszonyban lévő személlyel létesíthető bérleti jogviszony.
(3) A Képviselő-testület a lakásbérleti jogviszonyt – különösen indokolt esetben – legfeljebb három alkalommal, alkalmanként legfeljebb 2 évi időtartamra meghosszabbíthatja, amennyiben a bérlőnek nincs lakbér- és közüzemi díj hátraléka és szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.
7. § (1) Költségelven történő bérlet esetén a bérlő személyére a Kiskőrös közigazgatási területén működő önkormányzati, állami és egyházi fenntartású intézmény vagy szervezet vezetői javaslatot tehetnek az általuk foglalkoztatottakra vonatkozóan, amennyiben e személyek munkavégzése az adott szervnél, intézménynél kiemelkedő fontosságú, vagy szakemberhiányt pótol.
(2) A költségelven bérbe adható, megüresedett lakások folyamatosan aktualizált jegyzékét a lakások kezelője az Önkormányzat hirdetőtábláján kifüggeszti és az Önkormányzat mindenkori hivatalos honlapján közzéteszi.
7. A szociális intézményből elbocsátott volt bérlő részére történő bérbeadás feltételei
8. § A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha az intézménybe utaláskor a lakásbérleti jogviszonyról pénzbeli térítés ellenében mondott le, megfelelő és beköltözhető lakást kell bérbe adni, amennyiben az intézményből elbocsátott személy
- megfelel e rendelet 4. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek és
- a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg visszafizeti a bérbeadónak a pénzbeli térítésnek – a térítés visszafizetése napjától számított – mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét.
8. Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és költségvetési szerv feladatainak ellátáshoz biztosított lakások bérbeadásának feltételei
9. § Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és költségvetési szerv a feladatainak ellátáshoz biztosított lakások bérbeadásának feltételeit szabadon határozhatja meg.
9. A felek jogai és kötelezettségei
10. § Ahol a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) a bérlő és a bérbeadó jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó tekintetében jogszabályi keretek között a bérbeadó szabadon állapíthatja meg.
11. § A bérbeadó jogosult az önkormányzati bérlakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül -évente két alkalommal ellenőrzi. A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.
10. A befogadás szabályai
12. § A Lakástörvény 21. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott eseteken kívül a bérlő – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával, méltányolható körülmények esetén – az önkormányzati bérlakásba befogadhatja élettársát és testvérét, amennyiben beköltözhető lakás tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával nem rendelkeznek.
11. Hozzájárulás a bérlőtársi jogviszonyhoz
13. § Önkormányzati bérlakásra bérlőtársi szerződés csak a bérlő és házastársa, valamint a bérlő és élettársa közös kérelme alapján köthető, amennyiben az élettársi kapcsolat legalább 5 éve fennáll vagy az élettársi kapcsolatból gyermek született.
12. A társbérlet
14. § Az önkormányzati bérlakásban lévő megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére csak abban az esetben adható bérbe, ha a társbérlő vállalja a teljes lakás alapterülete alapján számítandó lakbér megfizetését.
13. Az albérlet
15. § (1) A bérlő az önkormányzati bérlakás egy részét a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja. A hozzájárulás nélküli albérletbe adás szerződésszegésnek minősül és megalapozza a lakásbérleti szerződés felmondását.
(2) Nem adható hozzájárulás egy szobával rendelkező lakás albérletbe adásához, továbbá, ha a bérlő lakbértámogatásban részesül.
14. A lakáshasználati díj
16. § Az önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó személy a bérbeadó részére a jogcím nélküli használat első két hónapjában a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni, ezt követően a lakáshasználati díj további 10 hónapig a lakbér kétszerese, egy éven túl a lakbér háromszorosa.
15. A lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetése
17. § (1) A felek a lakásbérleti szerződést úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlő részére
- másik lakást ad bérbe vagy
- másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.
(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben szabályozott lehetőségek közül egyedi mérlegelés alapján, az Önkormányzat mindenkori pénzügyi helyzetének figyelembevételével, a rendelkezésre álló lakásállományra tekintettel választ.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a bérlő pénzbeli térítésként – ha a Lakástörvény hatálybalépése előtt lakás-használatbavételi díjat fizetett – a korábban megfizetett lakáshasználati díj összegét kapja vissza. Egyebekben a pénzbeli térítés összegét a felek megállapodása határozza meg azzal, hogy a lakáshasználati díj nem haladhatja meg a lakás havi lakbérének százhúszszorosát. A pénzbeli térítést a bérlő részére egyösszegben kell megfizetni.
16. A határozatlan idejű szerződések felmondása
18. § A bérbeadó a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg a lakás fekvése szerinti településen cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a bérbeadó lakás felajánlása helyett pénzbeli térítést fizet, a pénzbeli térítés mértékére a 17. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
17. A lakásban visszamaradó személyek elhelyezése
19. § A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.
18. A lakbér mértéke és a külön szolgáltatás díja
20. § A bérlő a szociális helyzet alapján bérbeadott lakás használatáért lakbért köteles fizetni, 2014. május 1. napjától a lakás alapterülete és komfortfokozata után a havi lakbér mértéke:
- összkomfortos lakás esetében: 229,- Ft/m2
- komfortos lakás esetében: 156,- Ft/m2
- félkomfortos lakás esetében: 53,- Ft/m2
- komfort nélküli lakás esetében: 35,- Ft/m2
21. § A bérlő a költségelven bérbeadott lakás használatáért lakbért köteles fizetni, 2014. május 1. napjától a lakás alapterülete és komfortfokozata után a havi lakbér mértéke:
- összkomfortos lakás esetében: 252,- Ft/m2
- komfortos lakás esetében: 172,- Ft/m2
- félkomfortos lakás esetében: 58,- Ft/m2
- komfort nélküli lakás esetében: 38,- Ft/m2
22. § Ha a 10.§-ban megállapított jogukkal élve a felek írásban megállapodnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a bérlő által fizetendő havi lakbére legfeljebb 30%-kal csökkenthető.
23. § Ha a 10.§-ban megállapított jogukkal élve a felek írásban megállapodnak abban, hogy a lakást a bérlő átalakítja, korszerűsíti, a bérlő által fizetendő havi lakbére legfeljebb 30%-kal csökkenthető.
24. § A bérbeadó külön szolgáltatást nem nyújt, a közüzemi szolgáltatók, illetve a díj beszedésére jogosult egyéb szervek (a továbbiakban: szolgáltatók) által a bérlő részére közvetlenül számlázott közüzemi szolgáltatások díját a bérlő a szolgáltatók részére közvetlenül köteles megfizetni.
19. A lakbértámogatás
25. § (1) A Bizottság kérelemre lakbértámogatásban részesíti azt a szociális helyzet alapján lakást bérlőt, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a fizetendő havi lakbér összege a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át eléri vagy meghaladja.
(2) A lakbértámogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
- a pályázó természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, állandó lakóhelyét és tartózkodási helyét,
- a pályázóval együttlakó és jogszerűen együttköltöző személyek természetes személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét,
- a bérelt lakás címét,
- a kérelmező és a vele együttlakók jövedelmének összegszerű meghatározását és azok hitelt érdemlő igazolását.
(3) A lakbértámogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon a Kiskőrösi Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani.
(4) A lakbértámogatás mértéke havi 2500,- Ft.
(5) A megállapított lakbértámogatást közvetlenül a bérbeadó részére kell folyósítani.
(6) A támogatásra jogosultság megszűnik az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásának megszűnése vagy a bérleti jogviszony megszűnése esetén.
(7) A bérlő köteles a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásokat a változás bekövetkezésétől számított 8 naptári napon belül a Kiskőrösi Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni. A Bizottság a bejelentés alapján, valamint évente bejelentés hiányában is felülvizsgálja a lakbértámogatásra jogosultságot.
(8) A jövedelem meghatározása és a jövedelemszámítás tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
III. fejezet
A helyiségbérlet szabályai
20. A bérbeadás feltételei
26. § (1) Az üres vagy megüresedett helyiség legfeljebb 15 éves határozott időtartamra adható bérbe. A bérleti időszak 1 alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a bérlő valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.
(2) Helyiség csak annak adható bérbe, akinek
a) a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn bérleti díj tartozása és köztartozása a bérbeadóval szemben és
b) a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn – önkormányzati helyiségbérleti jogviszonya során felhalmozott – közüzemi díjtartozása közüzemi szolgáltatóval szemben.
27. § A helyiség 1 évet meghaladó bérletéről és a helyiség bérletének meghosszabbításáról a Képviselő-testület dönt.
28. § A helyiség 1 évet meg nem haladó bérletéről a polgármester dönt. A polgármester a döntéséről a Képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.
29. § A nem lakás célú, megüresedett vagy 3 hónapon belül megüresedő, bérbe adható helyiségek jegyzékét a lakások kezelője az Önkormányzat hirdetőtábláján legalább 15 napra kifüggeszti és az Önkormányzat mindenkori hivatalos honlapján legalább 15 napig közzéteszi. Ha a kifüggesztés és közzététel ideje alatt egy adott helyiség bérlete vonatkozásában több kérelem érkezik, a helyiség bérbeadása kizárólag nyilvános pályázat útján történhet.
21. A pályázati eljárás
30. § (1) A helyiségbérlet iránti pályázati kiírás kötelező tartalmi elemei:
- a helyiség címe, alapterülete, rendeltetése, felszereltsége és műszaki állapota,
- a bérbeadás időtartama,
- a helyiség felhasználásának célja, a bérbeadó ezirányú döntése esetén az abban folytatható tevékenység megjelölése, valamely tevékenység előnyben részesítése vagy kizárása,
- a licit alapját képező bérleti díj havi alapösszege,
- a helyiség megtekintésének módja és időpontja,
- a pályázati ajánlat benyújtásának módja, helye és határideje,
- a pályázati versenytárgyalás megtartásának helye és időpontja.
(2) A pályázati kiírást az Önkormányzat hirdetőtábláján legalább 15 napra ki kell függeszteni és az Önkormányzat mindenkori hivatalos honlapján legalább 15 napig közzé kell tenni. A pályázatokat az erre rendszeresített nyomtatványon kell a Kiskőrösi Polgármesteri Hivatalnál benyújtani.
31. § A pályázati ajánlat kötelező tartalmi elemei:
- a pályázó neve, lakcíme, székhelye, telephelye,
- több pályázó esetén közös nyilatkozat a pályázaton való részvételre,
- a megpályázott helyiség címe, adatai,
- a gyakorolni kívánt tevékenység megnevezése,
- ajánlat a bérleti díjra,
- nyilatkozat a pályázati kiírásban foglaltak elfogadásáról,
- a pályázat benyújtásának időpontja, a pályázó aláírása.
32. § (1) A bérlő kiválasztása a pályázók közül nyilvános pályázati tárgyaláson történik. A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.
(2) Tárgyalás nélkül történik a bérlő kiválasztása, ha az előírt határidőn belül csak egy érvényes pályázati ajánlat érkezett be.
(3) A bérbeadó a pályázati tárgyaláson részt vevő érvényes ajánlattevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tett ajánlatot, azonos ajánlatok esetén, aki a szerződéskötéskor egyösszegben, a leghosszabb időtartamra vonatkozó bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot. Fentiek szerinti azonos ajánlatok esetén az a pályázat nyertese, aki az előnyben részesített tevékenység folytatására tett ajánlatot, ha nincs ilyen pályázó vagy többen tettek ilyen ajánlatot, a nyertes pályázó személyét sorsolás útján kell megállapítani. Az a pályázó, aki a pályázati tárgyaláson nem vesz részt, és magát nem képviselteti, benyújtott pályázatához képest újabb ajánlatot nem tehet.
(4) Ha a nyertes ajánlattevő a bérbeadásra vonatkozó rendelkezés közlését követő 15 napon belül neki felróható okból nem köt szerződést a bérbeadóval, a szerződés megkötésének jogát elveszti. A polgármester a szerződés megkötése időpontjának határidejét indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
(5) A nyertes ajánlattevő kiesése esetén a sorrendben a legkedvezőbb ajánlatot tevők - eredeti ajánlatuk fenntartása mellett - köthetnek a helyiségre bérleti szerződést.
(6) Eredménytelen pályázat esetén ismételten pályázatot kell kiírni.
33. § (1) A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- a pályázók nevét, címét,
- a helyiség megjelölését, adatait, a használat célját,
- a havi bérleti díj összegét,
- a tárgyaláson elhangzó pályázati ajánlatokat,
- a nyertes pályázó adatait és az általa egy összegben vállalt, előre, egy összegben meg-fizetendő bérleti díj összegét,
- a pályázóknak a tárgyaláson való részvételre vagy képviseletre való jogosultságát,
- a résztvevők aláírását és dátumot,
- a nyertes pályázó kiesése esetén az ajánlatot tevők sorrendiségét.
22. A bérbeadói hozzájárulás feltételei
34. § A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához, elcseréléséhez vagy albérletbe adásához hozzájárul, ha az új bérlő a helyiségben végzett korábbi tevékenységet változatlanul folytatja vagy az új bérlő által gyakorolni kívánt tevékenység jogszabály által előírt feltételei biztosíthatók és e tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
IV. fejezet
A lakások elidegenítése
23. A lakások értékesítésre kijelölése
35. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítésre történő kijelöléséről a Képviselő-testület dönt. Az értékesítésre kijelölés nem teremt elidegenítési kötelezettséget.
24. Az elidegenítés feltételei
36. § (1) A Lakástörvényben szabályozott elővásárlási jog gyakorlása esetén az eladó ajánlati kötöttségének ideje az ajánlatnak a jogosult általi kézhezvételétől számított 180 nap. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás ingatlan-nyilvántartási adatait, a műszaki állapotára vonatkozó lényeges tájékoztatást, a vételár összegét és megfizetésének feltételeit.
(2) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár mértéke a bérlő által a lakásra fordított és részére meg nem térített értéknövelő beruházások összegével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 70%-a. A lakás forgalmi értékét független ingatlanközvetítői és értékbecslői szakirányú végzettséggel rendelkező szakértő értékbecslése alapján kell megállapítani.
(3) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egyösszegben vagy - kérelme alapján – 15 évig terjedő részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg.
(4) A (3) bekezdés szerinti részletfizetés esetén a vételár legalább 20 %-át kell a vevőnek a szerződés megkötésével egyidejűleg megfizetnie.
(5) Ha a vevő a szerződés megkötésével egyidejűleg a vételár teljes összegét készpénzben megfizeti, vagy annak 20 %-át meghaladó fizetést teljesít, őt a többletfizetés után 40 % árengedmény illeti meg. A (3) bekezdésben foglalt törlesztési időnél rövidebb törlesztési idő vállalása esetén annyiszor másfél % engedmény illeti meg a vevőt, ahány évvel rövidebb törlesztési időt vállal.
(6) A vételár hátralékának a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a vevő részére 30 % engedményt kell adni. Rövidebb törlesztési idő utáni kedvezmény igénybevétele esetén e bekezdés szerinti kedvezményre a vevő csak a szerződéskötéstől számított 3 év eltelte után jogosult abban az esetben, ha a vállalt törlesztési ideje 10 és 15 év között volt, 4 év eltelte után jogosult abban az esetben, ha a vállalt törlesztési ideje 5 és 9 év között volt. Nem jogosult e bekezdés szerinti kedvezményre, ha a vállalt törlesztési idő 5 évnél rövidebb volt.
(7) A havonta fizetendő törlesztő részleteket egyenlő összegben kell megállapítani. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor a szerződéskötést megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat az irányadó.
(8) Ha a vevő törlesztési kötelezettségének felhívására sem tesz eleget, és a hátralék meghaladja a 6 havi törlesztő részlet összegét, a részletfizetési kedvezmény megszűnik és teljes vételárhátralék - a Polgári Törvénykönyv szerinti mindenkori késedelmi kamat mellett - esedékessé válik.
(9) Az elővásárlási jogosult részére történő elidegenítés szerződésben foglalt feltételeinek elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
37. § Ha a Lakástörvény szerinti elővásárlási joggal nem érintett lakást a bérlő vásárolja meg, részére a lakást a 36. §-ban meghatározott vételáron és fizetési feltételek mellett kell elidegeníteni.
38. § (1) Ha az elidegenítésre kijelölt lakás beköltözhető, vagy az elővásárlásra jogosult jogával határidőn belül nem élt, illetőleg arról lemondott, a lakást nettó 10.000.000,- Ft forgalmi érték felett versenytárgyalás útján kell értékesíteni, Kiskőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati vagyonról, a vagyon hasznosításáról szóló 26/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Vagyonrendelet) 1. számú mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. A lakás forgalmi értékét független ingatlanközvetítői és értékbecslői szakirányú végzettséggel rendelkező szakértő értékbecslése alapján kell megállapítani. A versenytárgyalásról szóló hirdetményt Kiskőrös Város mindenkori hivatalos honlapján és az Önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni. Az elidegenítés szerződésben foglalt feltételeinek elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi értéket el nem érő lakást értékesíteni versenytárgyalás nélkül, a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt elvek mentén lehet. Az elidegenítés szerződésben foglalt feltételeinek elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
24/A. A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályai
38/A. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 62. § (1)-(2) bekezdései hatálya alá tartozó lakások elidegenítéséből származó bevétel felhasználható:
- az Önkormányzat, mint építtető által önkormányzati bérlakás céljára épülő lakóház vagy lakás építésének a finanszírozására, vagy más által építtetett, de önkormányzati tulajdonba kerülő lakóház vagy lakás építésének a finanszírozására,
- önkormányzati tulajdonban álló lakóépületek tetőtér-beépítésének, emelet-ráépítésének a finanszírozására,
- az önkormányzati bérlakásállomány gyarapítása céljából komfortos vagy összkomfortos lakások megvásárlásának a finanszírozására,
- a korábban önkormányzati tulajdonban volt lakások visszavásárlására.
38/B. § A 38/A. §-ban meghatározott bevétel az Ltv. 62. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakon túlmenően felhasználható az önkormányzat tulajdonában álló lakóépületek, lakások karbantartására is.
38/C. § (1) A 38/A. §-ban meghatározott bevétel felhasználható a közterülettel határolt és tovább nem osztható területen elhelyezkedő, beépített területük nagyobb részén lakóépületeket tartalmazó területek (a továbbiakban: lakótömb) teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felhasználás társasházi vagy lakásszövetkezeti lakásokból álló lakótömb szerkezeti elemeinek a felújítására, cseréjére, az épületgépészeti rendszerek korszerűsítésére, az épület egészét érintő, energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésre, felújításra terjed ki.
(3) A városrehabilitáció megvalósulása érdekében a bevétel felhasználható az érintett összefüggő, városias beépítésű területeken, lakótelepeken, főútvonalak mentén, kiemelt területeken
- új közterületek és a tömbön belül lévő közös használatú területek, új zöldterületek kialakítására,
- a tömbökhöz közvetlenül kapcsolódó közterületi rekonstrukciós és közmű felújítási tevékenységre, utak, járdák felújítására
- az a) és b) pontban megjelölt célok megvalósításához szükséges ingatlanok megszerzésére
- a rehabilitáció végrehajtásához szükséges épületbontási munkálatok finanszírozására.
38/D. § A 38/A. §-ban meghatározott bevételből biztosítható az Európai Unió egyes, lakás és ehhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó támogatásainak elnyerésére kiírt pályázatokhoz szükséges pályázati önrész.
38/E. § (1) A 38/A.§-ban meghatározott bevétel felhasználható lakóövezetbe sorolt építési telkek kialakítása érdekében
- a településrendezési tervben lakóövezetbe vagy tartalék lakóövezetbe sorolt ingatlanok megvásárlására,
- építési telkek kialakítási költségeinek a fedezésére,
- a lakóövezet kialakításához szükséges közműhálózat terveinek az elkészítésére és a közműhálózat kiépítésére,
- az építési telek kialakításával összefüggő közterületek kialakítására.
(2) A 38/A.§-ban meghatározott bevétel felhasználható továbbá az (1) bekezdésben meghatározott közműhálózat kiépítése során szükségessé váló elektromos áram, közvilágítás, vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna-hálózat, csapadékvíz-elvezetés, valamint gázvezeték-hálózat kiépítésének költségeire is.
38/F. § A lakóépületek elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról a Képviselő-testület az éves költségvetési rendelet elfogadásával dönt, meghatározva, hogy a bevételeket a tárgyévben az e rendelet által meghatározottak közül mely célokra és milyen arányban osztja fel.”
V. fejezet
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése
25. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésre kijelölése
39. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésre történő kijelöléséről a Képviselő-testület dönt. Az értékesítésre kijelölés nem teremt elidegenítési kötelezettséget.
26. Az elidegenítés feltételei
40. § (1) A Lakástörvényben szabályozott elővásárlási jog gyakorlása esetén az eladó ajánlati kötöttségének ideje az ajánlatnak a jogosult általi kézhezvételétől számított 90 nap. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a helyiség ingatlan-nyilvántartási adatait, a műszaki állapotára vonatkozó lényeges tájékoztatást, a vételár összegét és megfizetésének feltételeit.
(2) Ha a helyiséget az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár mértéke a bérlő által a helyiségre fordított és részére meg nem térített értéknövelő beruházások összegével csökkentett beköltözhető forgalmi értéke. A helyiség forgalmi értékét független ingatlanközvetítői és értékbecslői szakirányú végzettséggel rendelkező szakértő értékbecslése alapján kell megállapítani.
(3) A jogosult a vételárat egyösszegben, a szerződés megkötésével egyidejűleg köteles megfizetni. Az elővásárlásra jogosult részére történő elidegenítés szerződésben foglalt feltételeinek elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
41. § (1) Az elidegenítésre kijelölt, elővásárlási joggal nem érintett helyiségeket nettó 10.000.000,- Ft forgalmi érték felett versenytárgyalás útján kell értékesíteni, a Vagyonrendelet 1. számú mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. A helyiség forgalmi értékét független ingatlanközvetítői és értékbecslői szakirányú végzettséggel rendelkező szakértő értékbecslése alapján kell megállapítani. A versenytárgyalásról szóló hirdetményt Kiskőrös Város mindenkori hivatalos honlapján és az Önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni. Az elidegenítés szerződésben foglalt feltételeinek elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi értéket el nem érő helyiséget értékesíteni versenytárgyalás nélkül, a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt elvek mentén lehet. Az elidegenítés szerződésben foglalt feltételeinek elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
VI. fejezet
Záró rendelkezések
27. Hatályba léptető rendelkezések
42. § Ez a rendelet 2014. május 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakáscélú támogatásokról szóló 6/1994. (V.12.) önkormányzati rendelete.
28. Az Európai Unió jogának való megfelelés
43. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
Módosította: 14/2014. (IX.18.) önk.r., 19/2019. (XI. 21.) önk. r.