Az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet

Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 24/2013. (XII.19.) önk. rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.

Kiskőrös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32 cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § bekezdés (f) és (g) pontjaiban, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva, Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 24/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete 30. § (5) bekezdésének c) pontjában biztosított véleményezési jogkörben eljáró Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Kulturális, Turisztikai és Sport Bizottság, Társadalompolitikai Bizottság, Ipari, Mezőgazdasági és Klímapolitikai Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) Kiskőrös járásszékhely város.

(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kiskőrös Város Önkormányzata.

(3) Az Önkormányzat székhelye: 6200 Kiskőrös, Petőfi Sándor tér l.

2. §

Kiskőrös Város címeréről és zászlajáról szóló rendelkezéseket a Képviselő-testület az erről szóló önkormányzati rendeletben szabályozza.

A Képviselő-testület tagjai, feladat- és hatásköre

3. §

A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 12 fő.

4. §

(1) Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását a 1/A. és 1/B. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet, a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatásköröket a 3. számú melléklet, a társulásra átruházott hatásköröket az 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások teljesítéséről, a feladatok ellátásáról, elsősorban az általa létrehozott intézmények és gazdasági társaságok útján gondoskodik.


II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

A Képviselő-testület munkaterve

5. §

(1) A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

A Képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek:

  1. önkormányzati képviselők,
  2. a Képviselő-testület bizottságai,
  3. a helyi nemzetiségi önkormányzat,
  4. az önkormányzati intézmények vezetői,
  5. városban működő társadalmi, érdekképviseleti szervek vezetői,
  6. jegyző.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

  1. az ülések időpontját, helyét,
  2. a napirend tárgyát, előterjesztőjét, (külön előadó esetén annak megnevezését)
  3. azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen tárgyalják,
  4. az előterjesztés előkészítésének határidejét, a kézbesítés időpontját,
  5. a közmeghallgatás(ok) időpontját, napirendjét,
  6. a napirend tárgyalásához külön meghívottakat.

(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a polgármester javaslatára a munkaterv szerinti utolsó rendes Képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a Képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról.

(6) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

  1. a Képviselő-testület tagjainak,
  2. a nem képviselő bizottsági tagoknak,
  3. a nemzetiségi önkormányzatoknak,
  4. a választókerület országgyűlési képviselőjének,
  5. a testületi ülés állandó meghívottjainak,
  6. a munkatervben érintett előadóknak,
  7. a helyi sajtónak, rádiónak, televíziónak.

A Képviselő-testület ülése

6. §

(1) A Képviselő-testület üléseinek típusai:

  1. alakuló ülés
  2. rendes ülés
  3. rendkívüli ülés

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester (alpolgármester) hívja össze.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke jogosult a Képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére.

Az alakuló ülés

7. §

Az alakuló ülés napirendje:

  1. a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója az önkormányzati választások eredményéről
  2. az önkormányzati képviselők eskütétele
  3. a polgármester eskütétele, a polgármesteri program ismertetése
  4. az önkormányzati képviselők és a polgármester részére a megbízólevelek átadása
  5. előterjesztés a polgármester illetményének megállapítására
  6. előterjesztés a Szervezeti és működési szabályzat módosítására, felülvizsgálatára
  7. előterjesztés az alpolgármester megválasztására
  8. az alpolgármester eskütétele
  9. előterjesztés az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítására
  10. előterjesztés a képviselő-testület bizottságainak megválasztására
  11. a bizottságok nem képviselő tagjainak eskütétele

Rendes ülés

8. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább tíz ülést tart.

(2) A helyi nemzetiséget érintő ügyekben a helyi nemzetiségi önkormányzat is kezdeményezheti a Képviselő-testület összehívását. Az ülés összehívására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. § szabályait kell alkalmazni.

(3) Az üléseket rendszerint szerdai munkanapra, tizennégy órára kell összehívni. A Képviselő-testület rendes üléseit úgy kell összehívni, hogy az ülés napja ne essen ünnepnapot megelőző, vagy azt követő napra.

Húsz óra után új napirendi pont tárgyalására nem kerülhet sor. Az ilyen okból elmaradt előterjesztések napirendre tűzésére és tárgyalására a napirendi pontok tárgyalásának elnapolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A polgármester a Képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

(5) A Képviselő-testület július 1-től augusztus 15-ig – rendkívüli ok kivételével – nem ülésezik.   (Nyári szünet)

9. §

(1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A polgármester köteles jelen rendeletben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:

  1. az előterjesztéseket,
  2. az önálló indítványokat,
  3. az interpellációkat,
  4. tájékoztatókat,
  5. bejelentéseket.

(3) A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról, illetve az 5.000.000,- Ft-ot meghaladó önkormányzati kötelezettségvállalásokról

Rendkívüli ülés

10. §

(1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.

(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző hat munkanappal korábban kézbesíthető.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

  1. a polgármester,
  2. legalább három képviselő,
  3. a Képviselő-testület bizottsága,
  4. a jegyző indítványára.

11. §

Hatályon kívül helyezte a 6/2022.(III.24.) önk. r.

12. §

(1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést legalább a Képviselő-testületi ülés előtt 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.

(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével –, a rendkívüli ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és időben, telefonon és elektronikus úton is összehívható.

13. §

(1) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli Képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.

Az előterjesztések rendje, tartalmi, formai követelményei

14. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

  1. a rendelet-tervezet,
  2. a határozat-tervezet,
  3. a beszámoló.

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell:

  1. az előterjesztő  megnevezését,
  2. az előterjesztés tárgyát, a képviselő-testületi ülés időpontját, típusát
  3. a tényállást,
  4. a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
  5. az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,
  6. az előterjesztő aláírását,
  7. a határozat-tervezetet (rendelet-tervezetet),
  8. határozat végrehajtásáért felelős és a határidő megjelölését,

A c) és e) pontokban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.

(4) A Képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult:

  1. önkormányzati képviselő,
  2. a témakör szerint illetékes bizottság a feladatkörében eljárva,
  3. a polgármester,
  4. a jegyző,
  5. a polgármester ellenjegyzésével, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységének vezetője,  témakör szerint felelős ügyintézője, társulás elnöke, továbbá önkormányzati intézmény, gazdasági társaság vezetője.
  6. az előterjesztéseket a kiküldést megelőzően a jegyzőnek kell leadni. Sürgősséggel benyújtott előterjesztést, az ülés napját megelőző nap 14.00 óráig kell a jegyzőnek leadni.

(5) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az Önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a Képviselő-testület ülésére.

(6) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

A Képviselő-testület összehívása

15. §

(1) A rendes ülésre szóló meghívót legalább a Képviselő-testületi ülés előtt 6 munkanappal kell kézbesíteni. A kézbesítés nyomtatott formában vagy elektronikus úton (a megadott internetes elérhetőségekről történő letöltés útján, illetve e-mailen keresztül) történik a képviselő által megjelölt postai vagy elektronikus kézbesítési címre.

(2) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés külön kézbesítését.

(3) A meghívó tartalmazza a Képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.

(4) A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

  1. a Képviselő-testület állandó bizottságainak nem képviselő-testületi tagjait,
  2. a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjét,
  3. jegyzőt, aljegyzőt, osztályvezetőket, főépítészt, belső ellenőrt 
  4. a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
  5. a napirendi pontok előadóit
  6. a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
  7. a választókerület országgyűlési képviselőjét,
  8. a helyben működő pártok képviselőit,
  9. a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Kiskőrösi Járási Hivatalának vezetőjét, Kiskőrösi Járásbíróság elnökét, Kiskőrösi Járási Ügyészség vezetőjét, Kiskőrösi Rendőrkapitányság vezetőjét, az önkormányzati intézmények vezetőit, a feladatkörükbe tartozó, feladatkörüket érintő Képviselő-testületi előterjesztések tárgyalására,
  10. Kiskőrös Városért Alapítvány képviselőjét,
  11. a helyben működő egyházak képviselőit,
  12. a helyi rádió, TV és írott sajtó szerkesztőségét,
  13. mindazokat, akiknek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

A meghívottakat a Képviselő-testület, és a bizottságok ülésein – tevékenységi körükben – tanácskozási jog illeti meg. Tanácskozási jog illeti meg továbbá a városban bejegyzett önszerveződő közösségek képviselőit.

(5) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a Város lakosságát (a nyilvánosságot), a meghívónak a helyben szokásos módon történő közzétételével kell értesíteni. Lehetőség szerint, a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről, a nyilvánosságot a média útján is tájékoztatni kell.

(6) Ahol a jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a www.kiskoros.hu honlapon történő közzététel értendő.

Az ülések nyilvánossága

16. §

(1) A Képviselő-testület ülései - a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a Képviselő testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(3) A nyilvánosságot a nyílt üléseken, az ülésteremben történő személyes részvételi lehetőség biztosításával, továbbá az élő tv közvetítés útján kell megteremteni.

Sürgősségi javaslat

17. §

(1) A polgármester, a jegyző, a Képviselő-testület állandó bizottságai, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat).

(2) A javaslatot indokolni kell.

(3) A sürgősségi javaslat napirendre történő felvételéről - amennyiben a polgármesteren kívül más előterjesztésre jogosult javasolja - a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.

(5) A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

18. §

(1) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig, napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a Képviselő-testület elnapolta,  vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a Képviselő-testület másként döntött.

Képviselői önálló indítványok

19. §

(1) A munkatervben szereplő, ill. a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő, képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell az ülés napját megelőzően 20 nappal írásban beterjeszteni. (A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 17. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.)

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok a 14. §-ban foglaltaknak megfelelően:

  • a rendelet-tervezetek,
  • határozat-tervezet

lehetnek.

Interpelláció

20. §

(1) Az önkormányzati képviselő a Képviselő-testület ülésén a

  1. polgármestertől  (alpolgármestertől),
  2. jegyzőtől,
  3. bizottság elnökétől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

  1. az interpelláló nevét,
  2. az interpelláció tárgyát.

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(5) Sürgős esetben az ülés elnökének engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, az interpelláció engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról.

(7) Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések

21. §

(1) A képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben, kérdéssel, észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában, az ülés végén, közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, ill. bejelentéssel élhet.

Napirend előtti felszólalás

22. §

(1) Napirend előtti felszólalásra az elnöktől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő két-két percre kaphat szót.

(4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

A Képviselő-testület tanácskozási rendje

23. §

(1) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(2) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőkön túl az előterjesztéshez hozzászólhat az, akinek a polgármester indokolt esetben szót ad.

(3) A polgármester akadályoztatása esetén a 6. § (3) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók, azzal, hogy az alpolgármester és az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnökének egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a jelenlévő legidősebb képviselő (korelnök) vezeti.

(4) Az ülés elnöke:

  1. Megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi a távollévőket és ismerteti a bejelentett távollét okát.
  2. félbeszakíthatja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendelhet el, biztosítja az ülés rendjét,
  3. általános vitavezetési feladatai:
  • napirendi pontonként a vita megnyitása és berekesztése,
  • szó megadása, megtagadása,
  • szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,
  • napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő felszólalás engedélyezése, megtagadása,
  • szavazás elrendelése,
  • a szavazás eredményének megállapítása,
  • a határozat kimondása.

(5) A Városháza dísztermében megtartott képviselő-testületi ülésen, az általános ülésrend szerint, a polgármester balján a jegyző, jobbján az alpolgármester, velük szemben, félkörben a képviselők foglalnak helyet.

A tárgyra térés, a szó megvonása

24. §

(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

Az ülés félbeszakítása

25. §

Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik.

Rendfenntartás

26. §

(1) Ha a képviselő felszólalása során a Képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a Képviselő-testület tagjait sértő kifejezést használ, jelen rendeletnek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) A testületi ülésen tilos felhangosított mobiltelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét az elnök rendre utasítja. Ha nem képviselő a rendet sértő, akkor a második rendreutasításkor fel kell szólítani a terem elhagyására.

Az előterjesztés tárgyalásának részletes vitavezetési szabályai

27. §

(1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását.

Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, aki(k) az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita lezárásáig módosíthatja, visszavonhatja, ill. átdolgozásra visszakérheti.

(2) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

(3) A Képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos – kisebbségi véleményt és a szavazati arányt is tartalmazó – bizottsági ajánlást, a bizottság esetleges módosító javaslatát.

(4) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely önkormányzati képviselő, a Képviselő-testület állandó bizottságai, a polgármester, a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot a napirend vitájának megnyitása előtt kell bejelenteni, de az ülés elnöke engedélyezheti a vita során is, a módosító javaslat előterjesztését. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, akkor a javaslattevő kérésére az engedély megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Indokolt esetben az elnök elrendelheti a módosító javaslat írásban történő benyújtását. A módosító javaslatot indokolni kell.

(5) Ha az előterjesztés rendelet vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, ill. a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.

(6) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.

(7) A kérdések, válaszok, bizottsági ajánlás, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.

(8) A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(9) Az ülés elnöke – indokolt esetben – a képviselő további felszólalásának (kérdés feltevése, hozzászólás a vitában) engedélyezését megtagadhatja. Ilyen esetben a képviselő a Képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A Képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(10) Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(11) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont vitája során legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb öt perc időtartamban szólalhatnak fel.

(12) Az előterjesztőt és az előadót megilleti a zárszó joga.

Felszólalás ügyrendi kérdésben

28. §

(1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. (Ügyrendi javaslat)

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után ehhez felszólalásra jelentkezőknek, legfeljebb két perces hozzászólás engedélyezhető. Egyébként a Képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

A vita lezárása

29. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárása esetén, az, aki hozzászólási szándékát a lezárásra vonatkozó javaslat elhangzása előtt jelezte, még szót kaphat.

A döntéshozatal szabályai

(Határozathozatal, rendeletalkotás)

30. §

(1) A Képviselő-testület, döntést igénylő kérdésben, határozatot – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A minősített többséghez a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ban, valamint a törvényben és az Önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.

(5) A rendelet- és határozat-tervezeteket a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményezi. Az összes állandó bizottság állásfoglalása szükséges:

  1. a költségvetés,
  2. a zárszámadás,
  3. a Szervezeti és Működési Szabályzat,
  4. az Általános Rendezési Terv

elfogadásához.

(6) Választás, kinevezés esetén a Képviselő-testület a jelölt(-ek) legfeljebb öt perc időtartamú meghallgatása után vita nélkül határoz.

A szavazás rendje

31. §

(1) A Képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző, az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság tagjai – törvényességi kérdésben – észrevételt tehetnek.

(3) A Képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

32. §

(1) A képviselő a vita megkezdése előtt köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

(5) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Képviselő-testület tagjának a mulasztásról való tudomásszerzéskor érvényes havi illetménye, tiszteletdíja – a mulasztások számától függetlenül a tárgyévben – 10 %-kal csökken.

33. §

(1) A Képviselő-testület döntéseit, jelen rendeletben és más jogszabályban, meghatározott kivételekkel, - különös tekintettel a közbeszerzési eljárás eredményeként az eljárást lezáró döntés tárgyában- nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy kézfelemeléssel történhet.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások (pl. módosító indítványok esetében) nem ismételhetők meg.

(4) Nyílt szavazás esetén, legalább három képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, - név szerinti szavazást kell tartani.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.  A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

34. §

(1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46 § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

  1. a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,
  2. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
  3. a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,
  4. a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait,
  5. a szavazás eredményét.

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

35. §

Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén, – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot, – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

A Képviselő-testület döntései és azok jelölése

36. §

(1) A Képviselő-testület által hozott határozatokat, rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, de a döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben, ilyen esetben is rögzíteni kell.

(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a jegyző, a megalkotástól számított 15 napon belül, a helyben szokásos módon történő közzététel szabályai szerint közzéteszi.

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

37. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

  1. a távolmaradt képviselők nevét, és távollétük okát,
  2. az előterjesztői kiegészítéseket, bizottsági véleményeket,
  3. a képviselő kérése alapján szó szerinti hozzászólását,
  4. a kérdéseket, interpellációkat, az azokra adott választ, és a testület döntését,
  5. az elhangzott bejelentések lényegét,
  6. a határozathozatal módját,
  7. a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,
  8. az elnök esetleges kiegészítéseit.

(3) A nyílt ülés jegyzőkönyvét a jegyző megküldi Városi Könyvtárnak.

(4) A nyílt ülés jegyzőkönyvét a Polgármesteri Hivatalban és a Városi Könyvtárban lehet megtekinteni.


III. Fejezet

A lakossági fórumok rendje

38. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatás keretében lehetővé teszi választópolgárok, helyben érdekelt közösségek, társadalmi szervezetek képviselői részére, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, tegyék meg javaslataikat.

(2) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, az éves munkatervében külön meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében, várospolitikai fórumot hívhat össze. Kötelező a fórum összehívása, ha azt a választópolgárok legalább 1 %-a kéri.

A döntések előkészítése céljából megtartott várospolitikai fórum állásfoglalását, az elhangzott kisebbségi véleményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni és a jegyzőkönyvet a Képviselő-testület előterjesztéséhez kell csatolni.

(3) A közmeghallgatás, valamint a várospolitikai fórum idejéről, helyéről, illetve a várospolitikai fórum tárgyáról a lakosságot, legalább 15 nappal korábban, a média útján is tájékoztatni kell.

Helyi népszavazás

39. §

(1) Helyi népszavazást a választópolgárok legalább 10%-a kezdeményezheti.

(2) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább a választópolgárok 20 %-a kezdeményezte.

40. §

Hatályon kívül helyezte a 18/2014.(XI.6.) önk. r.


IV. fejezet

A társulás

41. §

(1) Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt

(2) A Képviselő-testület támogatja a választó-polgárok, gazdasági szervezetek, civil szerveződések olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.


V. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona, gazdálkodása

42. §

(1) Az Önkormányzat vagyona a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, a Város fejlődésének elősegítését szolgálja.

(2) A vagyonnal való gazdálkodás szabályait Képviselő-testület az erről szóló önkormányzati rendeletben szabályozza.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.


VI. Fejezet

A Képviselő-testület tagjainak jogállása

43. §

(1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselők jogai és kötelességei azonosak. A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a Mötv. 63. §-a szerinti esküt tesz.

(2) A képviselő a jogszabályokban rögzített jogok és kötelezettségek mellett:

  1. tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület munkájában,
  2. írásban vagy szóban bejelenti, ha a Képviselő-testület vagy bizottsága ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van
  3. olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, a képviselő-testületi tagság kötelezi a viselőjét, hogy ne csak a közéletben, de a magánéletben is méltó legyen a megbízatásához,
  4. kapcsolatot tart választókörzetének polgáraival, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
  5. tiszteletdíjra jogosult.

Az összeférhetetlenségi és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

44. §

Az Mötv. alapján az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, valamint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság feladata.

45. §

(1) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke átvételi elismervény ellenében veszi át és az átvett nyilatkozatokról – azok benyújtásának időpontját is tartalmazó – nyilvántartást vezet. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát zárt borítékban kell leadni, amelyet az átvételkor a Bizottság elnöke zárópecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni. A képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság hozza nyilvánosságra.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság javaslatot tesz a Képviselő-testületnek, hogy az eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el a kezdeményezést.

Megfelelő kezdeményezés esetén az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság a vagyonnyilatkozat, ill. vagyonnyilatkozatok ellenőrzését elvégzi és ennek eredményét – a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatala céljából – a soron következő Képviselő-testületi ülésre előterjeszti.

A polgármester jogállása

46. §

(1) A polgármester a város első tisztségviselője, polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Kiskőrös város fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a Képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a vármegyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel, és a helyi nemzetiségi önkormányzat testületével.

(3) A polgármester dönt az e rendeletben hatáskörébe utalt ügyekben.

(4) A polgármester a Mötv. 68. § (2) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat olyan körülménynél, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné (kiemelkedő közérdek).

(5) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat az egészségügyi alapellátást érintő önkormányzati feladat- és hatáskörökben.

(6) Eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati közútkezelői hatáskörbe tartozó ügyekben.

(7) A polgármester dönt a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Kormányrendelet 66. § (7) bekezdésében meghatározott vélemények elfogadásáról.

Alpolgármester jogállása

47. §

A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, - titkos szavazással, minősített többséggel - egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.


VII. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

48. §

(1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a hozott döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a Képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. Az adott feladat ellátását követően, arról a bizottság beszámol a Képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(3) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a Képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait.

(4) A bizottságok elnökére, elnökhelyettesére, tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

49. §

(1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát a következők szerint határozza meg:

a) Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság

tagjainak száma: 3 fő

b) Pénzügyi Bizottság

tagjainak száma: 3 fő

c) Ipari, Mezőgazdasági és Klímapolitikai Bizottság

tagjainak száma: 3 fő

d) Kulturális, Turisztikai és Sport Bizottság 

tagjainak száma: 3 fő

e) Társadalompolitikai Bizottság

tagjainak száma: 3 fő

(2) A Képviselő-testület a közművelődési, muzeális és közgyűjteményi, valamint a sportintézmények és szervezetek szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a Kulturális, Turisztikai és Sport Bizottságra, az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti intézmények szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a Társadalompolitikai Bizottságra ruházza át.

(3) A bizottságok nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv. 3. §. (3) bekezdés e) pontja alapján vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.

A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat – az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság látja el.

A bizottság működése

50. §

(1) A bizottságok - jogszabályok keretei között -ügyrendjükben határozzák meg működésük szabályait. A bizottságok üléseinek vezetésére a Képviselő-testület üléseinek szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az éves munkatervről az adott év első Képviselő-testületi ülésén, a bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) A bizottságok munkájuk segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadókat, szakértőket kérhetnek fel. A tanácsadók munkájukat fizetés, költségtérítés nélkül végzik. A szakértők díjazását önkormányzati döntéssel biztosított keretből, vagy pályázat útján elnyert összegből lehet biztosítani.

(4) A bizottságok legalább évente egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a Képviselő-testületnek beszámolni.

(5) A bizottságok munkatervükben meghatározott számú – de évente legalább tíz – ülést tartanak.

(6) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a Képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

Az állandó bizottságok rendes üléseit általában a testületi ülés hetében

  • hétfői napon 15,00 órától az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság,
  • hétfői napon 16,00 órától a Pénzügyi Bizottság,
  • keddi napon 14,00 órától a Társadalompolitikai Bizottság,          
  • keddi napon 15,30 órától a Kulturális, Turisztikai és Sport Bizottság,
  • keddi napon 16,30 órától az Ipari, Mezőgazdasági és Klímapolitikai Bizottság

ülését kell megtartani.”

(7) Két vagy több bizottság együttes ülést is tarthat. Ilyen esetben a tanácskozást a bizottsági elnökök megegyezése szerinti bizottság elnöke vezeti, de a határozatokat a bizottságok külön-külön szavazással hozzák meg.

51. §

(1) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén részt venni.

(2) Ha a bizottság tagja a rendes bizottsági ülésekről naptári éven belül három – a Társadalompolitikai Bizottság tagja esetében hat – alkalommal hiányzik, a Bizottság elnöke köteles őt írásban felszólítani az üléseken való részvételre.

52. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

  1. a Képviselő-testület határozata alapján,
  2. a polgármester indítványára,
  3. a bizottsági tagok egyharmadának kezdeményezésére.

(3) A nyilvános bizottsági ülés időpontjáról és helyéről a Város lakosságát a meghívónak a helyben szokásos módon történő közzétételével kell értesíteni és lehetőség szerint a helyi rádióban, TV-ben és újságban megjelentetni.

(4) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt, továbbá a Képviselő-testület állandó bizottságainak elnökeit, az erre igényt tartó képviselőket, valamint a bizottság tanácsadóit külön is meg kell hívni.

(5) A Képviselő-testületi referenst a bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről értesíteni kell, aki ezt nyilvántartásba veszi.

53. §

(1) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozatok a jegyzőkönyv mellékletét képezik.


VIII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottsági tagok díjazásának, illetve tiszteletdíjának megállapítására vonatkozó szabályok

54. §

(1) A polgármester illetményéről – a jogszabály keretei között – a Képviselő-testület alakuló ülésén dönt.

(2) A Képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a megválasztásával egyidejűleg – jogszabály keretei között – összegszerűen állapítja meg.

(3) Az önkormányzati képviselőt megválasztásának időpontjától, megbízatásának megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, amelynek havi mértéke 76.450 Ft (alapdíj).

(4) Az állandó bizottság elnökét az alapdíj 190 %-ának megfelelő összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

(5) A képviselőt, aki állandó bizottság tagja, az alapdíj 145 %-ának megfelelő összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

(6) Az állandó bizottság azon tagját, aki nem helyi képviselő, az alapdíj 45 %-ának megfelelő összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

(7) Ha a képviselő, naptári éven belül, a Képviselő-testület három rendes üléséről távol marad, a polgármester köteles őt írásban felszólítani az üléseken való részvételre.


IX. Fejezet

A Képviselő-testület Hivatala

55. §

(1) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a jegyző javaslata és a polgármester előterjesztése alapján határozza meg.

(2) A Polgármesteri Hivatal létszáma 40 fő teljes munkaidőben. A jóváhagyott létszámon felül a jegyző - a polgármester egyetértésével – meghatározott időre, egyidejűleg legfeljebb 5 fő létszámig, további dolgozókat alkalmazhat, ill. adott feladat ellátására – munkaviszonynak nem minősülő – eseti megbízást adhat.

(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása:

a) Polgármesteri Kabinet

  • Városgondnoksági csoport
  • Pályázati és fejlesztési csoport

b) Jegyzői Kabinet

c) Pénzügyi Osztály

d). Közigazgatási Osztály

  • Adócsoport 
  • Szociális és igazgatási csoport

e) Függetlenített főépítész

(4) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 236. §-a alapján az osztályvezetők részére adott vezetői megbízás a főosztályvezető-helyettesi, a csoportvezetők részére adott vezetői megbízás pedig az osztályvezetői szintnek felel meg.

(5) A Polgármesteri Hivatalban a heti munkaidő 40 óra. Az általános munkarend szerint a napi munkaidő hétfőtől-csütörtökig 8,00 órától 16,30 óráig, pénteken 8,00 órától 14,00 óráig tart.

(6) Ügyfélfogadást az alábbiak szerint kell tartani: hétfőn: 8,00 órától 12,00 óráig, csütörtökön 12,30 órától 16,30 óráig. A Közigazgatási Osztály kijelölt dolgozói csütörtökön 12,30 órától 18,00 óráig tartanak ügyfélfogadást.

(7) A Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1.-je a Polgármesteri Hivatalban munkaszüneti nap.

A jegyző

56. §

(1) Mint a polgármesteri hivatal vezetője, szakmailag felelős a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és színvonalas ügyintézés ellátásáért. Törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a képviselő-testület és szervei tevékenységét, s ha a működésnél, döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles jelezni.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról a Közigazgatási Osztály vezetője gondoskodik.

Aljegyző

57. §

Az aljegyző egyidejűleg belső szervezeti egység vezetésével is megbízható.


X. Fejezet

A Nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos szabályok

58. §

Kiskőrös Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzatának, Kiskőrös Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának, Kiskőrös Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának működésével kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja:  

  1. gazdálkodásuk végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatok ellátását,
  2. a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásának ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
  3. a helyiséghasználatot.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

59. §.

Ez a rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2003. (III.1.) önkormányzati rendelete.


Módosította: 11/2014. (VI. 19.) önk. r., 13/2014. (VIII. 29.) önk. r., 16/2014. (X. 27.) önk. r., 18/2014. (XI.6.) önk.r., 1/2015. (I. 22.) önk. r., 11/2015. (IV.30.) önk. r., 14/2015. (V.28.) önk. r., 6/2016. (III.24.) önk. r., 21 /2016. (X.27.) önk. r., 12/2017. (VI. 15.) önk. r., 21/2017. (X.26.) önk. r., 4/2018. (II.15.) önk. r., 10/2018. (VI. 21.) önk. r., 4/2019. (III. 21.) önk. r., 17/2019. (X. 30.) önk. r., 20/2019. (XI. 21.) önk. r., 4/2020. (II. 13.) önk. r., 9/2020. (VII. 16.) önk. r., 6/2022. (III. 24.) önk. r., 12/2022. (X.20.) önk. r., 16/2022. (XII.15.) önk. r., 6/2023. (III.23.), 18/2023. (VIII.30.) önk. r., 20/2023. (X.26.) önk. rend., 2/2024. (I.25.) önk. rend., 4/2024. (III. 21.) önk. r.

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló önk. rendelet
172 KB
az-onkormanyzat-szervezeti-es-mukodesi-szabalyzatarol-szolo-onk-rendelet-20240322-tol.doc
1A. melléklet
27.8 KB
az-onkormanyzat-szervezeti-es-mukodesi-szabalyzatarol-szolo-onk-rendelet-1a-melleklet-03-22-tol.docx
1B. melléklet
37.58 KB
az-onkormanyzat-szervezeti-es-mukodesi-szabalyzatarol-szolo-onk-rendelet-1b-melleklet-0324tol.docx
2. melléklet
28.18 KB
az-onkormanyzat-szervezeti-es-mukodesi-szabalyzatarol-szolo-onk-rendelet-2-melleklet-03-22-tol.docx
3. melléklet
29.03 KB
az-onkormanyzat-szervezeti-es-mukodesi-szabalyzatarol-szolo-onk-rendelet-3-melleklet-0322-tol.docx
4. melléklet
28.5 KB
az-onkormanyzat-szervezeti-es-mukodesi-szabalyzatarol-szolo-onk-rendelet-4-melleklet.doc
5. melléklet
27 KB
az-onkormanyzat-szervezeti-es-mukodesi-szabalyzatarol-szolo-onk-rendelet-5-melleklet.doc