A szociális ellátásokról szóló rendelet

Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról.

Kiskőrös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdéseiben, 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján szabályozza az önkormányzat hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokat és az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodási formákat.

2. §

A rendelet hatálya kiterjed Kiskőrös Város illetékességi területén lakcímmel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre, valamint az Szt. 7. § szerinti személyekre.

3. §

A rendeletben szabályozott szociális ellátási formák:

  1. Pénzbeli ellátás:
  • települési támogatás
  • rendkívüli települési támogatás
  1. Természetben nyújtott szociális ellátás:
  • szociális célú tűzifa támogatás
  • köztemetés

Eljárási rendelkezések

4. §

(1) A szociális ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A pénzbeli ellátásokat a jogosult részére postai úton történő kifizetéssel vagy folyószámlára utalás útján kell folyósítani.

(3) Természetben nyújtott szociális ellátás pénzbeli ellenértékét a Polgármesteri Hivatal közvetlenül az ellátást, szolgáltatást nyújtó szervnek utalja át.

(4) Az e rendelet II. fejezetében szabályozott szociális ellátások felhasználását a polgármester ellenőrizheti.

(5) A szociális ellátásban részesülő az ellenőrzés során köteles

  1. az ellenőrzést tűrni,
  2. az ellenőrzést végző személlyel együttműködni,
  3. a kért adatokat rendelkezésre bocsátani,
  4. a szociális ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.

(6) Ha a szociális ellátásban részesülő az ellenőrzés során az (5) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a szociális ellátást nem a szociális ellátást megállapító határozatban meghatározott cél szerint használja fel, akkor a szociális ellátásban részesülőt kötelezni kell

  1. a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
  2. természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(7) Az igénybe vett szociális ellátás megtérítésének elrendelése esetén a polgármester az Szt. 17. § (5) bekezdése szerint jár el.


II. Fejezet

Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások

Települési támogatás

5. §

(1) A települési támogatás

  1. a havi rendszeres gyógyszerkiadás viseléséhez,
  2. az Szt. 62. §-a szerinti étkeztetésben részesülő személyek részére,

eseti jelleggel, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel nyújtott támogatás.

(2) Települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

(3) A kérelmező az (1) bekezdés a) pontban meghatározott esetben akkor részesülhet települési támogatásban, ha a havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át.

(4) Nem jogosult települési támogatásra a kérelmező, ha

  1.  a kérelmező családjának tagjai az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal rendelkeznek,
  2. az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelmező közgyógyellátásra jogosult.

(5) A települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátásként kell nyújtani.

(6) A települési támogatás havi összege nem haladhatja meg a 3000 forintot.

(7) A települési támogatás megállapításáról a polgármester dönt, meghatározza a támogatás formáját, összegét, a folyósítás módját.

(8) A települési támogatásra való jogosultság elbírálásához csatolni kell

  1. a rendelet melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot a jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokkal együtt,
  2. a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4.§ (6) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozatot.
  3. az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a háziorvos, szakorvos által a gyógyszer-szükségletről kiállított igazolás alapján a gyógyszertári igazolást.

Rendkívüli települési támogatás

6.§

(1) Eseti jelleggel rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azt a személyt, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg

  1. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át és létfenntartási gonddal küzd,
  2. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén.

(2) Létfenntartási gond különösen:

  1. a válsághelyzetben lévő anya gyermekének megtartása,
  2. a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás,
  3. a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
  4. a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítségre szorul,
  5. a gyermek iskoláztatásával vagy óvodai nevelésével kapcsolatos egyszeri kiadás,
  6. a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik,
  7. fűtőanyag (tűzifa, szén, brikett) vásárlása,
  8. a lakásfenntartás havi költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át
  9. a megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadás.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet:

  1. elemi kár bekövetkezése,
  2. haláleset,
  3. a kérelmező családjában élő személy tartós, legalább 20 napot meghaladó kórházi kezelése.

(4) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában lakásfenntartás költsége a kérelmező és családja által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos villanyáram-, víz- és a gázfogyasztáshoz, a távhő-szolgáltatáshoz, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a tüzelőanyaghoz kapcsolódó kiadás.

(5) A (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában az elemi kár a kérelmező által életvitelszerűen lakott lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget ért elemi csapás, különösen az árvíz, a belvíz, a tűz, a szél okozta kár, amely miatt a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakhatatlanná válik.

(6) Rendkívüli települési támogatás iránti kérelem

  1. a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben adott év augusztus 1. és szeptember 15. napja között,
  2. a (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben a gyermekek születését követő 90 napon belül,
  3. a (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben adott év november 1. és december 15. napja között,
  4. a (2) bekezdés h) pontja szerinti esetben a befizetetlen közüzemi számla befizetési határidejét követő 60 napon belül,
  5. a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az elemi kár bekövetkezését követő 60 napon belül,
  6. a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a halálesetet követő 30 napon belül,
  7. a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kórházi kezelést követő 60 napon belül nyújtható be.

(7) Munkanélküli vagy jövedelemmel nem rendelkező aktív korú kérelmező részére rendkívüli települési támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező az állami foglalkoztatási szerv álláskeresők nyilvántartásában szerepel.

(8) A rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, különösen a (2) bekezdés g), h) és i) pontja, a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben.

(9) A rendkívüli települési támogatás eseti összege nem haladhatja meg

  1. a 100.000 forintot a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben,
  2. a 30.000 forintot a (2) bekezdés és a (3) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott esetekben.

(10) [1] Hatályon kívül helyezte: Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 21.) önkormányzati rendelete

(11) Nem állapítható meg a rendkívüli települési támogatás

  1. ha a család az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal rendelkezik és a vagyoni helyzetet tekintve a létfenntartás veszélyeztetettsége nem áll fenn,
  2. ha a kérelmet nem a (6) bekezdésben meghatározott időszakban nyújtják be,
  3. a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben nem a kérelmező gondoskodott az elhunyt személy eltemettetéséről,
  4. [2] Hatályon kívül helyezte: Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 21.) önkormányzati rendelet

(12) A rendkívüli települési támogatás megállapításáról a polgármester dönt, meghatározza a támogatás formáját, összegét, a folyósítás módját.

(13) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság elbírálásához csatolni kell

  1. a rendelet melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot a jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokkal együtt,
  2. az R. 4.§ (6) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozatot,
  3. létfenntartási gond esetén a létfenntartási gond igazolására szolgáló számlákat, iratokat, vagy ezek hiányában a kérelmező nyilatkozatát a többletkiadásokról és azok becsült összegéről,
  4. a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az elemei csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmányt, különösen biztosító, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvéleményt, jegyzőkönyvet,
  5. a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát és az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát,
  6. a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben igazolást a kórházi ellátásról,
  7. munkanélküli vagy jövedelemmel nem rendelkező aktív korú kérelmező esetén az állami foglalkoztatási szerv igazolása az álláskeresők nyilvántartásába történő felvételről.

Szociális célú tűzifa támogatás

6/A. §

(1) Eseti jelleggel szociális tűzifa támogatásban lehet részesíteni kérelmére azt a személyt, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és az általa életvitelszerűen lakott lakás fűtését fatüzelésre alkalmas tüzelőberendezéssel biztosítja.

(2) Szociális célú tűzifa támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, amennyiben azok fűtését külön tüzelőberendezés biztosítja.

(4) Egy naptári éven belül háztartásonként legfeljebb 2 m3 szociális célú tűzifa támogatás nyújtható.

(5) Nem állapítható meg a szociális célú tűzifa támogatás, ha a család az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal rendelkezik.

(6) A szociális célú tűzifa támogatás megállapításáról a polgármester dönt.

(7) A szociális célú tűzifa támogatásra való jogosultság elbírálásához csatolni kell

  1. a rendelet melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot a jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokkal együtt,
  2. az R. 4.§ (6) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozatot.

Köztemetés

7. §

(1) A köztemetés elrendeléséről a polgármester dönt.

(2) A polgármester, kérelemre az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól különös méltánylást érdemlő esetben részben vagy egészben mentesítheti vagy legfeljebb 18 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a köztemetés költsége a az eltemettetésre köteles személy családjának létfenntartását veszélyezteti és az eltemettetésre kötelezett személy családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a kérelmező családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkezik.


III. Fejezet

Szociális szolgáltatások

Az ellátások formái

8. §

(1) Kiskőrös Város Önkormányzata a szociálisan rászorultak részére

  1. étkeztetés,
  2. házi segítségnyújtás
  3. családsegítés,
  4. idősek nappali ellátása,
  5. fogyatékos személyek nappali ellátása,
  6. pszichiátriai betegek nappali ellátása,
  7. szenvedélybetegek nappali ellátása,
  8. ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona) személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosít.

(2) Kiskőrös Város Önkormányzata ellátási szerződést kötött

  1. a Magyarországi Baptista Egyházzal az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban és d) pontjában szereplő szociális alapszolgáltatások,
  2. a Sorsfordító Szolgáltató Központtal az (1) bekezdés c) pontja és e)-g) pontjaiban szereplő szociális alapszolgáltatások biztosítására.

(2a) Kiskőrös Város Önkormányzata saját fenntartásában működtetett Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézmény szervezeti keretein belül biztosítja az (1) bekezdés h) pontjában szereplő személyes gondoskodást nyújtó ellátást.

(3) A személyes gondoskodás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az ellátás biztosításáról.

(4) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az Szt. 94/C. §-a szerint megállapodást kell kötni az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével.

(5) Az intézményvezető köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani, ha az ellátást igénylő személy állapota vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé.

(6) Az intézményvezető külön eljárás keretében, soron kívüli ellátást a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. rendelet 15. §-ában szabályozott feltételek alapján biztosíthat.

(7) Az ellátás megszüntetésének esetén az Szt. 100-104. §-aiban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

Étkeztetés

9.§

Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

  1. életkora alapján a 62. életévét betöltötte,
  2. egészségi állapota miatt mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni,
  3. fogyatékossága miatt, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékéban, magasabb összegű családi pótlékban részesül,
  4. pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége szakorvosi szakvéleménnyel igazolt,
  5. hajléktalan. 

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díja

10.§

(1) A személyi térítési díj alapjául szolgáló intézményi térítési díjat a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. Az ellátási szerződés útján biztosított ellátások intézményi térítési díját az ellátást biztosító fenntartó állapítja meg.

(2) A személyi térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kötelesek megfizetni.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott személy az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj összegének csökkentését kéri, a személyi térítési díj összegéről az intézményvezető javaslatával ellátott kérelemre

  1. a polgármester határozattal dönt,  ha
  • az ellátást igénybe vevő jogosult havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
  • az ellátást igénybe vevő jogosult nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal és
  • nincs az Szt. 114. § (2) bekezdés c)-e) pontja szerint az ellátást igénybe vevő jogosult tartására köteles és képes személy.
  1. a Képviselő-testület határozattal dönt az a) pontban nem szabályozott egyéb esetben.

 

(4) A személyi térítési díj összegének elengedéséről az intézményvezető javaslatával ellátott kérelemre a polgármester határozattal dönt.

(5) Ingyenes ellátásban az Szt. 114. § (3) bekezdése szerinti esetben részesülhet az ellátott, ha nincs az Szt. 114. § (2) bekezdés c)-e) pontja szerint az ellátást igénybe vevő jogosult tartására köteles és képes személy.”


IV. Fejezet

Helyi szociálpolitikai kerekasztal

11.§

A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

  1. polgármester,
  2. Társadalompolitikai Bizottság elnöke,
  3. Közigazgatási Osztály vezetője,
  4. Kiskőrös városban szociális intézményt működtető fenntartók képviselői,
  5. az önkormányzat fenntartásában működő szociális, gyermekjóléti intézmény vezetője,
  6. szociális tevékenységet végző, jogi személyiséggel rendelkező szervezetek képviselői.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

12.§

(1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 20/2013.(XI.21.) önkormányzati rendelete.

(3) A 2014. december 31-jét megelőzően megállapított normatív lakásfenntartási támogatás jogosultja a normatív lakásfenntartási támogatást megállapító határozatban megjelölt időpontig nem részesülhet rendkívüli települési támogatásban a 6. § (2) bekezdés g)-h) pontjaiban meghatározott esetekre való tekintettel.


Módosította: 13/2015. (V.28.) önk. r., 10/2017.(V.25.) önk. r., 16/2019. (X. 11.) önk. r., 19/2019. (XI. 21.) önk. r., 13/2021. (X. 21.) önk. r.

A szociális ellátásokról szóló rendelet
35.08 KB
a-szocialis-ellatasokrol-szolo-rendelet.docx
A szociális ellátásokról szóló rendelet - melléklet
27.82 KB
a-szocialis-ellatasokrol-szolo-rendelet-melleklet.docx