A közterületek használatáról szóló rendelet

Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 7/2026. (IV. 22.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról.

[1] A rendeletalkotás célja, hogy a közterületek használatára vonatkozó feltételek és rendelkezések pontos meghatározásával, egyértelműbbé tegye a szabályozást, az önkormányzati vagyonnal való felelősségteljes gazdálkodás követelményeinek eleget tegyen és a jogbiztonság megteremtésével elősegítse a jogrendszer koherenciáját és a jogalkalmazás egységességét.

[2] Kiskőrös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, az általános közigazgatási rendtartásról szóló felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet tárgyi hatálya Kiskőrös Város közigazgatási területén, az Önkormányzat tulajdonában lévő, közterületként nyilvántartott földrészletekre terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya a természetes személyekre, jogi személyekre és egyéb más szervezetre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:
1. adatkezelő: a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete (a továbbiakban: GDPR) 4. cikk 7. pontja szerint adatkezelő, az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség, vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. E rendelet szempontjából Kiskőrös Város Önkormányzata adatkezelőnek minősül,
2. árusításra szolgáló ideiglenes asztal, állvány, szerkezet: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet,
3. cégtábla: gazdálkodó szervezet azonosítására szolgáló, a gazdálkodó szervezet nevét és az adott helységben folyó tevékenységét tartalmazó, jogszabályban előírt adattartalmú, a gazdálkodó szervezet székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, egyéb reklámot nem tartalmazó tábla,
4. címtábla: a cégtábláéval azonos formájú és tartalmú, de nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos információt, hanem közérdekű információt megjelenítő jelzés, beleértve az ezekkel egybefüggően vagy külön elhelyezett közérdekű tájékoztatást,
5. épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül, meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából,
6. mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű vagy járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz,
7. zárt szerkezetű építmény (pavilon): szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, könnyűszerkezetes felépítmény,
8. üzlethomlokzat: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata,
9. szerkezet nélküli ideiglenes árusítás: ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló árusítás, a 2., 6., 7. pontokban meghatározott bármely létesítmény közterületi elhelyezése nélkül (különösen: fenyőfa-árusítás, alkalmi árusítás),
10. kérelmező: olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely közterület-használat engedélyezése iránt az erre rendszeresített formanyomtatványt – kérelmet – a hatósághoz benyújtja;
11. használó: olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely közterület-használat iránti kérelem benyújtását követően közterület-használati engedély birtokában vagy ilyen engedély nélkül, vagy közterület-használat iránti kérelem benyújtását mellőzve, közterület-használati engedély nélkül közterületet használ;
12. jogosult: olyan kérelmező, aki engedélybe vagy hatósági szerződésbe foglalt, közterület használatára feljogosító közterület-használati engedélyt kapott;
13. reklámcélú közterület-használat: minden olyan jel, jelzés vagy bármely tárgy használata, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szabályai szerint gazdasági reklámnak minősül, vagy célja, hogy a közúton közlekedőket bizonyos ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról meggyőzze,
14. reklámhordozóhoz kötődő reklámozási lehetőségek:
a) útbaigazító tábla: amely a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendeletelőírásainak megfelelően helyezhető el vagy üzemeltethető,
b) megállítótábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt ideiglenes jelleggel elhelyezett, mobil hirdetőeszköz,
c) reklámozó jármű: minden, szerkezetileg is reklám vagy reklámhordozó hordozására kialakított, kézi- vagy gépi erővel hajtott jármű,
d) óriásplakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas 12 m2 vagy annál nagyobb reklámhordozó,
e) hirdetőoszlop: plakátok, hirdetések céljára szolgáló, általában kör alaprajzú építmény, amely önállóan vagy favédő hengerként helyezhető el,
f) molinó: épület homlokzatára vagy oszlopra feszített, építési tevékenységhez nem kapcsolható reklámeszköz,
g) vetített reklám: falra, úttestre, levegőbe vetített, információt közvetítő reklám,
15. hirdetmény: akár nyomdai úton, akár házilag készült megállítótábla, felirat, plakát, szórólap, ábrázolás, tájékoztató, közterület fölé kifüggesztett transzparens, valamint minden egyéb olyan, figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére vagy annak fokozására irányul, vagy valamely önkormányzati tevékenységet népszerűsít, ismertet,
16. mikromobilitási eszköz: a kerékpár, a roller, továbbá az emberi erővel hajtott, vagy ennek segítésére vagy önálló hajtás céljából legfeljebb 350 W névleges teljesítményű és 25 km/h vagy azt meghaladó sebesség esetén a teljesítményleadást megszüntető elektromos motorral rendelkező, kifejezetten valamely személy szállítására szolgáló egyéb eszköz, így különösen az önkiegyensúlyozó eszköz (hoverboard, monocycle).
17. zöldterület: közkertek, közparkok, füves-fás zöldterületek, játszóterek

A közterületek besorolása

3. §

(1) E rendelet hatálya alá tartozó közterületeket I. kiemelt és II. egyéb közterületi övezeti kategóriákba kell sorolni. A közterületek besorolását a melléklet tartalmazza.
(2) Közterületet épületrésszel vagy más építménnyel elfoglalni vagy rendeltetésétől eltérő célra és módon használni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak közterület-használati engedély birtokában, az előírt hatósági engedélyeknek megfelelően szabad.

A közterülethasználat időtartama

4. §

(1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb 5 évre – a közigazgatási hatósági szerződésben (a továbbiakban: szerződés) meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható, a díjtételek megváltoztatása jogának fenntartásával.
(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - különösen állvány, építőanyag vagy törmelék elhelyezésére, - közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára és csak a műszakilag indokolt területre adható, ideértve a közterület helyreállításának időtartamát is.

A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése

5. §

(1) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(2) Építési engedélyhez kötött építmény elhelyezése esetén és az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységek esetén az ingatlan tulajdonosának, az építtetőnek vagy az általa meghatalmazott személynek kell a közterület-használati hozzájárulást kérelmeznie.
(3) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet– a tervezett használat kezdő időpontját megelőzően legkorábban a 90. napon, legkésőbb a 15. napon lehet benyújtani a Kiskőrösi Polgármesteri Hivatalhoz.
(4) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem (a továbbiakban: Kérelem) kötelező tartalmi elemei a használat céljára tekintet nélkül:
a) a magánszemély kérelmező neve, állandó lakcíme, értesítési címe, a nem magánszemély székhelye, levelezési címe, elektronikus levelezési címe,
b) a közterület-használat célja, időtartama,
c) a közterület-használat helyének pontos megjelölése helyrajzi számmal, reklámeszköz elhelyezése esetén a pontos helyszín GPS koordinátával megjelölve, természetbeni fekvéssel, szükség szerint további egyedi körülmények meghatározásával, a használni kívánt területnagysággal, és
d) a kérelmező arra vonatkozó előzetes kötelezettségvállalása, hogy a közterületen folytatni kívánt tevékenységet jogszabály által előírt engedélyek birtokában kezdi meg.
(5) A Kérelmet Kiskőrös Város Önkormányzata honlapján elérhető, az erre rendszeresített formanyomtatványon, az abban felsorolt mellékletek csatolásával együtt lehet benyújtani. A kérelem benyújtására a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szabályai az irányadóak. A kérelem kivételesen személyesen is benyújtható.
(6) A Kérelem formanyomtatványhoz csatolni kell:
a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására feljogosító okirat (különösen: cégkivonat, vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány) egyszerű másolatát,
b) közút, valamint a járda teljes területét érintően a gyalogosforgalom szabad mozgását korlátozó esetekben forgalomtechnikai szempontból az illetékes hatóság hozzájárulását,
c) a kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató tevékenységek esetén az elsőfokú kereskedelmi vagy iparhatóság hozzájárulása,
d) a településképi megjelenés tekintetében a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben a településképi bejelentési eljárásban hozott döntést,
e) az igényelt területre vonatkozó hivatalos helyszínrajzot, a szükséges méretekkel úgy, hogy annak nagysága, elhelyezkedése egyértelműen megállapítható legyen,
f) pavilonok, vendéglátóipari terasz és árusításra szolgáló ideiglenes állvány, szerkezet elhelyezése céljából, valamint mozgóboltra és reklámeszközökre kért hozzájárulás esetén látvány- és berendezési tervet, feltüntetve az anyag- és színhasználatot, valamint a létesítmény leírását és műszaki rajzát,
g) közút és járda igénybevétele esetén – az e) pontban leírt helyszínrajzon túl – a vonatkozó helyszínt ábrázoló forgalomtechnikai vagy közútkezelői hozzájárulást,
h) zöldterületek használata esetén a kérelmező által készített, dátummal ellátott fényképekkel igazolt állapot-felmérési dokumentációt,
i) amennyiben a közterületet nem a közterületen álló felépítmény tulajdonosa használja, a felépítmény tulajdonosa és a harmadik személy között létrejött, a felépítmény használatára (bérbe adására) vonatkozó megállapodást.
(7) A Kérelem benyújtása nem jogosítja fel a kérelmezőt a közterület használatára.

A közterület-használati jog engedélyezése

6. §

(1) A közterület-használat engedélyezésére szerződés alapján kerül sor, amelynek kérelmezése és engedélyezése hatósági ügy. Az ezzel kapcsolatos elsőfokú eljárás a polgármester hatáskörébe tartozik, aki a hatáskör gyakorlása során e rendeletben, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) foglaltak szerint jár el.
(2) A hatósági szerződésnek minden esetben tartalmaznia kell az Ákr. 92. § (2) bekezdésében foglaltakon túl
a) a használó képviseletében eljáró közterület-használatáért felelős személy nevét, elérhetőségét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
d) a hatósági szerződés megszüntetése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség, valamint a visszaadás előtti takarításra vonatkozó kötelezettség előírását,
e) a közterület-használati díj (a továbbiakban: díj) fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és megfizetésének módját,
f) a munka-, baleset és egészségvédelmi óvórendszabályok betartásának kötelezettségét,
g) közérdekből megszüntetés esetére való hivatkozást,
h) a hatósági szerződésben foglaltaktól eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,
i) az eljárás során beszerzett hozzájárulásban meghatározott előírásokat.
(3) Nem adható közterület-használati hozzájárulás, ha a közterület-használat az önkormányzati érdekét sérti, különösen ha:
a) a városképi, városfejlesztési, városüzemeltetési, műemlékvédelmi, közlekedési, gazdaságszervezési, szociális, kereskedelmi, turisztikai, vagyongazdálkodási vagy más közérdekű szempont érvényesülését jelentősen korlátozza,
b) az önkormányzat és szervei, intézményei, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által szervezett rendezvények lebonyolításával nem összeegyeztethető.

A közterülethasználati jog engedélyezése filmforgatás céljára

7. §

(1) Filmforgatás nem engedélyezhető az Önkormányzat megbízása alapján közterületre szervezett önkormányzati rendezvények időtartamára, illetve területére.
(2) Filmforgatás szempontjából turisztikailag kiemelt közterületnek minősül a Petőfi Sándor tér.
(3) A filmforgatás céljából történő közterület-használatához a hozzájárulás megadását követően a filmforgatást akadályozó, a kérelmezőnek fel nem róható, valamint a rendkívüli természeti események elhárulását követő 10 napon belül a kérelmező számára a közterület-használatot biztosítani kell.
(4) A filmforgatás céljából történő közterület-használat során a használó az alábbi egyéb feltételeket köteles betartani:
a) a használat teljes időtartama alatt köteles a használt közterületet tisztán és rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni,
b) a zöldterületet köteles kíméletesen használni,
c) 22 óra utáni forgatás esetén a használt területre vonatkozó zajvédelmi előírásokat betartani,
d) a használat megszűnését követően a területet eredeti állapotával legalább egyenértékűen helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezést megszünteti, a területet kiürített állapotban az önkormányzat részére visszaadni.
(5) A filmforgatás céljából történő közterület-használat során stáb parkolására díszburkolattal ellátott közterület nem használható.
(6) Filmforgatás céljából történő közterület-használatra nem adható engedély:
a) bölcsődék, óvodák és általános iskolák előtti várakozó helyek területére,
b) egészségügyi területi ellátási kötelezettség teljesítésére, rendelők közelében biztosított parkolóhelyek területére,
c) mozgáskorlátozottak részére kijelölt parkolóhelyek területére.
(7) Filmforgatás céljából történő közterület-használat esetén a szerződéshez történő hozzájárulás vagy a hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos eljárás lefolytatása a polgármester hatáskörébe tartozik.
(8) A filmforgatás céljából történő közterület-használatért a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 3. számú mellékletében meghatározott díjat kell megfizetni, egy összegben az önkormányzat számlájára történő átutalással.
(9) Amennyiben a filmforgatás céljából történő közterület-használat a hatósági szerződésben foglaltaktól eltér, vagy annak hiányában jogellenesen történik, úgy a használó a meghatározott díjtételek figyelembevételével kiszámított díj kétszeresét köteles megfizetni.
(10) A filmforgatás céljából történő közterület-használatra nem terjednek ki e rendelet más célú közterület-használatra - különösen a díjszámításra, kérelem benyújtására, az engedélyezésére vonatkozó - rendelkezései.

A közterülethasználati jog megszűnése, megszüntetése, szünetelése

8. §

(1) A közterület-használati jog megszűnik:
a) a hatósági döntésben vagy szerződésben meghatározott idő elteltével vagy az abban előírt feltétel bekövetkeztével,
b) ha a területre üzemzavar-elhárítás miatt, egyéb fontos közérdekből vagy köztulajdon védelme érdekében szükség van,
c) magánszemély jogosult halálával, vagy jogi személy megszűnésével, illetve gazdaság társaság esetén annak jogutód nélküli megszűnésével,
d) a használatba adott közterület tulajdonosának, vagy a közterületi ingatlan művelési ágának megváltozását eredményező ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel,
e) amennyiben a jogosult írásban bejelenti, hogy a közterület használatával felhagy, azt követő naptól,
f) a hatóság döntése alapján.
(2) A hatóság a közterület-használati hozzájárulást visszavonja, ha
a) a használó a használati jogát jogosulatlanul más személynek átengedi,
b) a használó a közterületet a hozzájárulástól eltérő célra, nagyobb mértékben, vagy a hozzájárulástól eltérő módon vagy helyen használja, és a jogellenes tevékenységgel az erre irányuló hatósági felhívásra sem hagy fel,
c) a használó a használati díjfizetési kötelezettségének felszólításra 15 napos határidő elteltét követően sem tesz eleget,
d) a használó a közterület használata során olyan reklámtevékenységet végez, amelyre a hatóság döntése nem terjed ki, vagy amely jogszabályba ütközik,
e) a használó a közterületen végzett tevékenység folytatásához való jogosultságát bármely okból elveszíti,
f) a használó e rendelet szerinti vagy a hatósági szerződés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget,
g) Kiskőrös Város Önkormányzata a közterület saját célú hasznosításáról vagy használatáról dönt.
(3) A közterület-használati hozzájárulás megszűnése esetén – külön döntés nélkül – a jogosult által már befizetett használati díj időarányos részét a szerződésben foglaltak szerint – vissza kell fizetni a jogosult részére.

9. §

Megszüntethető a szerződés akkor is, ha a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatása szerint az ügyfél a kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseibe ütköző magatartást tanúsít.

10. §

(1) Fontos közérdekből a közterület-használatának szünetelését el lehet rendelni.
(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába, és nem lehet hosszabb, mint a hozzájárulás lejártáig még hátralévő idő.
(3) A közterület-használat szünetelésének esetén – külön döntés nélkül – a jogosult által már befizetett használati díj időarányos részét a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak szerint – vissza kell fizetni a jogosult részére.

11. §

A közterület-használati hozzájárulás érvényességének időtartama alatt a kérelmezett területrész karbantartása, üzemeltetése (így különösen: tisztántartás, síkosságmentesítés, gyommentesítés, zöldfelület locsolása,) és a településtisztasági feladatok ellátása a kérelmező kötelezettsége, annak elmaradása esetén a közterület-használati hozzájárulást a hatóság visszavonja.

12. §

(1) Ha a közterület-használati hozzájárulás megszűnik vagy megszüntetésre kerül, a kérelmező kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát - különösen annak tisztaságát - haladéktalanul helyreállítani. Abban az esetben, ha a közterület eredeti állapota nem ismert, úgy a használt (elfoglalt) közterületrészt és közvetlen környezetét úgy kell helyreállítani, hogy az a jelenlegi környezetével megegyező, balesetmentes használatra (közlekedés, tartózkodás) alkalmas legyen.
(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek - így különösen a közterület-használati díj megfizetése - szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

13. §

A közterület-használattal járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj stb.) viselése és megfizetése – külön megállapodás hiányában - a jogosult kötelezettsége.

A közterület-használati díj

14. §

(1) A közterület-használatáért a használó e rendelet 1. mellékletében meghatározott közterület-használati díjat köteles fizetni.
(2) A díjat a közterület tényleges használatára és a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül meg kell fizetni.
(3) A közterület-használat időtartama alatt a mellékletben meghatározott, mindenkor hatályos díjakat kell megfizetni. A közterület-használati díjak évi, havi és napidíjak, amelyek számítása szempontjából minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.
(4) A díjszámítás szempontjából minden megkezdett m2 egész m2-nek számít.
(5) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető stb.) területének vetületét együttesen kell figyelembe venni.
(6) A közterület-használati díjat Kiskőrös Város Önkormányzata számlájára általában évi két részletben: március 15. és szeptember 15. napjáig kell megfizetni.
(7) A közterületet használni kívánó kérelmére a díj havonta, illetve negyedévenként is fizethető. Eseti jellegű vagy 90 napot meg nem haladó, határozott idejű közterület-használat esetén a díjat a közterület birtokbavétele előtt, egyösszegben kell megfizetni.
(8) A közterület-használati díjak mértékét minden év február 15. napjáig felül kell vizsgálni.
(9) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a fegyveres erők, rendészeti szervek, a mentők, továbbá a környezetvédelmi és vízügyi szervek létesítményeinek elhelyezése,
b) a közműveknek (elektromos-, gáz-, távfűtő-, víz és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szolgáltatók feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezése,
c) távközlési létesítmények elhelyezése,
d) közforgalmú vasúti és közforgalmú közúti tevékenységet végzőknek, a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményeik elhelyezése,
e) szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, egyéb köztárgyak elhelyezése,
f) az Önkormányzat és szervei, intézményei, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok rendezvényei alkalmával, a rendező által meghívottak részére, a rendezvényekhez kapcsolódó közterület-használat,
g) közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek,
h) 6 hónapig terjedő időre lakóház, lakóház kerítésének építéséhez, felújításához szükséges állványzat, építőanyag, törmelék elhelyezése,
i) épületek kötelezően előírt akadálymentes bejárata biztosítása érdekében szükséghelyzetből, közterületen megvalósult rámpák elhelyezése után.

A jogellenes közterület-használat

15. §

(1) Jogellenesen használja a közterületet az, aki e rendelet előírásait megszegve közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy meglévő közterület-használati hozzájárulásától eltérő módon – így különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység végzésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó területen – használja a közterületet.
(2) Aki a közterületet jogellenesen használja, a közterület-használat ellenőrzésére jogosult szerv vagy személy felszólítására köteles a közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén, kártérítési, kártalanítási vagy egyéb igény nélkül azonnal helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget, az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását elvégezheti.
(3) Az Önkormányzat a közterület eredeti állapotát az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja, ha az
a)  élet- és balesetveszély, jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használatának súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy
b)  jelentős közérdekből
indokolt.
(4) Az eredeti állapot helyreállításának költségét az viseli, aki a közterületet jogellenesen használta.
(5) Az, aki megállapodás nélkül vagy a megállapodásban foglaltaktól eltérő módon használ közterületet, a megállapodás nélküli használat vagy az eltérő használat időtartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj kétszeresét köteles megfizetni.

Záró rendelkezések

16. §

A rendelet hatálybalépése előtt kiadott közterület-használati engedélyekre a kiadásuk idején hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a polgármesternek 6 hónapon belül kezdeményeznie kell az e rendeletnek megfelelő szerződés megkötését.

17. §

Hatályát veszti a közterületek használatáról című 5/1998. (II.2.) önkormányzati rendelet.

18. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

ZÁRADÉK: Ez a rendelet az SzMSz 36. § (2) bekezdése alapján 2026. április 22. napján lett kihirdetve.

Kiskőrös, 2026. április 22.