Úttörténeti Múzeum szabadtéri kiállítása

Úttörténeti Múzeum szabadtéri kiállítása

Az országban egyedülálló kiskőrösi Úttörténeti Múzeum szabadtéri kiállításában az útépítés gépei, eszközei, illetve az ún. híd-skanzen találhatók. A közel másfél hektáros fás-ligetes szabad területen igazi kikapcsolódást jelent a gép-kiállítás, amelynek részeként a látogatók megtekinthetik Közép-Európa legnagyobb úthengergyűjteményét. Ennek a tárlatnak legtekintélyesebb – egyben leghíresebb darabja az az 1949-ben gyártott MÁVAG gőzhenger, mely egykoron Józsi úthengere volt, és a címszerepet „játszotta” a Robog az úthenger című filmsorozatban. Emellett a gyűjtemény természetesen keresztmetszetet ad a XX. századi magyar útépítés teljes történetéről, legyen szó a harmincas-negyvenes évek diesel hajtású MÁVAG, és fagáz-üzemű Martos-Herz úthengereiről, vagy az évszázad második felére jellemző Skoda és Nicolina gépekről. Az útépítő tudományok fejlődésével a nyolcvanas évektől egyre nagyobb teret nyert a vibrációs tömörítő technika, amely feleslegessé tette a nagy tömegű hengereket. Ezek a kisebb vibrohengerek szintén megtalálhatók a kiállításban, akárcsak a közelmúlt gumihengerei. A múzeum gépfelújítási programjának köszönhetően rendszeresen restaurálnak egy-egy különlegesebb darabot, így akad több felújított, működőképes, sőt, „járóképes” úthenger is, amelyeket alkalmanként a látogatók is „kipróbálhatnak”.

Az ipari és műszaki tudományok egy, a mindennapi élet számára különösen fontos ága az út- és hídépítő ágazat, hiszen a közlekedés feltételeinek biztosítása és fenntartása a modern világ egyik legalapvetőbb szükséglete. Ennek a speciális és sokrétű tudományágnak a történetét, fejlődését mutatja be a Magyar Közút Nonprofit Zrt. fenntartásában működő kiskőrösi Úttörténeti Múzeum, ahol a tárlat részeként a nagyközönség is megtekintheti Közép-Európa legnagyobb úthenger gyűjteményét a kezdetektől napjainkig. A gépek minősége és mennyisége, a típusok változatossága, valamint az egyedi (működőképes) darabok is különleges pozíciót biztosítanak a gyűjteménynek, így az értéktárban való megjelenítés mindenképpen indokolt.