Tájékoztató az egyszerűsített honosítási eljárásról

Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete, továbbá nem kell magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.

A jogszabály 2010. augusztus 20-án lépett hatályba, de az új szabályokat 2011. január 1. után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

A kérelem benyújtása:
Az állampolgársági kérelmet egyénileg és csak személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet.

Kérelmet az nyújthat be, aki a kedvezményes honosítás következő (együttes) feltételeinek maradéktalanul megfelel:

  • maga vagy felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását,
  • magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),
  • a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban és
  • honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (például a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv stb).

A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Mellékelni kell még a magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab igazolványképet (külföldön élőnek egyet).

A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában

  • hiteles magyar nyelvű fordítással, és
  • ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.

Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani

  • a magyarországi anyakönyvvezetőknél,
  • a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve
  • külföldön a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél.

Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítják. A hiánypótlás teljesítéséig az ügyben dönteni nem lehet.

A kérelem elbírálása:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.

Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele:

  • a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik),
  • a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama,
  • az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

Ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni.

A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

Névmódosítás:
A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik

  • hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,
  • többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,
  • utónevüknek magyar megfelelőjét.

A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

A HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELMET kizárólag benyújtáskor, az anyakönyvvezető előtt lehet személyesen aláírni.

Letölthető dokumentumok