Szőlészet, borászat
Gyakran idézett történet szerint az első telepesek szőlővesszőket is hoztak magukkal szekereiken, hogy aztán a futóhomokon megteremtsék a szőlőművelés alapjait.
A mezőgazdasághoz azóta is kötődő kiskőrösiek reménykedtek abban, hogy a gyümölcs és a szőlőtermelés megélhetést biztosít számukra. Hagyományos művelésmódú ültetvények alakultak ki az Öregszőlők, a Sivány dűlő, Agárhalom, valamint Komasszáció, Felsőcebe és a Vadkerti-tó környéki részeken. A jellemzően vízhiányos homoktalajon leginkább a Kadarka, a Piros Szlanka és a Juhfark szőlőfajtákat telepítették. Később a hagyományos művelést a támrendszeres szőlőkultúrák váltották fel. Az új telepítések már magasabb terméshozamú, rezisztens fajták, így telepítettek többek között Ezerjó, Kékfrankos, Zalagyöngye, Izsáki Sárfehér, (Arany Sárfehér) Lakhegyi Mézes, Kékoportó, Cserszegi Fűszeres, Merlot, Zweigelt, Ottonel Muskotály, vagy Irsai Olivér ültetvényeket.
Kiskőrös 1987 óta viseli "A szőlő és a bor városa" címet. Az itt élő családok nagy része napjainkban is szoros szálakkal kötődik a szőlőtermeléshez, a borászathoz, amely az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. Az egykori vályogból készült, homoktöltéssel körülvett kis bortároló épületeket, présházakat modern pincék váltották fel. A kisteljesítményű kézi darálók, szőlőprések helyett nagyteljesítményű gépek dolgoznak, a dongás hordók mellett pedig megjelentek a hatalmas kóracél tartályok. A kuriózumnak számító ősi ászok pincék számos itt tevékenykedő borászati vállalkozás fő látványosságainak számítanak. A város erőteljes szerepet vívott ki magának a kunsági borok népszerűsítésében.
1994 októberében alakult meg a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend. Tagjai a város és a helyi bor jó hírnevének terjesztését, az afelett való őrködést, a kultúrált borfogyasztás szokásainak megismertetését, az elbitangolt ízlések pallérozását, valamint a borhoz fűződő gasztronómiai tudnivalók terjesztését kapták feladatul. Az új borlovagok avatása a szüreti fesztivál látványos ceremóniája, amely minden évben tömegeket vonz itthonról és külföldről egyaránt a város főterére.
Az ezredforduló tájékán fejlődésnek indult a borturizmus. A város az István Borházáltal külön állomáshelyként kapcsolódik be a Magyar Borok Útja Rallye országos autóversenybe, amelyen ismert színészek, közéleti személyiségek járják be hazánk kiemelkedő borvidékeit.
A kiskőrösi borok rendszeresen megmérettetnek a híressé vált márciusi Kadarka és számos egyéb városi borversenyen. Országos viszonylatban is több aranyérmes, minőségi borral büszkélkedhet a város.
A kistérség borászainak utánpótlásában nagy szerepet vállal a vincellérképzésre is szakosodott Petőfi Sándor Gimnázium Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium.
A lassan háromszáz éves szőlőkultúrát mutatja be a Borok Háza, ahol múltbéli és jelenkori szőlőművelés eszközeinek tárlata mellett a kiskőrösi borászok, borászatok borkóstolója várja az idelátogató turistákat. Közel negyven fajta kiskőrösi asztali és minőségi bor található a Borok Háza gazdag kínálatában. A kiskőrösi borok a rangos hazai és nemzetközi borversenyeken is megállják helyüket, bizonyítván, hogy a homoki szőlőből készült nedű is bátran felveheti a versenyt a nagy történelmi borvidékek boraival.
Bár egykor a mezőgazdaság mellett az ipari tevékenység is meghatározó volt a városban, a rendszerváltás után megszűntek a nagy állami vállalatok, így a lakosság nagy része a szőlőtermelés mellett a kereskedelemben, vagy kisebb vállalkozások létrehozásában, a szolgáltatóiparban kereste a megélhetési lehetőséget. A város infrastruktúrájának teljes kiépítettsége, magas színvonala, ökológiaiája, vonzáskörzete ideális lehetőséget biztosít a betelepülő vállalkozásoknak, illetve biztonságot és kényelmet jelent az itt élőknek.