T. M. kisasszony emlékkönyvébe

Nagykároly
1846. október 23.

A szerelemnek asztaláról
Nem ittunk mi közös pohárból;
Mégis, ha egy hosszú öröm lesz életem,
Azt én, leányka, csak neked köszönhetem.
S ha meg fogom siratni a napot,
Amelyben életem fogantatott,
Ha nem lesz a világon többé örömem,
Azt is, leányka, csak neked köszönhetem. -
Csodálkozol? ezt föl nem foghatod?
Gondolkozzál csak... kitalálhatod.