így ni...
Debrecen
1844. január-február
Így ni, látod ennyi az egész,
Mi van ebben?... Nemde megy?
No de hogy páratlan ne legyen,
Nesze hát még ez az egy.
Jaj! Te kis csík, már elsiklanál?
A világért sem szabad!
Három a tánc s minden, ami jó!
S így vedd három csókomat.
Ráadásul még a többihez
Tedd el a negyediket!
Bizony isten örömest adom!
Édesörömest neked!
Végre - azt mondják, úgy jó a pénz,
Hogyha megszámlálva van;
Hanem a csók csak nem pénz talán?...
Hadd legyen hát számtalan.