Lakossági tájékoztató

A növényi hulladék égetése csak egyéb jogszabályok (erdővédelmi, levegőtisztasági, stb.) betartása és a szükséges engedélyek birtokában lehetséges!

Az avar, a tarló, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.

A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával a tűzoltóságnak lehetőleg írásban be kell jelenteni. Ezzel csökkenthető a téves tűzriasztások száma és mérsékelhetők a felesleges vonulások okozta plusz költségek.

TŰZGYÚJTÁSI TILOLOM elrendelése idején TILOS az avar-, a tarló-, a legelő-, a nád és a növényi hulladék égetése!

A tűzgyújtási tilalom fennállásáról tájékozódhat a tűzoltóságokon, valamint a polgármesteri hivatalokban is.

A tarlóégetést a legelőkön, a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen.

A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos.

Az égetéshez csak a tarlómaradványok, valamint a legelőkön található száraz fű használhatók fel.

A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.

A cséplési hulladékok, így pillangósvirágú magvak hulladékai és egyéb hulladék, a fatisztogatás hulladékai (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkek és az arankafoltok – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen égethetők. 

Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhetők, hogy az környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

Ennek érdekében:

  • A tarlót vagy az érintett területet az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani,
  • A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
  • A tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
  • A tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott (lapátok, parázscsapók, vízzel teli háti permetező), megfelelő létszámú kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni,
  • Az égetés helyszínén legalább egy traktort ekével ellátva a helyszínen készenlétben kell tartani,
  • A tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell olatni,
  • Erős szélben TILOS tarló –vagy növényi hulladékot égetni!
  • Ha az égetés közben erős szél támad a tüzet azonnal el kell oltani.

FONTOS, hogy a tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szünteti.

A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén annak súlyosságát és következményeit mérlegelve a felelőssel szemben a katasztrófavédelemi kirendeltség 100.000 – 3.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki, melynek megfizetése a büntetőjogi, ill. a polgári felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól nem mentesít.

A hulladékégetés humán- és környezet-egészségügyi kockázatairól

A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kiindulópontja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve annak a levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a törvény felhatalmazó rendelkezései alapján megalkotott, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 27. § (1) és (3) bekezdésével elrendelt általános tilalom. A szabályozás (1) bekezdése egyrészt általános jelleggel megtiltja hulladék nyílt téri égetését, valamint a (3) bekezdés a tilalmat kiterjeszti a lábon álló növényzet, tarló illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék (továbbiakban: növényi hulladék) égetésére is.

A fentiekben meghatározott főszabály alól kivételt engedve a következő jogszabályok teszik lehetővé a növényi hulladék égetését:

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a védett és fokozott védetté nyilvánított életközösségekre (pld. védett növénytársulások) vonatkozóan a védett és fokozattan védett életközösségekre vonatkozóan korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet állapít meg speciális szabályokat. A bekezdésben hivatkozott kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése értelmében az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a felügyelőség engedélye szükséges: a gyep, valamint a nád és más vízi növényzet égetéséhez. A hivatkozott jogszabály 4. § b) pontjában foglalt fogalom meghatározás szerint természeti területnek minősül valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban közeli állapotok jellemeznek.

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Etv.) az erdőben és annak kétszáz-méteres körzetében való tűzgyújtást és annak kivételeit (vágástéri hulladék égetése, tűzrakó helyen kialakított tűz, mészégető, faszénégető) szabályozza. Az erdők elleni tűz védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az Etv. hatálya alá tartozó erdőterületekre terjed ki. E rendelet az erődterület vonatkozásában szabályozza az égetési feltételeket beleértve a tűzgyújtási tilalom időszakát is.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 48. § (4) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.

A hatályos jogi szabályozás áttekintésénél ki kell emelni a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 606. §- át, amely a tarló- és növényi hulladék égetésének szabályait foglalja összeg. E szabályok határozzák meg a tűzvédelem anyagi feltételeit.

Jogszabályi környezet:

  • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
  • 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
  • 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
  • 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról
  • 2009. évi XXXII. törvény az erdőről és az erdő védelméről
  • 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről
  • 28/2011. (XI. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

 

 

Hasonló cikkek

1 fő raktáros (9223) Fülöpszállás 1 fő fémcsiszoló (7324) Kiskőrös 1 fő óvodapedagógus (2432) Akasztó 1 fő műanyagtermék-gyártó gép kezelője (8135) Soltvadkert 1 fő társadalombiztosítási ügyintéző (3653) Kiskőrös 1 fő takarító  (9112) Kecel
1 fő raktáros (9223) Fülöpszállás 1 fő óvodapedagógus (2432) Akasztó 1 fő műanyagtermék-gyártó gép kezelője (8135) Soltvadkert
A pályázat során összesen 14 db önkormányzati tulajdonú társasházi lakás felújítását tervezzük, mindegyik ingatlan Kiskőrös Város Önkormányzata 1/1 tulajdoni arányban a tulajdonosa, a felújítandó ingatlanok per-, teher- és igénymentesek. Az ingatlanok a 70-es, nyolcvanas években épültek, a városközpontban jól megközelíthető helyen találhatók, jelenleg semmilyen bútorral, háztartási géppel, számítógéppel stb. nincsenek felszerelve.