Községi zárlat elrendelése mézelő méhek európai költésrothadása miatt

A Bács-Kiskun Vármegyei Kormány hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Kalocsai Járási Hivatala (a továbbiakban: Kalocsai Járási Hivatal) nevében mézelő méhek európai költésrothadásának megállapítása miatt

községi zárlatot rendelek el

Soltvadkert, Kiskőrös, Bócsa és Kaskantyú települések közigazgatási területének a mellékelt térkép szerint jelölt településrészeire.

Határozatomat jogorvoslatra való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánitom. A községizárlatot a Kalocsai Járási Hivatal jogosult feloldani.

A döntés a közléssel végleges, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozással a Szegedi Törvényszéknél közigazgatási  pert lehet indítani. A keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatal Élelmiszerlánc­ biztonsági és Állategészségügyi Osztályához (6300 Kalocsa, Városház utca 1.) címezve benyújtani .
A nem jogi képviselővel eljáró fél a közigazgatási keresetet papír alapon, postai úton, vagy az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített nyomtatványon is benyújth atja. A formanyomtatvány szerkeszthető formában letölthető a www.birosag.hu internetes oldalról, az alábbi linkről: https://birosag.hu/nyomtatvany-urlapok/keresetlevel-nyomtatvanyok.
Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett (pl. jogi képviselő, a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, állami szerv stb.) és az ilyen kapcsolattartási formát választó természetes személy a kérelmet joghatályosan kizárólag szabályszerűen előterjesztett elektronikus formában nyújthatja be (pl. Ügyfélkapun , Cégkapun keresztül), elektronikus aláírással vagy más elektronikus hitelesítéssel ellátva. (Kalocsai Járási Hivatal hivatali kapu azonosító: rövid név: JH03KALOCS;KRID:310411929)

A keresetlevél benyújtásának e döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, azaz a döntés végrehajtható, de a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető a Szegedi Törvényszéktől.
Az eljárás során eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem.

I N D O K O L Á S

Eiler Gábor, őstermelők családi gazdaságának képviselőjének (őstermelők családi gazdaságának központja: 6230 Soltvadkert, Petőfi Sándor utca 21.; adószáma:    FELIR azonosító:    ) 6230 Soltvadkert, Büdőstódülő  tanya   106. (0560/4 hrsz.; tenyészetkód:    ; tartási hely azonosító:    ; GPS koordináta: 46.62180; 19.41168) szám alatti méh állományában mézelő méhek enyhébb (európai)  költésrothadásának gyanúja merült fel, ezért  dr. Makay Gábor hatósági állatorvos 2025. május 29-én 3 db. lépmintát küldött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi   Diagnosztikai Laboratórium Igazgatóságára (a továbbiakban: Nébih ÁDI) laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat elvégzése céljából. A Nébih ÁDI 2025. május 29-én kelt, ÁDI/2025/0050347/EK-ZNGQDC azonosító számú eredményközlője szerint a beküldött 3 db. lépmintából 3 db. lépminta vizsgálati eredménye lett pozitív mézelő méhek enyhébb (európai) költésrothadása tekintetében.

Az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet 1. számú melléklet 19. pontja szerint -a szárazföldi állatokat érintő betegségek körében- a mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása bejelentési kötelezettség alá tartozik.
Az Állat-egészségügy i Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: 41/1997. (V. 28.) FM rendelet) 1. számú melléklet 108. §  (1) bekezdés j) pontja úgy rendelkezik, hogy ha a hatósági állatorvos állatnak bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségben történt megbetegedéséről, betegség gyanújáról, fertőzöttségéről, fertőzöttség gyanújáról, továbbá beteg állat elhullásáról értesül, az egyes betegségek leküzdésére vonatkozó részletes szabályok figyelembe vételével köteles helyi zárlatot, hatósági megfigyelést és forgalmi  korlátozást  elrendelni.
A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban : FVM rendelet) 16. § (1) bekezdése szerint a hatósági állatorvos, amennyiben méhbetegség gyanújáról értesül, köteles vizsgálat céljából a legrövidebb időn belül a helyszínre kiszállni. A betegség gyanújának megerősítését követően a hatósági állatorvos az érintett méhészetre helyi zárlatot köteles elrendelni. A helyi zárlat alá vont méhészetben található összes méhcsaládot meg kell vizsgálni, és minden betegségre gyanús méhcsaládból, -a 7.számú melléklet előírásainak figyelembevételével laboratóriumi vizsgálat céljából vizsgálati anyagot kell küldeni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH). A mintavételnek a hatósági állatorvos irányításával, a betegség gyanújának megállapítását követő lehető legrövidebb időn belül kell megtörténnie. A mintavételt a méhegészségügyi felelős végzi el.
(2) A betegséget hatóságilag -a laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján- a hatósági állatorvos állapítja meg.

Az FVM 17. § (1) bekezdése szerint, a méh betegség megállapítását követően -a helyi zárlat alá vont fertőzött méhészet körül legalább öt km-es sugarú kör által határolt területre- a járási hivatal községi zárlatot köteles elrendelni.

Az FVM rendelet 30. § (1) bekezdése szerint enyhébb (európai) költésrothadásban beteg az a méhcsalád, amelyben a betegség tünetei mutatkoznak, és a betegséget a méhcsaládból származó lépmintában, illetőleg álcában a laboratóriumi vizsgálat is megerősítette.

Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: ÁSZ) 1. számú melléklet 119. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség leküzdésére vonatkozó részletes szabályok azt kötelezővé teszik, a járási hivatal a község, város, megyei város, főváros, fővárosi kerület, (a továbbiakban együtt: község) egész területére kiterjedő teljes, vagy annak egyes részeire kiterjedő részleges községi zárlatot köteles elrendelni. A részleges községi zárlat minimális területe a helyi zárlati területet körülvevő három kilométer sugarú kör területe.
(2) Azt, hogy a zárlatot milyen állatfaj(ok)ra és milyen ragályterjesztő tárgyakra kell elrendelni, a leküzdés részletes szabályai tartalmazzák.
(3) A zárlat alatt álló
a) községből -a részletes szabályokban meghatározott kivételekkel- tilos állatokat, azok nyerstermékeit, betegségeket terjesztő vagy terjeszthető anyagokat és tárgyakat kivinni;
b) községbe tilos fogékony állatokat bevinni ;
c) községben tilos állatokat közösen legeltetni, állatvásárt, -piacot, -felvásárlást vagy -kiállítást tartani, fogékony állatot fedeztetni vagy termékenyíttetni;
d) községben a részletes szabályokban meghatározott esetekben a személyi forgalom is korlátozható.
120. § (1) Részleges községi zárlat elrendelésének van helye, ha
a) a község egyes részeit természetes vagy annak tekinthető határvonal (folyó, csatorna stb.) választja el egymástól, vagy a község bel- és külterülete nem összeépült, és
b) a községrészek állatállományának érintkezése megakad ályozható.

(2) A járási hivatal a teljes zárlat alá helyezett községnek a fertőzött helytől távol eső területeit a határvonalak pontos meghatározásával a betegség megállapításakor vagy a betegség fennállása alatt is mentesítheti a községi zárlat alól, ha
a) a betegség a zárlat alá helyezett községben, illetőleg községrészben még nem terjedt el, továbbá
b) a mentesíteni kívánt részeknek a betegség iránt fogékony állatállománya a fertőzött területek fogékony állatállományával egyáltalán nem érintkezett és
e) ezek a községrészek a betegségtől mentesek.
(3) A járási hivatal a részleges községi zárlat elrendelése esetén vázlatos helyszínrajzot köteles készíteni, és a települési önkormányzat jegyzőjének átadni. A helyszínrajzon a község határát, belterületét, a fertőzött helyeket és a részleges községi zárlat alá helyezett, illetőleg a mentesített területeket kell feltüntetni.

Határozatom jogorvoslatra való tekintet nélküli végrehajthatóságát az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 84. § a) pontjára való hivatkozással rendeltem el, amely kimondja, hogy a hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges.

Határozatomat a fentieken túlmenően Ákr.) 80. § ( 1) és 81. § (1) bekezdésére hivatkozva hoztam meg.
A jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Ákr. 114. § (1) bekezdésén, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 5. § (1) bekezdésén, 7. § (1) bekezd és a) pontján , 13. § (4) bekezdésén és 39. § rend elkezésein alapul.
Hatáskörömet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 17. § (1) bekezdése, illetékességemet a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)  14. § (5) bekezdése alapján állapítottam meg, a fővárosi és vérmegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdésére figyelemmel.

Kalocsa, időbélyegző szerint