Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról
- 2025. május 14.
- Megalkotott rendeletek
[1] Kiskőrös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 31/2023. sz. Képv. test. határozattal módosított 65/2022. és 133/2022. számú határozatával kezdeményezte Kiskőrös város Településrendezési Tervének (Szerkezeti Terv, Szabályozási terv, Helyi Építési Szabályzat) módosítását 39 részterületen. A módosításokat jelen rendelet és annak 1., 2., 3. és 4. számú melléklete tartalmazza.
[2] Kiskőrös Város Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi. C. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben biztosított jogkörében eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Bács-Kiskun Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Népegészségügyi Osztály, ITM Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala, Közlekedési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala, Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat, Akasztó, Dunatetétlen, Harta, Kaskantyú, Kecel, Soltvadkert, Szakmár, Tabdi Önkormányzata, valamint a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Jelen építési szabályzat mellékletei:)
„g) 7. melléklet: Építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei.”
2. §
(1) A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Biztosítani kell a csapadékvizek ingatlanokon belüli helyben tartását és elhelyezését, vagy hasznosítását. Az elhelyezés talajban történő szikkasztással történhet. A hasznosítás alatt a tározást követő zöldfelület öntözés, vagy szürkevízként hasznosítás értendő. A csapadékvíz telken belüli elszivárogtatása, elpárologtatása többszintes zöldfelületek, zöldtetők létesítésével, esőkertek, tókák, vízáteresztő burkolatok, szikkasztó berendezések építésével biztosítandó.”
(2) A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 7. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Nyílt vízelvezető árkok építése, felújítása során a szikkasztóképesség megtartását és növelését biztosító megoldásokat kell alkalmazni.
(10) A 2 ha telekterület felett és 10000 m2 beépítettség (burkolat) felett a telken belüli csapadékvízgazdálkodási rendszert műszaki, tájépítészeti, ökológiai és közművesítési tervek alapján kell megépíteni.”
3. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Helyi építési szabályzat hatálybalépése előtt már meglévő lapos tetős épület magas tetőssé alakítása esetén az épületmagasság a kialakult magassághoz képest legfeljebb 1,0 méterrel akkor is megnövelhető, ha ezzel az övezetben előírt épületmagasságot meghaladja, de az adott területfelhasználásra érvényes OTÉK szerinti beépítési magasságot az így létrejövő épület épületmagassága nem haladja meg.”
4. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. §
(1) Nagyvárosias lakóterület a szabályozási tervlapon Ln jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sűrű beépítettségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A nagyvárosias lakóterület övezetében elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) szállás jellegű,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) igazgatási, iroda,
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Nagyvárosias lakóterületen csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el épület.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(5) Nagyvárosias lakóterületen a melléképítmények közül kizárólag:
a) kerti építmény
b) szabadon álló és legfeljebb 6 méter magas zászlórúd
c) közműbecsatlakozási műtárgy
d) lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes felülettel
helyezhetők el.
(6) Az építési övezetben állattartó építmény nem helyezhető el.
(7) Nagyvárosias lakóterületen új tömbtelek és új úszótelek nem létesíthető, meglévő lakóépület úszótelke és az épület által elfoglalt terület nem növelhető, a tömbtelek területe nem csökkenthető. A mélygarázs fölött olyan földtakarást kell biztosítani, hogy az építése után a felszínen helyreállítandó közterületi parkolót az OTÉK előírásai szerint fásítva lehessen kialakítani. A szükséges fasorok számára minimum 3 méter szélességben 1,5 méter mély talajtakarást kell biztosítani.
(8) Az Ln-1.1 övezetben gépjárműtároló rendeltetését megváltoztatni és új gépjárműtárolót építeni nem lehet.
(9) Amennyiben parkolási rendelet másképpen nem rendelkezik, a lakásszám növekedéssel járó tetőtér-ráépítés feltétele a követelményeknek megfelelő gépjármű-parkolóhely biztosítása a tömbtelken belül.
(10) Nagyvárosias lakóterületen legfeljebb 1,2 méter magasságú kerítés létesíthető.”
5. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. §
(1) Kisvárosias lakóterület a szabályozási tervlapokon Lk jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sűrű beépítettségű, egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kisvárosias lakóterület övezetében elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) szállás jellegű,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) igazgatási, iroda,
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Kisvárosias lakóterületen csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el épület.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(5) Az Lk-2.2, Lk-2.4, Lk-2.3 és az Lk-3.1 építési övezet kivételével kisvárosias lakóterületen egy fő rendeltetésű épületet lehet kialakítani. A Rákóczi utca menti Lk-1.4 építési övezet telkein az egy fő rendeltetésű épületben legfeljebb két önálló rendeltetési egységet lehet kialakítani.
(6) Kisvárosias lakóterületen állattartó épületet és kiszolgáló melléképítményeit nem lehet elhelyezni.
(7) Kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül közműpótló műtárgy, húsfüstölő, siló, ömlesztett anyag- és gáztároló, valamint gáztartály nem helyezhetők el.
(8) Kisvárosias lakóterületen a fő rendeltetésű épületet kiszolgáló épület épületmagassága legfeljebb 3 méter, kivéve az Lk-1.4 övezetet, ahol kiszolgáló épület nem helyezhető el.
(9) Lk-2.1 építési övezetben telekmegosztás csak telekalakítási terv birtokában, a teljes terület megfelelő feltárásának biztosítása mellett lehetséges.
(10) Lk-1.1 övezetben telkenként legfeljebb 2, Lk-1.2 övezetben telkenként legfeljebb 4 fő rendeltetési egységet lehet elhelyezni.
(11) Lk-1.1 és Lk-1.2 övezet telkein, a 3460 hrsz-ú ingatlan kivételével, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 200 m2-t, a József Attila utcára, illetve a Petőfi Sándor utcára és a Dózsa György utcára néző telek esetén a 400 m2-t.
(12) Az Lk-1.1 övezet telkei nem oszthatók meg és nem vonhatók össze, kivéve
a) nyeles telkeket, amelyek megszűntethetők: nyeles telek csak a vele közel téglalapot kialakító szomszédos telekpárjával vonható össze,
b) ha a szabályozási terv irányadó telekhatárt jelöl,
c) a Klapka utcára és a József Attila utcára néző telkek összevonását.
(13) Az Lk-1.2 övezet telkei nem oszthatók meg.
(14) Az Lk-2.2 övezetben e rendelet hatályba lépésekor meglévő gazdasági tevékenységek építményei bővíthetők, felújíthatók, a tevékenység bővítését szolgáló új épületek elhelyezkedők, amennyiben a tevékenység a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(15) Az Lk-1.1 övezetben a József Attila utca 4091 hrsz-ú szakaszára, valamint a Klapka utca teljes hosszára, a Petőfi utcára, a Segesvári utcára, Temető utcára, a Rákóczi utcára, az Alkotmány utcára és a Tompa utcára néző telkeken a fő rendeltetésű épület maximális épületmagassága 4,5 méter.
(16) Az Lk-1.4, az Lk-1.1 és az Lk-1.2 övezetekben előkert nem alakítható ki, a fő rendeltetésű épületet az utcai telekhatáron kell elhelyezni, kivéve, ha a szabályozási terv ettől eltérő építési vonalat és/vagy építési helyet határoz meg.
(17) Az Lk-2.2 övezetben az előkertet a szomszédos Lk-2.2 és az Lk-2.3 övezetekben lévő telken kialakult előkert mérete szerint kell megállapítani, ennek hiányában a szabályozási terven megadott kötelező építési vonalon kell a fő rendeltetésű épületet kialakítani.
(18) Az övezetekben a fő rendeltetésű épületeket kiszolgáló épületek és építmények legfeljebb 3 méteres épületmagassággal alakíthatók ki, a tetőgerinc a legmagasabb részen sem haladhatja meg a 6,5 métert.
(19) A tetőgerinc magassága az Lk-1.1 övezetben 3,6 méter maximális épületmagasság esetén legfeljebb 8 méter, a legalább 4,5 méter maximális épületmagasság esetén valamint az Lk-2.2 övezetben legfeljebb 10 méter lehet.
(20) Az Lk-1.1, az Lk-1.2 és az Lk-1.5 övezetek telkeit legalább 1,60 legfeljebb 1,80 méter magas kerítéssel kell határolni.”
6. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. §
(1) Kertvárosias lakóterület a szabályozási tervlapokon Lke jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, legfeljebb 4 rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterület tekei teljes közművesítettség esetén építhetők be, kivéve az Lke-1.3 és Lke-1.4 övezetekben lévő telkeket. Az Lke-1.3 és Lke-1.4 jelű övezetek telkei részleges közművesítettség: víz, villany, csapadékvíz - elvezetés és a - szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig – közműpótló műtárggyal (zárt szennyvízgyűjtő) történő szennyvízelhelyezés feltételeinek biztosításával, a közüzemi közműhálózat kiépítése esetén építhetők be.
(3) A kertvárosias lakóterület övezetében elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül:
a) a helyi lakosság ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
b) szállás jellegű,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(5) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül közműpótló műtárgy, valamint gáztartály nem helyezhetők el.
(6) A kertvárosias övezetekben az állattartó épületek összes alapterülete legfeljebb a beépíthetőség mértékének 5 %-a lehet.
(7) Kertvárosias lakóterületen 1500 m2 telekterületig legfeljebb 3 lakásos lakóépület; 1500 m2 felett legfeljebb 4 lakó rendeltetési egység építhető. 2000 m2 alatti nagyságú telken azonban csak egy épületben, vagy ikresen egybeépített épületben helyezhetők el a lakó rendeltetési egységek. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 17. § (13) bekezdés előírása vonatkozik.
(8) Az Lke-1.2 építési övezetben lévő Klapka utcai 3639/1 és 3639/2 hrsz-ú ingatlanokon a kialakult állapotra tekintettel a 17. § (11) bekezdésben megjelölt épület elhelyezés helyett az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelő építési helyen belül bárhová elhelyezhető épület, és nem kell utcafrontra építeni.
(9) Az Lke-1.2 építési övezetben lévő Klapka utcai 2867 és 2868 hrsz-ú ingatlanok, valamint az Lke-1.1 építési övezetben lévő Határ utcai 4331/67, 4331/68, 4331/69, 4331/70 hrsz-ú ingatlanok esetében az előírt oldalhatáron álló beépítési mód helyett ikresen csatlakozó beépítési mód szerint is lehet építeni.
(10) Az Lke-2.3 övezetben a rendelet hatályba lépésekor működő gazdasági tevékenység építményei bővíthetők, felújíthatók, a tevékenység bővítését szolgáló új épületek elhelyezhetők, amennyiben a tevékenység a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(11) A kertvárosias övezetekben a fő rendeltetést kiszolgáló épületek épületmagassága legfeljebb 3,0 méter.
(12) Lke-3.1 zártsorú beépítésű övezetekben a sort lezáró épület telkén, a zártsorúan nem csatlakozó oldalon, továbbá az oldalsó telekhatárukkal hátsó telekhez csatlakozó telken a szomszédos hátsó telekhatár felé az OTÉK előírása szerinti 4 m oldalkertet kell kialakítani.
(13) Lke-2.2 és Lke-1.3 övezetekben új épület előkertje 5 méter, kivéve a (17) bekezdés által érintett telkeket.
(14) Lke-3.1 övezetben a (10) bekezdés szerint kialakított sort lezáró épület épületmagassága 0,5 méterrel meghaladhatja a zártsorúan csatlakozó épületek épületmagasságát.
(15) A fő rendeltetést kiszolgáló épület/építmény:
a) a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;
b) vagy önálló, zárt épületben és a főépület takarásában helyezhető el.
(16) Lke-2.3 és Lke-3.1 övezetekben az utcára néző csatlakozó homlokzatok homlokzatmagasságai, a sort lezáró épületek kivételével, a csatlakozási él mentén legfeljebb 50 cm-rel, a csatlakozó magastetők tetőhajlásszögei, kivétel nélkül, legfeljebb 5 fokkal térhetnek el egymástól.
(17) Az Lke-2.1 övezetben az előkert 10 méter.
(18) Lke-2.3 övezetbe sorolt telkek Rákóczi útra néző határa mentén 10 méteres sávot beépítetlenül kell hagyni. A nem beépíthető területnek legalább 60 %-át a HÉSZ előírásai szerinti zöldfelületként kell fenntartani.
(19) Új beépítés esetén Lke-3.1 övezetben legfeljebb 1,40 méter magas áttört kerítés alakítandó ki, amelyen belül legfeljebb 40 cm magas lehet a lábazat.
(20) Az előkertet 50 %-ban aktív zöldfelületként kell kialakítani.
(21) Telek be nem építhető részét zöldfelületként kell kialakítani, a telek kötelezően előírt zöldfelületének kialakítására vonatkozó előírások betartásával (lásd 20. §).
(22) Az Lke-2.1 és Lke-1.4 jelű övezetekben egy lakó rendeltetési egység helyezhető el.”
7. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. §
(1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, jellemzően egy vagy két rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál, ahol mezőgazdasági építmények is elhelyezhetők.
(2) A falusias lakóterület övezetében elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül:
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
f) kulturális,
g) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A falusias lakóterület telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be, kivéve a vasúttól keletre fekvő falusias lakóterület, valamint Erdőtelek és Ökördi falusias lakóterületének telkeit, amelyek a villamosenergia-hálózat, az ivóvízhálózat és nyílt árkos csapadékvíz-elvezető hálózat vagy szikkasztó árok kiépülése után építhetők be, a szennyvízcsatorna kiépüléséig telkenként a követelményeknek megfelelő közműpótló elhelyezése szükséges.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(5) A falusias lakóterület övezetének telkein a melléképítmények antennaoszlop kivételével elhelyezhetők.
(6) Az Lf-1.1 és az Lf-1.2 övezetekben gáztartály nem helyezhető el.
(7) Az övezetekben a rendelet hatályba lépésekor működő gazdasági tevékenység építményei bővíthetők, felújíthatók, a tevékenység bővítését szolgáló új épületek elhelyezkedők, amennyiben a tevékenység a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(8) Falusias lakóterületen egy telken legfeljebb két fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(9) Az építési övezetek területén állattartást szolgáló épületek alapterülete a megengedett legnagyobb beépíthető terület 20 %-a, épületmagassága legfeljebb 5,0 m lehet.
(10) Az építési övezetekben legfeljebb 200 m2 bruttó szintterület kereskedelmi rendeltetésű épület helyezhető el, kivéve Erdőtelek és Ökördi területén a borturizmushoz kapcsolódó kereskedelmi-vendéglátó-szállásadó tevékenység építményeit, amennyiben kialakításuk és az ott folyó tevékenység az övezet telkeinek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(11) Erdőtelken a Malom utca, a Sövény utca és a Diófa utca, továbbá Kiskőrös belterületén a Bánffy utca mentén 5 méter mély előkertet kell kialakítani. A többi falusias lakóterületen az épületelhelyezést építési vonal, annak hiányában az előkertekre vonatkozó általános előírás szabályozza.”
8. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. §
(1) A településközpont vegyes terület a szabályozási tervlapokon Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A településközpont terület övezetében elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A településközpont terület telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(5) Az övezetekben állattartó épület és az állattartást kiszolgáló melléképítmény nem helyezhető el.
(6) Vt-2.2 övezetben a melléképítmények közül nem helyezhető el közműpótló műtárgy, siló, füstölő, ömlesztett anyagtároló. A többi Vt jelű övezetben a melléképítmények közül nem helyezhető el közműpótló műtárgy, siló, füstölő, ömlesztett anyagtároló, folyadéktartály, gáztároló valamint gáztartály.
(7) Üzemanyagtöltő Vt övezeten belül kizárólag a 2385 és 2386 hrsz-ú ingatlanokon (Tesco területén) helyezhető el, az övezetben egyéb, a fő rendeltetést kiszolgáló épület nem helyezhető el.
(8) Vt-4.1 övezet területén új tömbtelek nem alakítható ki, meglévő tömbtelken új úszótelek nem létesíthető, új épület nem helyezhető el, meglévő épület úszótelke és épület által elfoglalt terület nem növelhető.
(9) Településközpont területen, a Vt-2.8 övezet kivételével, nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
(10) A Vt-1.2 övezet helyi értékvédelmi területen lévő telkei nem oszthatók meg.
(11) Vt-2.5 övezetben, telek nem beépíthető részén meglévő lakóépület, funkcióját megtartva, legfeljebb egyszer 25 m2-rel bővíthető az övezetben előírt beépíthetőség mértékéig.
(12) A fő rendeltetést kiszolgáló épület épületmagassága Vt-1.2 övezetben legfeljebb 3,0 méter, Vt-1.1 övezetben legalább 3 m, legfeljebb 4,5 méter, a Vt-2.2 övezetben legalább 4,5 méter.
(13) Azok a meglévő épületek, melyek épületmagassága nem éri el az övezetben előírt minimumot,– eredeti rendeltetésüket megtartva – egy alkalommal felújíthatók, legfeljebb 25 m2-rel bővíthetők az övezetben előírt beépíthetőség mértékéig, tetőterük beépíthető, ha az övezeti paramétereket a változtatással nem tudják teljesíteni.
(14) A Vt-2.4 és Vt-3.1 építési övezeti besorolású ingatlanokon a legnagyobb beépítettséget teljes mértékben kihasználó beépítés esetén a létesülő rendeltetési egységekhez szükséges parkolókat legalább 50%-ban épületben vagy terepszint alatti gépkocsi tárolóban kell biztosítani.
(15) Településközpont terület építési övezeteiben a telekre előírt zöldfelületnek – ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – legalább kétszintűnek kell lennie, amibe a gyepráccsal fedett területek nem számolhatók bele. Az övezeti előírások szerinti, kötelezően megvalósítandó zöldfelület minimum 50%-át egybefüggően kell kialakítani.
(16) A Vt övezetekben garázs(ok) a főépülettel egybe építve vagy annak takarásában helyezhető(k) el.
(17) Településközpont területen, a Vt-1.2, a Vt-2.2 és a Vt-2.5 övezetek kivételével, utcafronton 1 szintes épület vagy épülettraktus nem alakítható ki.
(18) Az övezetekben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete, a Vt-2.2, Vt-2.4, Vt-2.5 és a Vt-2.8 övezetek kivételével, az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 1000 m2-t.
(19) A kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete Vt-1.2 övezet helyi értékvédelmi területen lévő telkein a 200 m2-t, Vt-1.2 övezet egyéb telkein, valamint a Vt-1.1 és a Vt-2.3 övezetekben a 400 m2-t még az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg, kivéve a Dózsa György út és a Rákóczi utca által határolt saroktelket, ahol ennél nagyobb kereskedelmi épület is kialakítható.
(20) A Kossuth Lajos utcára néző zártsorúan beépített telkek a meglévő épület bontása esetén is, a Vt-2.4 övezet kivételével, csak zártsorúan építhetők be. A Vt-2.4 övezetben az előkert minimum 3 méter.
(21) Vt-1.5 építési övezet területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, a (2) bekezdés a-f) pontjai szerinti tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható. A lakás hasznos alapterületének aránya az épületen belül nem haladhatja meg a 25 %-ot.
(22) A Kossuth utca menti Vt-1.2 és a Vt-1.3 övezetben 15 méternél, a Vt-1.1 övezetekben 20 méternél nem hosszabb homlokvonalú telket a zártsorú beépítési mód előírásai szerint kell beépíteni (lásd még a 17. § (7) és (9) bekezdéseit). Egyéb esetekben Vt-1.2 övezetben legalább 10,5, Vt-1.1 övezetben legalább 12,5 méter széles utcai homlokzatot kell építeni. Saroktelek esetén a homlokzatszélesség minimumok a közterületi hierarchiában magasabb rendű közterületre néző homlokzatra értendők.
(23) Az Erdőtelki utca-Dózsa György út menti Vt-2.3 övezetbe sorolt telkek területén új épület vagy épületszárny, bővítmény legalább 5,0 méteres előkert biztosításával helyezhető el. Az előkertben melléképítmény nem helyezhető el.
(24) Ha a szabályozási terv másképpen nem szabályozza, a Vt-1.1, Vt-1.2, Vt-1.4, Vt-2.5, Vt-3.2 övezetekben előkert nem alakítható ki.
(25) A Vt-4.1 és Vt-4.2 övezetben lakásszám növekedéssel járó tetőtér-ráépítés feltétele a követelményeknek megfelelő gépjármű-parkolóhely biztosítása a tömbtelken belül.
(26) A Vt-1.2 építési övezetben lévő Pozsonyi utca-Szent László utca sarkán található ingatlan, az előírt oldalhatáron álló beépítési mód helyett zártsorú beépítési mód szerint is beépíthető az SZT szerint.
(27) Helyi területi védelemmel érintett területen Vt építési övezetekben a telkek legkisebb kialakítható terület mérete csak a telekhatár-rendezés során és max. 30%-kal térhet el az építési övezetben meghatározott mérettől.
(28) A településközpont területeken a kialakult telekosztású tömbökben a beépíthető telkek méretei és a kedvezőbb, a tömbben jellemző méret kialakítása szempontjából végzett telekhatár-rendezés esetében eltérhetnek az építési övezetben előírt legkisebb telekmérettől, de új telket alakítani és telket megosztani csak az építési övezetben előírt telekméretnek megfelelően lehet.
(29) A településközpont területeken, az építési övezetben meghatározott telek legkisebb kialakítható területét meg nem haladó méretű telken, legfeljebb a telekhányadnak megfelelő 150m2/önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető. Amennyiben az önálló rendeltetési egység nem egész szám, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
(30) A Vt-1.1 építési övezetben a Kölcsey utca északi térfalában az utcai homlokzatmagasság legfeljebb 5,5 m lehet.
(31) Azokban a Vt építési övezetekben, ahol a telkek legnagyobb beépítettsége meghaladja a 60%-ot, és a legkisebb zöldfelületi érték 10%, a terepszint alatti beépítés aránya legfeljebb 90% lehet.”
9. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. §
(1) Az intézmény terület a szabályozási tervlapokon Vi jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület, a Vi-1.3 övezet kivételével:
a) igazgatási,
b) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
c) iroda,
d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) hitéleti,
g) sport,
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A (2) bekezdés a)–g) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is elhelyezhető, telkenként egy lakás.
(4) A Vi-1.3 építési övezet területén kizárólag nevelési, oktatási rendeltetést szolgáló épület helyezhető el.
(5) Az intézmény terület övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(6) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(7) Az övezetben a melléképítmények közül csak kerti építmény, kerti lugas, kerti tető és zászlótartó oszlop helyezhető el.
(8) Az intézmény terület telkei nem oszthatók meg.”
10. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. §
(1) A kereskedelmi-szolgáltató terület a szabályozási tervlapokon Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetekben csak olyan rendeltetésű ipari épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:
a) védőtávolság, védőövezet igénye saját telkén belül biztosítható,
b) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(3) A kereskedelmi szolgáltató terület telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be, kivéve a vasúttól keletre fekvő gazdasági területet, valamint a belterülettől elkülönülő gazdasági területet, ahol a telkek a villamosenergia-hálózat, az ivóvízhálózat és nyílt árkos csapadékvíz-elvezető hálózat vagy szikkasztó árok kiépülése után építhetők be, a szennyvízcsatorna kiépüléséig telkenként a követelményeknek megfelelő zárt szennyvíztároló elhelyezése szükséges.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(5) Az övezetekben állattartó épület, építmény és az állattartást kiszolgáló melléképítmény nem helyezhető el.
(6) Az övezetekben a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos és a használó számára egy szolgálati lakás kialakítható. A lakás számára külön telek nem alakítható ki.
(7) Az övezetben a meglévő lakóépületek – eredeti funkciójukat megtartva – felújíthatók, legfeljebb 25 m2-rel bővíthetők az övezetben előírt beépíthetőség mértékéig, tetőterük beépíthető, de épületmagasságuk kizárólag tetőtér-beépítés esetén, legfeljebb 0,5 méterrel növelhető. Funkcióváltás esetén az övezetre vonatkozó egyéb előírások érvényesek.
(8) Kereskedelmi-szolgáltató területen legalább 6 méter előkertet, az övezetek telkeit határoló gyűjtőutak, valamint országos fő- és mellékutak mentén (53. sz. út, Dózsa György út, Izsáki út, Petőfi Sándor utca) 10 méteres előkertet kell kialakítani. A helyi gyűjtőútra, országos fő- és mellékutakra néző telekhatár mentén a fasor telepítési kötelezettségre vonatkozó előírásoknak megfelelően egy fasort és cserjesort kell ültetni.
(9) A Dózsa György út környéki Gksz-2.1 övezetben minimum 10 méter mély előkerttel lehet épületet elhelyezni.
(10) A Május 1. utcát az Erdőtelki úttal összekötő 12 méterre kiszabályozott közterületre nem nyitható gazdasági terület bejárata.
(11) A Gksz övezetek területén tűzoltó laktanya rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(12) A Gksz-1.1 övezetben a 100/32, 100/42, 100/43 hrsz-ú telkek beépítési módja kialakult, ezért ezeken a telkeken a szabadonálló beépítési mód helyett a zártsorú, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód is megengedett.
(13) A rendezési terv alaptérképi Gksz-1.2 építési övezeti lehatárolás szerinti 389 és 392 hrsz-ú telkeken borászati üzemi, borkereskedelmi gazdasági tevékenység végezhető.
(14) A Gksz-2.1 övezetben, ha a telekszélesség nem éri el a 25 m-t, akkor az oldalhatáron álló beépítési mód is megengedett.”
11. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. §
(1) Egyéb ipari terület a szabályozási terven Gip jellel szabályozott terület.
(2) Egyéb ipari terület építési övezetében nem jelentős zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők.
(3) Az egyéb ipari gazdasági területen építmények részleges közművesítés esetén helyezhetők el. Ha a szennyvizek közcsatornába nem vezethetők, akkor a kommunális szennyvíz zárt tárolóban elhelyezhető, technológiai eredetű szennyvíz tisztításáról vagy ártalommentes elhelyezéséről az üzemeltetőnek gondoskodnia kell.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(5) Az építési övezet területén a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.”
12. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. §
(1) A hétvégi házas terület övezete legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület elhelyezésére szolgál.
(2) A hétvégi házas területek övezetében lévő telek részleges közművesítettség: víz, villany, csapadékvíz-elvezetés és a - szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig - közműpótló műtárggyal (zárt szennyvízgyűjtő) történő szennyvízelhelyezés feltételeinek biztosításával, a közüzemi közműhálózat kiépítése esetén építhetők be.
(3) A hétvégi házas terület övezetében elhelyezhető épületek az üdülő rendeltetésen kívül:
a) sport,
b) szállásadó,
c) vendéglátó
rendeltetést tartalmazhatnak.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(5) Az építési övezet telkein legfeljebb 90 m2 alapterületű épület építhető, amelybe a gépjármű számára kialakított tároló vagy nyitott szín nem számítandó bele. A gépjármű számára kialakított tároló vagy fedett szín beépített alapterülete max. 20 m2 lehet.
(6) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
(7) Az építési övezet telkein egy főépítmény helyezhető el.
(8) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiszolgáló építményként csak járműtároló, közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény helyezhető el.
(9) A telkeken 15 méter mély előkertet kell kialakítani, amelynek határa egyben kötelező építési vonal.
(10) Az építési övezetben pinceszint nem létesíthető.
(11) Az épület padlószintjét az eredeti terepfelszínhez képest 0,6 méter magasan kell kialakítani.
(12) Az övezetben legfeljebb 1,60 méter magas kerítés alakítható ki.”
13. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. §
(1) A különleges szabadidős terület a szabályozási tervlapokon Ksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sport-, turisztikai, szabadidős létesítmények és kemping elhelyezésére szolgál.
(2) A Ksz-1.1 és Ksz-1.2 jelű szabadidős terület övezetében elhelyezhető épületek:
a) sport,
b) turisztikai,
c) rekreációs,
d) vendéglátó, szálláshely,
e) fürdőzéshez, strandoláshoz kapcsolódó,
rendeltetést tartalmazhatnak.
(3) Az övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(5) Az övezetben állattartó építmény turisztikai céllal sem helyezhető el.
(6) Az övezetben az OTÉK 1. sz. melléklete 86. pontja szerinti melléképítmények közül csak közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, napkollektor, zászlótartó oszlop helyezhető el.
(7) A minimális zöldfelületi arányon belül a nem sportolási célú, biológiailag aktív zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a telekterület 20 %-ánál.”
14. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. §
(1) A különleges sportolási célú terület a szabályozási tervlapokon Ksp jellel szabályozott területfelhasználási egység, amelyen a szabadtéri sportlétesítmények, sportolási célú épületek, továbbá a sportoláshoz kapcsolódó szolgáltatási és a szabadidő eltöltését szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) A Ksp-1.1 jelű terület övezetében elhelyezhető épületek:
a) sport,
b) rekreációs,
c) vendéglátó,
d) szállás jellegű
rendeltetést tartalmazhatnak.
(3) Az övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(5) A Ksp-1.2 övezetben szállásépület, tornaterem és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(6) Az övezetben OTÉK 1. sz. melléklete 86. pontja szerinti melléképítmények közül csak közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, napkollektor, zászlótartó oszlop helyezhető el.
(7) A minimális zöldfelületi arányon belül a nem sportolási célú biológiailag aktív zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a telekterület 20 %-nál.
(8) A Ksp-1.1 övezetben a 20. § (1) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni. A telekre előírt zöldfelület egyszintű is lehet. A vasút menti telekhatáron fasor telepítése kötelező.
(9) A Ksp-1.2 övezetben a 2703 hrsz-ú lőtér telkének beépítési módja kialakult, ezért erre a telekre nem kell alkalmazni az övezetben előírt szabadonálló beépítési módot, helyette a zártsorú beépítés is megengedett.”
15. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. §
(1) A szabályozási tervlapokon Kt jelű területfelhasználási egység a temetkezés célját szolgálja.
(2) A területen kegyeleti park is kialakítható.
(3) A telek legalább részleges közművesítettség esetén építhető be.
(4) A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.
(5) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(6) A minimális zöldfelületi arányon belül a nem temetkezési célú biológiailag aktív zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a telekterület 20 %-nál.
(7) A területen építési tevékenység, burkolt felület kialakítása, temetkezés céljára új terület kijelölése csak a temetőterület vízrendezése után, az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyásával és kertészeti terv alapján végrehajtott zöldfelületi rendezése után lehetséges.”
16. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. §
(1) Különleges mezőgazdasági üzemi terület mezőgazdasági üzemi építmények, továbbá mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató és lovasturisztikai célú építmények elhelyezésére szolgáló Km jelű építési övezet.
(2) Az építési övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kialakítható a tulajdonos, a használó számára szolgáló lakás is.
(3) A területen épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvizet:
a) szennyvízcsatorna-hálózatba vezetik, vagy
b) az illetékes hatóságok által elfogadott szivárgásmentesen zárt szennyvíztárolóban helyezik el, vagy
c) egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(5) A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.
(6) A minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor ültetendő.”
17. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. §
(1) Borászati üzemi gazdasági terület a szőlőtermesztés és a borászat üzemi építményei, továbbá a borkereskedelem és a borturizmus építményeinek elhelyezésére szolgáló Kb jelű építési övezet.
(2) Az övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kialakítható a tulajdonos, a használó számára szolgáló lakás is.
(3) A területen épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvizet:
a) szennyvízcsatorna-hálózatba vezetik, vagy
b) az illetékes hatóságok által elfogadott szivárgásmentesen zárt szennyvíztárolóban helyezik el, vagy
c) egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(5) Terepszint alatti építményként szerkezetileg önálló borospince csak földdel lefedve létesíthető, amelynek alapterülete a telek területének legfeljebb 10 %-a lehet.”
18. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. §
(1) A szabályozási tervlapon (Ka) jelű adóállomás területfelhasználási egység területén csak a rendeltetésének megfelelő építmények létesíthetők.
(2) A közműveket a terület rendeltetésének megfelelő mértékben kell kiépíteni. Amennyiben a közüzemi vízellátást a terület használata igényli, akkor a keletkező szennyvíz csak zárt szennyvíztározóban helyezhető el.
(3) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.”
19. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. §
(1) A különleges –szennyvíztisztító telep Kszv jelű övezete a szennyvíztisztítási tevékenységgel összefüggő építmények elhelyezésére szolgáló övezet.
(2) A szennyvíztisztító telepen kizárólag a szennyvíztisztítással összefüggő építmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 7. melléklet vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.”
20. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Z-0 jelű közkert legalább 60%-át, a Z-1 jelű közpark legalább 70%-át biológiailag aktív felületként növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani. Kivételt képez ez alól a Z-1 övezeten belül a vízfelület telke, amennyiben a víztározó területe külön telken kerül kialakításra. A gyephézagos burkolattal kialakított felületeket a kötelezően előírt zöldfelületi arányba nem lehet beszámítani.”
21. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 47. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ek) épületet elhelyezni legfeljebb 5%-os beépítettséggel lehet. Elhelyezhetők az erdőgazdálkodással összefüggő építmények, a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést szolgáló építmények a következő feltételekkel:
a) a beépíthető telek területe legalább 5000 m2,
b) a beépítési mód: szabadonálló,
c) az épületek épületmagassága legfeljebb 7,5 m.”
22. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. §
(1) Különleges terület - szabadidőközpont a szabályozási terven Kb-sz jellel szabályozott beépítésre nem szánt területfelhasználási egység, ahol a szabadidő eltöltését szolgáló sportolási, szórakoztatási, turisztikai célú építmények létesíthetők.
(2) A szabadidőközpont Kb-sz-1 jelű övezetében elhelyezhető épületek:
a) idegenforgalmi, látogatóközpont,
b) vendéglátó,
c) konferencia szolgáltatási rendeltetést tartalmazhatnak.
(3) A szabadidőközpont Kb-sz-2 jelű övezetében elhelyezhető épületek:
a) öltöző, sport, játék,
b) vendéglátó,
rendeltetést tartalmazhatnak.
(4) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
a) A Kb-Sz-1 övezeti jelű telek beépítési módja szabadonálló, legkisebb kialakítható területe 5000 m2, legnagyobb beépítettsége 10 %, minimális zöldfelületi aránya 65%, épületének legnagyobb épületmagassága 12,0 m.
b) A Kb-Sz-2 övezeti jelű telek beépítési módja szabadonálló, legkisebb kialakítható területe 3000 m2, legnagyobb beépítettsége 5 %, minimális zöldfelületi aránya 30%, épületének legnagyobb épületmagassága 3,6 m.
(5) Az övezetben állattartó épület turisztikai vagy sportolási céllal sem létesíthető.
(6) A minimális zöldfelületi arányon belül a sportolási célú biológiailag aktív zöldfelület nem lehet több a telekterület 20% ánál. Kb-Sz-1 övezet környezetalakítása kertépítészeti terv alapján történhet.
(7) Az övezetben épületek csak teljes közművesítéssel létesíthetők.”
23. §
A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 59. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) E rendeletnek a Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított szabályait a Módr. hatályba lépést megelőzően indult, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendeletnek a Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 23/2023. (XI.23.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módosító rendelet) megállapított szabályait a Módosító rendelet hatályba lépést megelőzően indult, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben azt az ügyfél kérelmezte és az az eljárás kimenetelét pozitívan elősegíti. E rendeletnek a Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2024. (III.20.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módosító rendelet2.) megállapított szabályait a Módosító rendelet2. hatályba lépést megelőzően indult, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben azt az ügyfél kérelmezte és az az eljárás kimenetelét pozitívan elősegíti. E rendeletnek a Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 16/2024. (IX. 19.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módosító rendelet3.) megállapított szabályait a Módosító rendelet3. hatályba lépést megelőzően indult, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben azt az ügyfél kérelmezte és az az eljárás kimenetelét pozitívan elősegíti. E rendeletnek a Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2024. (XI.28.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módosító rendelet4.) megállapított szabályait a Módosító rendelet4. hatályba lépést megelőzően indult, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben azt az ügyfél kérelmezte és az az eljárás kimenetelét pozitívan elősegíti. E rendeletnek a Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló ../2025. (……..) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módosító rendelet5.) megállapított szabályait a Módosító rendelet5. hatályba lépést megelőzően indult, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben azt az ügyfél kérelmezte és az az eljárás kimenetelét pozitívan elősegíti.”
24. §
(1) A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 6. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) A Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet a 4. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
25. §
Hatályát veszti a Kiskőrös Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet
a) 4. § (1) bekezdése,
b) 24. § (3) és (4) bekezdése.
26. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.