Boldog születésnapot, Bács-Kiskun!

Bács-Kiskun megye életében fontos és jeles nap február 1-je, hiszen ma ünnepeljük megyénk megalakulásának 69. évfordulóját.

A történelem folyamán többször változtak a megyénket magában foglaló közigazgatási határok, amelyek a mindenkori közigazgatási központok vándorlásával is együtt jártak. A mai megyerendszer Magyarország mintegy ezer éve fennálló, területi beosztását és szervezeti rendjét tekintve sokszor és sokat változó, de mégiscsak folytonos közigazgatási területi beosztásának legújabb szakasza. A jelenlegi megyeszerkezet a sok évszázadon keresztül megőrződött vármegye rendszer alapjain nyugszik, de a török hódoltság, majd Trianon, végül a Rákosi-rendszer alakította a mai formáját, közigazgatási területét.

Az első megyék az államalapítás idején jöttek létre. A megye területe egy-egy királyi vár uralmi körzetére terjedt ki, a helyi várispánságon túlmenően a határain belül fekvő királyi, egyházi és világi magánbirtokokat is magában foglalta. A várispánság élén álló személy ugyanakkor azonos volt a megyét igazgató megyésispánnal, aki kiterjedt katonai, bírói, gazdasági és igazgatási jogokkal rendelkezett. A megye ezen korai típusát szokás királyi vármegyének nevezni. A vármegye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége volt 1000–1949 között, tehát Szent István királytól a tanácsrendszer 1950. január 1-jén történt bevezetéséig.

Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt. Fő célja a szovjet mintára kialakítandó tanácsok számára kereteket biztosító közigazgatási területi egységeknek a létrehozása volt. A rendezés eredményeként az ország a korábbi 25 megye és 14 törvényhatósági jogú város helyett 19 megyére és Budapestre, valamint járásokra tagozódott. Ezzel a közigazgatási területi egységek száma mintegy a felére csökkent, s az új beosztás mind területi, mint népességi szempontból kiegyenlítettebb volt az addiginál.

Bács-Kiskun megye az 1950-es megyerendezés során jött létre Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyék részeiből. Az új megyeszékhely a megye északi határán lévő Kecskemét lett, amely a térségnek régóta a legnagyobb és legjelentősebb városa volt, azonban a hatalmas kiterjedésű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében csak néhány szakigazgatási területen töltött be központi szerepet Budapest mellett.

Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területű, észak-déli irányban elnyúló megyéje, az ország területének 1/12-e. 119 települése közül 22 város. Legrégebbi Kalocsa, amely nagyjából az államisággal egyidős, még 1002 körül érseki székhely rangot kapott, a legfiatalabb Mélykút (2009).

A megyei önkormányzat fontosnak tartja, hogy a megyénkben élők számára megteremtse, erősítse az összetartozás érzését és a szűkebb hazához való kötődést. E nemes ügy érdekében számtalan közösségépítő és értékőrző programot, akciót indítunk, támogatjuk a megyei fejlesztéseket, kultúrát és turizmust, s mindent megteszünk közel 70 éves megyénk vonzerejének, versenyképességének növeléséért, mert hiszünk benne: „Bács-Kiskun boldoggá tesz”.

Várkonyi Éva
Elnöki kabinet