A polgármester átadta a városi kitüntetéseket
- 2018. március 20.
Petőfi Sándor szülővárosában évente egy alkalommal az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc ünnepéhez kötődően adja át Domonyi László polgármester a városvezetés nevében a kitüntetéseket. Mint azt a polgármester kiemelte, a Petőfi kultusz jegyében városunk meghatározó eseménye március 15. ünneplése, ezért adják át1992. óta ezen a napon a városi elismeréseket mindazoknak, akiknek sokat köszönhet a város.
A képviselő-testület „Kiskőrös Város Díszpolgára” címet adományozott Lupták György evangélikus esperes, püspök-helyettes, a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze számára.
„Kiskőrös Város Díszpolgára”: LUPTÁK GYÖRGY
Lupták György 1953. április 23 -án született Budapesten. Szülőfalujának azonban mindig is Nyáregyházát tekintette, hiszen itt élte le élete első 18 évét. Édesapja, Lupták Gyula 33 éven át volt a falu evangélikus gyülekezetének lelkésze, édesanyja, Bartos Piroska pedig a gyülekezet kántora. Egy húga van, ő családjával Bécsben él.
Lupták György az általános iskola elvégzése után a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol 1971-ben érettségizett. Ezt követően felvették a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar–ének-zene szakára. 1971–72-ben katona volt Kalocsán, ezután lett szegedi diák. Több szempontból is meghatározóak voltak számára ezek a diákévek. Kántorként szolgált az ottani gyülekezetben, valódi közösségre lelt az egyetemista ifjúsági körben, és lelkésze volt dr. Cserháti Sándor. Édesapja mellett ugyanis Isten őt használta fel arra, hogy végül is lelkészi pálya felé terelgesse.
Ez azt jelenti, hogy Szegeden érett meg benne a döntés: a főiskola befejezése után az akkori Evangélikus Teológiai Akadémián tanult tovább, 1976-tól 1980-ig. Négy évig volt teológiai hallgató, ugyanis két tanévet összevonhatott. A Deák téri templomban szentelte lelkésszé Káldy Zoltán püspök 1980-ban.
Segédlelkészi éveit 1980 és 1983 között Tolna megyében töltötte. Gyülekezetéhez hét kis falu tartozott: Nagymányok, Kismányok, Váralja, Máza, Mázaszászvár, Izmény és Györe. Mivel ezek a falvak eredendően német nemzetiségűek, így több helyen rendszeresen német nyelven tartotta az istentiszteletet.
1982-ben kötött házasságot Hanvay Máriával. Öt gyermekük született: Sára (gyógypedagógus), Orsolya (orvos), Gergely (Szegeden dolgozik), Dóra (meteorológus) és György (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem II. évfolyamos hallgatója).
1983 óta feleségével együtt Kiskőrösön szolgál. Először mint segédlelkész, 1984 óta parókus lelkész, jelenleg pedig a gyülekezet igazgató lelkésze.
2006 óta a Bács-Kiskun Evangélikus Egyházmegye esperese.
2012 és 2017 között a Magyarországi Evangélikus Egyház Evangelizációs és Missziói Bizottságának elnöke.
2016 óta a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese.
Az MKIE (Magyar Keresztyén Ifjúsági Egyesület) „újraalapításában” az első pillanattól kezdve részt vett. 1991-ben egyike volt az alapító tagoknak. Később bekerült a KIE választmányába. 1996–ban pedig az MKIE elnökévé választották. Ezt a tisztséget 15 évig töltötte be.
Az országos szervezettel egy időben alakult meg a kiskőrösi KIE-csoport is, amelynek szintén ő volt a vezetője.
1997-ben fő szervezője volt a 3. európai Ten Sing fesztiválnak, amikor öt napon át 21 országból 1800 fiatal volt városunk vendége.
Tagja az Iniciatíva Protestáns Vállalkozói Egyesületnek, amelynek segítségével tíz éven át szervezett vincellér szemináriumot a kiskőrösi és környékbeli borászok, gazdák számára.
2000 és 2017 között a ProChrist műholdas evangelizáció Magyarországi Szervező Bizottságának elnöke, valamint tagja a német ProChrist Egyesület választmányának és Európai Tanácsadó Testületének.
A rendszerváltás után tábori lelkészként szolgált a 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Ezred kiskőrösi laktanyájában és a kiskunhalasi Gábor Áron Laktanyában azok 2001-es bezárásáig.
2012-től a Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium Igazgatótanácsának elnöke, a Soltvadkerti Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola Igazgatótanácsának tagja.
20 éve, tehát megalakulása óta vezetője a Gospel Sasok Énekegyüttesnek.
Hivatásként végzett munkája mellett közéleti szerepet is vállalt: 1989-től 2003-ig Kiskőrös Város Önkormányzatának választott képviselőjeként is tevékenykedett. Ez idő alatt a kulturális bizottság elnöke volt.
Lupták Györgynek családja révén mindig voltak finn kapcsolatai: édesapja ösztöndíjas volt Helsinkiben a teológián, az 1997/98-as tanévben pedig feleségével együtt ő is ösztöndíjat kapott a Helsinki Egyetem Teológiai Fakultására, így egész családjával együtt tíz hónapot tölthetett Finnországban.
Kiskőrös város és a gyülekezet vezetőségével együtt sokat tett a finnországi Lapuával és a lapuai evangélikus gyülekezettel való testvérvárosi, illetve testvérgyülekezeti kapcsolat létrejöttéért.
A „Kiskőrösi hírek” című helyi lapban és az utóbbi időben a Régió Naplóban is rendszeresen jelennek meg írásai. (pl. „Hmmm…”, ill. „Diófa meséi”, stb.). Olyankor születnek ezek az írások, amikor valami számára megdöbbentő, különleges, vagy éppen örömteli hírt hall, vagy valamilyen megrázó, elgondolkodtató esemény történik akár a közvetlen környezetében, akár másutt. Tulajdonképpen ilyenkor a szívét önti ki – remélhetőleg, nem hiába.
2001-ben Kiskőrös város önkormányzata a város közéletéért végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként „Kiskőrösért” oklevelet és emlékérmet adományozott neki.
2007-ben a Kiskőrös-helyőrségben végzett tábori lelkészi szolgálatáért, „huzamos időn át végzett eredményes munkája elismeréseként” – „Honvédelemért kitüntető cím III. osztálya” érdemrendet kapott.
2008-ban a Bács-Kiskun megyei Közgyűlés a „Bács-Kiskun Megyéért” díjat adományozta neki eredményes munkássága elismeréseként.
2011-ben a Déli Evangélikus Egyházkerület Tessedik Sámuel-díjjal tüntette ki. „A díj annak a lelkésznek ítélhető oda, aki érzékelve közösségének lelki szükségleteit és környezetének kihívásait, a gyülekezetépítés, az igehirdetés, a tanítás vagy a lelkigondozás területén olyan kiemelkedő munkát végzett az adott évben, amely közösségének lelki és szellemi épülésére szolgált, bátorított a keresztény hit megvallására és megélésére, és amely munka iránymutató lehet a tágabb környezet számára is.”
Lupták György szerint egy lelkész feladata mindig a bátor és közérthető igehirdetés, a világos útmutatás akár mindennapi kérdésekben is, az igaz információáramlás elősegítése, eleven kommunikáció, gyakorlati segítségnyújtás. Szerinte egy jó lelkész legyen elsősorban missziói lelkületű, ébresztő igehirdető, legyen lelki magánélete, legyen nyitott minden jó és új ötletre, merjen kilépni az egyházias keretek közül, legyen sok-sok türelme – és jó humora (tudjon önmagán is nevetni!). Éppen ezért a hangsúlyt a szolgálatának minden ágában jelen lévő missziói munkára igyekezett helyezni.
Lupták György számára munkája, hivatása, szolgálata mellett az egyik legfontosabb a családja. Akkor igazán boldog, ha mindnyájan együtt lehetnek, és senki nem hiányzik mellőle.
Lelkésszé szentelésekor édesapjától kapta azt az áldó igét, amely eddigi életének és szolgálatának vezérigéje: „Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus.” (1Kor 3,11)
Kiskőrös város képviselő-testülete „Kiskőrösért” díjat adományozott Csányi József, a KiskőrösTv és a Kunság Média Kht. tulajdonosának.
„Kiskőrösért”: CSÁNYI JÓZSEF
Csányi József iskolái befejeztével 1975-től a Mezőgép Vállalat Kiskőrösi Gyáregységénél diszpécser munkakörben dolgozott.
Itt ismerkedett meg Pivarcsi Ibolyával, feleségével, akivel 1977-ben indították el közös jövőjüket.
1979-ben kezdte első vállalkozását fóliás virágkertészettel, amit a családdal közösen 1981-től – Kiskőrösön akkoriban hiányzó – virágüzlettel bővített.
Korábbi munkahelye, valamint új tevékenysége hamar ismertté tette, ezért az akkoriban feltörekvő futballcsapat vezetői és szponzorai megbízták a Futball Baráti Kör Elnöklésével.
Sikeresen szólította meg a lelkes tábort és jó csapatmunkával 1992-re NB II.-ig menetelt a csapat, amely tavaly ünnepelte a legendás idők 25. évfordulóját.
Csányi József sportszeretete az egész családra kiterjed. Támogatja a jégkorongot, a focit, a teniszt, a kézilabdát. A teniszpályák régi induló beruházásában részt vett, majd azóta is segíti a fenntartást és üzemeltetést.
Vállalkozói szellemének terméke volt az 1990-ben induló Holdfény Autósmozi, a ’92-ben megnyíló Biliárd Klub, amely megmentette az akkoriban nagy problémákkal küzdő Ipartestületet is.
1996-ban adták át a Massív Üzletházat, ahol Csányi József a beruházó kft. ügyvezetőjeként segítette a kivitelezést.
1997-ben megvásárolta és felújította a városi kábelhálózatot, melyet szívvel-lélekkel üzemeltetett és folyamatosan fejlesztett az előfizetők megelégedésére a tavaly őszi eladásig.
1998-ban elindította a Kiskőrös Televíziót, a helyi eseményekkel foglalkozó csatornát, amely azóta is színvonalasan szolgálja a városlakókat.
2000-ben csaknem tíz éves előkészület után a Kunság Rádió megszólaltatásával lepte meg a térség lakóit.
Tanfolyamot szervezett a médiához vonzódó helyi értelmiség számára. Sok jó képességű jelentkező sajátította el a rádiózás és a televízióműsor-készítés rejtelmeit.
Az általa létrehozott Kunság-Média Kht. közművelődési szerződés útján 2000 júliusától működteti a Petőfi Sándor Művelődési Központot, majd a turizmussal foglalkozók kérésére a Tourinform irodát is.
Sokirányú elfoglaltsága mellett segítő szándékkal fogadja a felkéréseket a város különböző rendezvényeinek támogatására, vagy aktív munkával részt vesz azok szervezésében, lebonyolításban.
A helyi vállalkozókat összefogva felélesztette a régebben működő Vállalkozói Klubot, melyet ígérete szerint hamarosan aktívabb működésre ösztönöz.
A családszeretete feleségével, Ibolyával fiai Norbi és Szabolcs iránt a sok munka mellett mindig fontos volt számára, akkor is, ha a vállalkozások néha kevés időt engedtek együtt tölteni velük.
Boldogságát három fiúunokája koronázza meg.
„Kiskőrös Város kultúrájáért” díjat kapott Fodorné Faragó Krisztina, a KEVI Petőfi Sándor Általános Iskolája tanára, zenepedagógus.
„Kiskőrös Város Kultúrájáért”: Fodorné Faragó Krisztina
Ebben az évben lesz harminc éve, hogy Fodorné Faragó Krisztina a Petőfi Általános Iskolában édesanyja nyomdokaiba lépve megkezdte pedagógus pályáját. 1967-ben született Kiskőrösön. Édesanyja Kudron Lenke tanítónő, édesapja Faragó Imre géplakatos, ’56-os elítélt, tavaly óta városunk díszpolgára. Itt végezte jelenlegi iskolájában a nyolc általánost, majd tanulmányait Kecskeméten, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnáziumban folytatta. A zene szeretetét családjából hozta, s ez végigkísérte egész eddigi életét. Hiszen ének-zene tagozatra járt, fuvolázni tanult a helyi zeneiskolában, de leginkább a közös éneklést kedvelte, több kórusnak is tagja volt Kiskőrösön és Kecskeméten is.
Érettségi után felvették a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola matematika–ének-zene szakára. Az utolsó évet már levelezőn végezte, mert állást kapott a Petőfi általános iskolában. Állandóan tovább képezte magát: oktatásinformatikus, majd rendszerinformatikus végzettséget szerzett, majd mérés-értékelés szakirányú szakvizsgát tett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán.
Fiatalon elhunyt első férje és jelenlegi férje is pedagógus. Mindkét házasságából egy fia született. Az idősebbik, Gábor kürtművész, a kisebbik, Bálint még középiskolás.
Bár tanítványai matematikából és informatikából is jó eredményeket érnek el, a város kultúrájáért elsősorban zenepedagógusként tesz sokat. Kórusaival rendszeresen fellép az adventi kórustalálkozókon, ő tanította be a Noé és az özönvíz című zenés darab kórusát és szólistáit a Harangvirág óvoda átadására. Az előadás olyan sikert aratott, hogy a Deák téri evangélikus templomban is bemutatták. Legutóbb városszerte nagy elismerést keltve vezényelte a gyermekkórust a Ghymes együttes karácsonyi koncertjén.
Legnagyobb vállalkozása az volt, amikor hosszas előkészületek után a Petőfi iskola műsoros estjén 2013-ban színpadra állította kollégái segítségével a bibliai József történetét. Több mint tíz éve szervezi a kistérségi népdaléneklési versenyt. Tanítványai szép sikereket érnek el különböző énekversenyeken. Volt, aki megyei népdaléneklési versenyt nyert. Az utóbbi két év legkiemelkedőbb eredményei az albertirsai országos korál éneklési versenyen szerzett I., II. és III. helyezések, tavaly Soltvadkerten csoportos korál éneklési versenyen ért el országos első helyezést a hatodikosokkal.
Fontosnak tartja, hogy tanítványai megkedveljék a komolyzenét, ezért csatlakozott az Operakaland programhoz, ezen kívül is szervezett csoportokat a Művészetek Palotájába, az Operaházba és az Erkel Színházba.
A városi ünnepségekre is többször készített fel énekeseket. Személyesen is példát mutat, hiszen jelenleg is aktívan énekel a Gospel Sasokban, és alapító tagja az Exaudi kórusnak.
Az a fajta pedagógus, akinek nem ér véget a munkaidő az utolsó órája megtartásával, hanem világéletében aktívan és vidáman dolgozott a közösségért.
„Kiskőrös Város ifjúságának oktatásáért és neveléséért” díjat vett át Bárányné Panta Beatrix, a KT Bem József Általános Iskola tanítója, fejlesztőpedagógus.
„Kiskőrös Város ifjúságának oktatásáért és neveléséért”: BÁRÁNYNÉ PANTA BEATRIX
Bárányné Panta Beatrix Pécsett született 1959. december 30-án.
Édesapja uránbányász, édesanyja vasúti dolgozó volt. Korai gyermekkorát Pécsett töltötte, az általános iskola alsó tagozatát is itt végezte el. A család életében történt változások miatt édesanyjával a fővárosba költözött és az általános iskola felső tagozatát már ott fejezte be. Különösen szoros kapcsolat fűzte anyai nagyapjához, akitől erkölcsi tartást, emberséget, empátiát, probléma-megoldási készséget tanult. Személyes példája a mai napig útmutató számára. A budapesti Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában érettségizett.
1978-ban a Budapesti Tanítóképző Főiskola nappali tagozatán kezdte meg felsőfokú tanulmányait. A nagy tanítóhiány miatt a második évtől már a Budapest XVI. kerületi Centenáriumi Általános Iskolában kezdett tanítani, és így levelező tagozaton fejezte be a főiskolát.
1982-től napjainkig a kiskőrösi Bem József Általános Iskola tantestületének aktív tagja, ahol 2000-ben fejlesztő pedagógiai képzésen vett részt a kecskeméti Pedagógiai Intézetben.
2002-ben fejlesztő pedagógusi szakvizsgát tett az „5-12 éves gyermekek részképesség problémáit kezelő tanító” címmel. Érdeklődési körének megfelelően tovább folytatta ezirányú tanulmányait, és 2009-ben gyógypedagógusi képesítést szerzett a tanulásban akadályozottak pedagógiája címmel az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, majd
2006-ban tanúsítványt kapott beszédprevenciós diagnosztika és terápia témában.
2014-ben az Oktatásfejlesztő Intézet Szaktanácsadók felkészítése a tanítók fejlesztő célú támogatására képzés keretében szaktanácsadó lett.
Több szakmai, módszertani programot is elvégezett, köztük az integrációval kapcsolatosat is. Folyamatosan együtt dolgozik az EGYMI pedagógusaival, és szoros kapcsolatot tart a Nevelési Tanácsadóval és a Szakértői Bizottsággal is.
2015-ben a pedagógus-életpálya minősítő eljárása keretén belül megszerezte a „Pedagógus II.” fokozatot.
Alsó és felső tagozaton is tanít. Idén végzős felső tagozatos osztályfőnök, júniusban ismét ballagtat. Az elmúlt évtizedekben gyermekek százait tanította meg írni, olvasni és számolni. Mindig figyelembe vette személyiségüket, képességeiket és egyéni fejlesztési tervet készített számukra. Osztályaiba az évek során egyre több tanulásban akadályozott tanuló került, ezért döntött úgy, hogy megsegítésükért ezen a területen képezi magát. Fejlesztőpedagógusként, gyógypedagógusként vezeti, segíti a nevelőtestület munkáját. Különösen érzékeny a szociális hátránnyal küszködőkkel szemben. A Nemzeti Tehetségprogram roma és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére kiírt tehetséggondozó pályázatok szakmai vezetője. A pályázati projektek elkészítésében és megvalósításában is részt vesz.
1997-től napjainkig a kiskőrösi Roma Centrum pedagógiai, szakmai vezetője. Itt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak tanév közben tanulószobát, korrepetálást, felzárkóztatást szervez és nyári táborokat is tart. A „Tanoda program” keretében bekapcsolódott a felnőttképzésekbe is.
1982-ben kötött házasságot Bárány Antallal, akivel a középiskolában ismerkedtek össze. Két fiúgyermekük született. Balázs, aki magyar-történelem szakos tanárként évekig tanított a helyi Wattay Szakközépiskolában, jelenleg Budapesten dolgozik. Tamás, aki élelmiszeripari szakmát választott, és aki édesapjával annak haláláig együtt vezette a kiskőrösi piactéri húsboltot.
Férjével és gyermekeivel kiegyensúlyozott teljes családként éltek szeretett férje 2014-ben bekövetkezett haláláig.
Érdeklődése a történelem, az irodalom és a turisztika között oszlik meg. Szabadidejében sokat olvas, szeret utazni. Magyarországi és külföldi utazásai során nemcsak az idegenforgalmi látnivalók, hanem az ott élő emberek életmódja is érdekli. 2012-ben munkája elismeréseként a tantestület javaslatára Vasvári Pál Díjat kapott.
„Kiskőrös Város egészségügyi és szociális ellátásáért” díjat adományoztak Bánátiné Torgyik Judit orvosi asszisztens, ápolónő részére.
„Kiskőrös Város egészségügyi és szociális ellátásáért”: Bánátiné Torgyik Judit
Bánátiné Torgyik Judit 1967. március 10-én született Kiskőrösön.
A Petőfi Sándor Általános Iskola elvégzése után a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában folytatta tanulmányait, 1985-ben az érettségi mellett általános ápoló és általános asszisztens képesítést szerzett.
1985 augusztusától a kiskunhalasi Semmelweis kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán kezdett dolgozni szülésznőként, s még abban az évben lehetőséget kapott arra, hogy szülővárosában dolgozhasson: a kiskőrös körzeti rendelőben dr. Szénási György praxisában lett asszisztens. 1988-ban átkerült a gyermekorvosi rendelőbe, ahol dr. Ginál Judit és dr. Kállay Tamás asszisztense lett.
1987 augusztusában kötött házasságot Bánáti László Attilával, melynek gyümölcseként 1990-ben megszületett Tamás, 1993-ban pedig Balázs fia. A gyermekeivel töltött hat év után 1996-ban ismét a felnőtt körzetben, dr. Szénási György háziorvosnál kezdett dolgozni asszisztensként.
1997 júniusában a kecskeméti Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskolában megszerezte a körzeti ápoló szakképesítést, majd 2005-ben megszületett lánya, Nóra. A gyes letelte után a felnőtt körzetben dolgozott tovább, amelyet 2008-ban vett át dr. Martinkó István háziorvos.
Juditnak a munkája a hivatása is egyben, s fontosnak tartja, hogy folyamatosan tovább képezze magát: 2014 decemberében ápoló, majd 2015-ben foglalkozás-egészségügyi szakápoló szakképesítést szerzett Budapesten, a Pannon Kincstár Tanoda és Szolgáltató Kft.-nél.
Judit harminc éve dolgozik a körzetben, minden beteget jól ismer, akik nagyon szeretik, megbíznak benne. Az évek során közel került az emberekhez, akik nemcsak testi, de lelki problémáikat is megosztják vele. Ő pedig, ha segíteni nem is mindig tud, de őszinte érdeklődésével, figyelmével enyhíti a panaszok egy részét, és a betegek számára a meghallgatása sokszor elegendő.
„Kiskőrös Város nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért” díjban részesült Deák Ferenc, a polgármesteri hivatal nyugalmazott dolgozója.
„Kiskőrös Város nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért”: DEÁK FERENC
Deák Ferenc Izsákon született 1947. szeptember 4-én. Szülei, Deák Ambrus és Lajkó Anna Izsákon, valamint Soltszentimrén gazdálkodó parasztemberek voltak. A testvére, Deák Anna 1943-ban született, jelenleg Kecskeméten él.
A családi gazdaságban a tisztességgel és szorgalommal végzett munkának hagyománya volt, főleg szőlőtermesztéssel foglalkoztak és állatokat tartottak. A munkába a gyerekeket is kiskoruktól fogva erejükhöz mérten bevonták. A falusi parasztgazdaságban így szinte mindenféle munkával megismerkedett, aminek gyakran hasznát vette, mert szeretett barkácsolni, gyümölcsöt, szőlőt oltani, a ház körüli egyszerűbb javításokat elvégezni.
Az általános iskolát Soltszentimrén végezte el, majd a Kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett 1966-ban. Kedvenc tantárgya a kémia és a német nyelv volt. A heti egy napi gyakorlatot az akkori Gépállomáson végezte, amit nagyon élvezett, mert szerinte ott sok hasznos dolgot látott és tanult. 1971-től Fülöpszálláson dolgozott mint gyakornok, 1972-től 1974-ig Veszprémben a Tanácsakadémián tanult közigazgatást, majd az Államigazgatási Főiskolát is elvégezte.
A Tanácsakadémia elvégzése után 1974-től 77-ig Bócsán a Községi Tanácsnál mint Végrehajtó Bizottsági Titkár dolgozott, ami a mai jegyzői munkakörnek felelt meg.
Megkedvelte a bócsai népet, a hatalmas tanyavilágot, annak szinte minden zugát bejárta. Hogy a szüleihez közelebb kerülhessen, 1977 májusában a Kiskőrösi Városi Tanácshoz jelentkezett, ahova mint általános igazgatási ügyintéző nyert felvételt, és ahol a Bócsán szerzett sokoldalú tapasztalatoknak jó hasznát vette. Intézett szabálysértési, birtokvédelmi ügyeket, de gyakran helyettesített az anyakönyvi, népesség-nyilvántartási, kereskedelmi, mezőgazdasági munkák területén. A 2009-ben történt nyugdíjba vonulása előtti másfél évben mint ügyfél-tájékoztatási munkatárs dolgozott.
Deák Ferenc 1986-ban kötött házasságot a keceli származású Borbényi Terézzel. A házasságból 1988-ban Piroska, 1989-ben Ferenc nevű gyermekük született. Mindketten diplomások és jelenleg Budapesten dolgoznak.
1967-69. között sorkatonai szolgálatot teljesített, mely során a ceglédi tüzér ezrednél kétszer érte el a „Kiváló katona” címet. Érdeklődési köre a már ismertetetteken kívül kiterjedt a történelemre, csillagászatra is, és az idegen nyelvek iránti vonzalom kapcsán önszorgalomból kezdett könyvből lengyelül is tanulni. Erre az adott okot, hogy Kiskőrösre Tarnówból már régóta érkeznek vendégek, és a velük történő kapcsolatfelvétel ezt hasznossá tette.
Mindig nagyra becsülte és becsüli a baráti lengyel népet, lelkesen vállalta, sőt kereste a velük történő találkozást.
A lengyelekkel kapcsolatban csupa szép emlékei vannak, melyekre szívesen gondol vissza.
Vallásos, keresztény embernek tartja magát és templomba is jár, a közösség érdekében hajlandó áldozatot hozni, tenni másokért. Érdeklik a világ dolgai, korunk jelenségei, igyekszik ma is figyelemmel követni azokat.
Egyszerű, nem hivalkodó életet él, munkáját igyekezett mindig a legjobb képességei alapján elvégezni, a törvényi lehetőségeken belül segíteni másokon és a tiszteletet is megadni számukra. Úgy érzi, hogy a lengyel ismerősök is elfogadták őt, tisztelték igyekezetét, amelyet a meglehetősen nehéz nyelvük elsajátítása és barátságuk megszerzése érdekében fejtett ki. Kiskőrös város vezetése is mindenkor számíthatott arra, hogy lengyel nyelvi ismereteit a város szolgálatára hasznosítja.
„Kiskőrös Város sportjáért” díjat adományoztak Bognár Erika, Európa-bajnok és világbajnoki bronzérmes birkózónak.
„Kiskőrös Város sportjáért”: BOGNÁR ERIKA
Bognár Erika 2000. március 17-én Kiskunhalason született, édesapja Bognár Árpád karbantartó, édesanyja Bognárné Kriszt Erika boltvezető, akik a munkájuk mellett mezőgazdasággal foglalkoznak. Erika bátyja Bognár Árpád testnevelő tanár, a Kiskőrösi Petőfi Birkózó Klub vezetőedzője.
Erika tanulmányait a kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Általános Iskolában kezdte, majd a kecskeméti Szent-Györgyi Albert Szakgimnázium és Szakközépiskola Sporttagozatán folytatta.
A sport szeretetét már a családban elsajátította: édesapja és bátyja is birkózott. Erika először négyévesen lépett birkózószőnyegre a Petőfi Kupán, testvére sikereit és érmeit látva kezdett el edzésekre és versenyekre járni. A birkózás alapjait Tóth Mátyástól, a Kiskőrösi Petőfi Birkózó Klub edzőjétől sajátította el.
Birkózásban többszörös magyar bajnok, diákolimpiai bajnok. 2012-ben Sumo Európa-bajnok lett Budapesten. Országos és nemzetközi versenyeken dobogós helyeken végzett.
Általános iskolai évei alatt aktív részese volt a sportprogramoknak, számos területi, megyei, országos atlétikai versenyen dobogós helyen végzett, a diákolimpia megyei bajnoka lett kislabda-hajításban, ezzel is öregbítve iskolája hírnevét. Iskolai kézilabdaedzéseken és -versenyeken is részt vett. A birkózás mellett 2010 és 2014 között judóban is számos területi és országos bajnokságon dobogós helyen szerepelt.
A Kecskeméti KTE leigazolt birkózója, 2015 óta a Magyar Birkózó Szövetség kadet válogatott tagja. A 2016-ban Stockholmban rendezett kadet Birkózó Európa-bajnokság ezüstérmese lett 52 kg-ban. 2017-ben minden válogatót megnyerve a kadet és junior válogatott keret tagja lett. Számos nemzetközi edzőtáborban és versenyeken vett részt dobogós helyezésekkel. A svédországi Klippanban Európa második legrangosabb versenyén bronzérmet nyert, a romániai nemzetközi versenyen aranyérmet.
A Junior Birkózó Európa-bajnokságon 8. helyezett lett.
A Szarajevóban megrendezett kadet Birkózó Európa-bajnokság 60 kg-os súlycsoportját megnyerve Kadet Európa-bajnok lett.
Az athéni Kadet Világbajnokság 60 kg-os súlycsoportjában világbajnoki bronzérem került a nyakába. A nemzetközi versenyek után a kadet és junior korosztályban is magyar bajnoki címet nyert.
A 2017. évi eredményei alapján a Magyar Birkózó Szövetségtől Budapesten átvehette az év női utánpótlás birkózója elismerést. 2016-ban és 2017-ben Kecskeméten utánpótlás leány év sportolója lett.
Erika mindennapjait a tanulás és a sport köti le, de szabadidejében szívesen horgászik édesapjával, emellett a családdal és a barátokkal töltött idő fontos a számára. Tanulmányai végeztével a középfokú edzői végzettséget megszerezve szeretné továbbadni a birkózás alapjait és a tapasztalatait.
„Kiskőrös Város sportjáért” díjat vett át Szentgyörgyi Alajos, a Kiskőrösi Kutyaiskola alapító-vezetője.
„Kiskőrös Város sportjáért”: Szentgyörgyi Alajos
Szentgyörgyi Alajos 1968. szeptember 4-én született. Általános iskolai tanulmányait a Petőfi Sándor Általános Iskolában, középiskolai tanulmányait a kiskőrösi gimnáziumban végezte. Szentgyörgyi Bt. néven autóvillamossági vállalkozást vezet. Két gyermekével Noémivel és Alajossal büszke szülőként is nagyon gondos kapcsolatot ápol
Szentgyörgyi Alajos, a kutyaiskola ezüstkoszorús kiképzőmestere 1997-ben hozta létre az Erdőtelki út szélén a kiképző központot, amely a Kiskőrösi Kutyaiskola nevet vette fel, ő maga pedig letette a kiképzésvezetői vizsgát, majd ezüstkoszorús mestervizsgát tett.
Bár minden évben megemlékeznek arról, hogy ismét eltelt egy esztendő, az első nyilvános ünneplést a Kiskőrösi Kutyaiskola 10 éves születésnapján, 2007. május 6-án tartották meg.
A kutyás barátok a „semmiből teremtették” meg az iskolát, saját, de legfőképpen Szentgyörgyi Alajos anyagi támogatásával. Szabadidejüket és erejüket nem kímélve, anyagi áldozatokkal és kemény munkával építették, szépítették a kiképzőközpontot. Ma négyszer akkora az önkormányzattól ajándékba kapott terület, mint a kezdetekben, zárt kerítéssel vették körül és pihenőépületet is építettek rá. Megtettek mindent, hogy kulturált körülményeket teremtsenek a tanfolyamokhoz, szabadidejük hasznos eltöltéséhez.
Az iskolának emblémát is terveztettek, melyre Aliházi Gino, Ali első és legkedvesebb versenykutyája került.
A tízéves évforduló jegyében négy városi programot szerveztek. Egy nyílt bemutatót, egy baráti találkozót, egy munkakutya-versenyt, valamint a szüreti napok alkalmával egy felvonulással összekötött bemutatót.
2017-ben, a Kiskőrösi Kutyaiskola fennállásának 20. évfordulója alkalmából Barátságos Munkakutya Versenyt rendeztek, melyen 74 kutya versengett az ország számos kutyaiskolája, valamint Ausztria, Szlovákia és Szerbia képviseletében. A Kiskőrösi BMV-t a mazsorett csoport bemutatója és Szentgyörgyi Alajos köszöntője után Domonyi László polgármester nyitotta meg, aki méltatta a kutyaiskola vezetője, Ali vitathatatlan érdemeit, kiemelte az összetartó „kutyaiskolás”csapat egységét is. A precízen és pontos forgatókönyv szerint zajló rendezvény kora estébe nyúlt, a támogatóknak köszönhetően számos értékes díjat osztottak ki az egyes kategóriákban, amelyek BH szinten IPO 1 és IPO 3 szinten engedelmes és őrző-védő ágazatban zajlottak.
A húsz év jegyében egy baráti találkozó és egy bemutatóval egybekötött szüreti felvonulás is tartozott az ünnepi programsorozathoz.
Ali szabadidejét, pénzét, erejét nem kímélve tartotta össze a közel negyedszázad alatt ezt a maroknyi, ám egyre bővülő csapatot. Ha esett, ha fújt, ha szakadt a hó, semmi nem tántorította el a hétvégi kiképzések megtartásától, még akkor sem, ha csak egyvalaki jött ki, hogy részt vegyen a foglalkozáson.
Összeköti őket az elmúlt évek alatt szövődött barátság, a sok-sok „kutyás” munkával töltött óra, amelyeket, ha összeadnánk, lehet, hogy hónapok, vagy talán évek jönnének ki eredményül. És ez bizony nem kevés.
Összekötik őket a társaik, a kutyák is, akiknek végtelen szeretetéből sokat meríthetnek.
És összeköti őket egy ember, akinek köszönhetik, hogy ismerik egymást, a közös élményeket, a közösségformáló programokat, a felejthetetlen kirándulásokat, azt, hogy megtanulták az önzetlen szeretetet, a feltétel nélküli gondoskodás fogalmát, a felelősség érzését.
„Kiskőrös Város közéletéért” díjat adományoztak Varga Attila részére, a Kiskőrösi „Gondűző” Borlovagrend alapító tagjának.
„Kiskőrös Város közéletéért”: Varga Attila
Varga Attila Gyulán született 1948. január 25-én. Édesapja, dr. Varga Ferenc Komlón iskolaigazgató, földrajz és történelem szakos tanár, édesanyja Nádhera Anna pedagógus, általános iskolai tanítónő. Egy hétgyerekes pedagógus családban, az ember- és a gyerekszeretet természetes volt. Ez ivódott a Varga gyerekekbe kiskoruktól fogva. Az ötvenes-hatvanas években nehéz sorsú értelmiségi családnak számítottak. A hét gyermek közül hatan a pedagógus hivatást választották, Attila szakmunkásként a bányában beruházó lakatosként dolgozott katonai bevonulásáig. Az ő döntése volt, hogy a kétkezi munkát választotta, ahogy ő fogalmazott: pénzkeresőként volt anyagi lehetősége támogatni testvéreinek egyetemi, főiskolai tanulmányait.
Komlón végezte az általános iskolát, majd a szakmunkásképzőt, az országos szakmai versenyen a Szakma Kiváló Tanulójaként végzett mint általános építő gépész. Kiskőrösön a szakmunkások szakközépiskolájában érettségizett.
Kiskőrösön több mint húsz éven át gépjármű elméleti és gyakorlati oktató volt. Dolgozott a Kiskőrösi Állami Gazdaságnál és a Kecskeméti Pincegazdaság kiskőrösi telepén is. A rendszerváltás után mint biztonságtechnikai vállalkozó dolgozott nyugdíjazásáig. Szőlőműveléssel a kiskőrösi emberek és a családja segítségével kezdett el foglalkozni. Szőlőterületeket és tanyát vásárolt, pincével. Boraival, a kiskőrösi kékfrankossal és oportóval többször díjat nyert a városi borversenyeken.
1968- ban kezdte meg katonai szolgálatát Kiskőrösön, ahonnan a honvédelmi minisztertől kapott, „Árvízvédelemért” kitüntetéssel szerelt le. Itt ismerkedett meg Nánási Erzsébettel, akivel 1970. november 20-án házasságot kötöttek. Kettő gyermekük született, Attila és Ildikó. Fia a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatalának Főigazgatója ezredesi rangban, lánya kereskedelmi menedzser, saját vállalkozásában dolgozik a férjével. Fiának három, lányának kettő gyermeke született. A nagyszülők: a mindannyiunk által jól ismert Böbike, aki 31 évig volt a GAMESZ igazgatója, főtanácsos igazgató címmel ment nyugdíjba és Attila, aki szintén nyugdíjas már, büszkék gyermekeikre és öt unokájukra.
Attila alapító tagja a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrendnek. Egy baráti társaság kóstolgatta Attila borait Varga „falván”, az erdőtelki pincesoron. (A falva elnevezés az ott megfordult családtagoktól és barátoktól származik a négy épület miatt.) Ekkor jött az ötlet, hogy létre kellene hozni egy egyesületet, a kiskőrösi borászokat egy asztalhoz leültetni. A jó gondolat gyümölcseként az ötletadó Varga Attila születésnapján, 1994. január 25-én megalakult a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend. A név a város világhírű költője, Petőfi Sándor a „Borozó” című bordalának kezdő sorából származik. Az alapító tagokkal együtt a cél Kiskőrös és környéke még teljesebb megismertetése, az itt termelt bor minősége, értéke, híre feletti őrködés, a kulturált borfogyasztás lehetőségének fejlesztése. Azóta majdnem negyedszázad telt el, és a Gondűző Borlovagrend híre határon innen és túl ismert, és nagy tisztelet övezi a Rendet és tagjait.
Varga Attila az Ordo Hungariae Lovagrend Kancellárja, a Humanitárius Tanács Elnöke. Munkája során központi helyen szerepel Kiskőrös. Nyugdíjba vonulása után folytatta karitatív tevékenységét. Számos alkalommal adományozott a támogatókkal együtt közel húsz fiatal, jó tanuló, hátrányos helyzetű, árva, félárva tehetséges tanulónak pénzadományt tanulmányaik folytatásának segítéséhez. Jótékonysági gálát két alkalommal szervezett, a befolyt pénzösszeggel a Kiskőrösi Szakorvosi Rendelőintézet eszközbeszerzését és a Mentő Alapítványt támogatta. Közel tíz éven át segítette a kiskőrösi Családsegítő Központot ruhákkal, cipőkkel, tartós élelmiszerrel és tisztálkodó szerekkel. A Bem József Általános Iskolában hat tanterem teljes bútorzatát cserélték ki modern asztalokkal, székekkel és táblákkal, a bútorokat Németországból szállították. Az Erdőtelki és a Thököly úti Óvoda is kapott egy-egy óvodai csoportszobába való bútort a németországi adományból. Az Ökördin lakó Bíró család leégett, majd felújított házának teljes bebútorozása is az ő közbenjárásukkal valósult meg. Ez év februárjában egy tonna fiú és lány, gyermek „ünneplős” ruhát kapott a Lovagrendtől Attila szervezésében Kiskőrös kettő iskolája és három óvodája. Az adományozások sorát még sokáig lehetne folytatni, Varga Attilának 40 éves kiemelkedő karitatív munkája nagyban segítette a kiskőrösi rászoruló emberek, intézmények életét, munkáját.
2018. január 25.-én ünnepelte 70. születésnapját, természetesen itt Kiskőrösön népes családja körében.
Attila egy róla szóló újságcikkben így beszélt magáról: „nem vagyok rendkívüli ember, én is csak egy botladozó, gyarló, egyszerű ember vagyok. Legfeljebb annyival több, hogy a szüleimtől örökölt humánum, segítségadás vágya nagyobb, mint az átlagemberekben. Jobban szeretek adni, mint kapni!”
„Kiskőrös Város gazdaságáért” díjat vehetett át az Akker Plus Kft. képviseletében Turú Gábor, a kft egyik tulajdonosa.
„Kiskőrös Város gazdaságáért”: AKKER-PLUS KFT.
Minden város gazdaságának fejlődésében jelentős szerepet töltenek be a helyi vállalatok. Így Kiskőrös életben is különleges szerepet tölt be az 1990-ben alapított Akker-Plus Kft., mely az építőanyag-kereskedelem területén országos szinten is meghatározó vállalattá nőtte ki magát az elmúlt 28 évben.
Tégláról téglára építve Akasztón alapított cégüket, a forgalmazott termékek és a kapcsolódó szolgáltatások köre éppúgy bővült, mint telepeik száma. Dinamikus fejlődésüknek köszönhetően mára Kiskőrös mellett jelen vannak Akasztón, Soltvadkerten, Kecskeméten és Kalocsán is.
Kiskőrösi telephelyük 1995-ös nyitása óta mára a lakossági építkezések és a versenyszféra, illetve az állami beruházások meghatározó részét e társaság látja el építőanyaggal. Szerződött viszonteladó és kivitelező partnereiken keresztül pedig az ország bármely részére szállítanak.
Amellett, hogy a családi házak és lakóparkok megjelenésében, főterünk és megújult városi épületeink küllemében is visszaköszön e cég, büszkék lehetünk rájuk azért is, mert az ország legerősebb építőanyag-kereskedelmi vállalkozásának a Hufbau Kft.-nek alapítói.
A kiegyensúlyozott, belső fejlődéssel összehangolt növekedés, a szakértelem, a nyitottság a tüzépek sikere után új kihívásokat keresett, így született meg az építőanyag-kereskedelmen túlmutató, az idén hét éve a térségben egyedülállóan sokrétű termékpalettát kínáló kiskőrösi barkácsáruház, és a lassan három éve nyitott kalocsai műszaki szaküzlet megnyitásának ötlete.
A kiskőrösi nyitással egy olyan hiány szűnt meg térségünkben, amely a környezetünk életét jobbá, kényelmesebbé teszi. Több, mint 28 ezer termék várja, hogy valakinek szüksége legyen rá. Barkácsáruházukban minden egy helyen van, ami az otthonhoz kell, legyen az autófelszerelés, burkolóanyag, épületgépészet, fatermék, festékek, fürdőszoba, hidegburkolatok, játék, ajándék, kerti bútorok, öntözéstechnika, grillek, műszaki cikkek, szerszámok, lakásfelszerelés, világítástechnika, villamosság.
A ma már több mint 140 főt foglalkoztató Akker-Plus Kft. figyelemmel kíséri városunk életét, támogatja az intézményeket, a városi kezdeményezéseket, rendezvényeket. Nem csak nyújtott szolgáltatásával, hanem a közösség részévé válva, a rendezvényeken történő részvétellel is. Ahol jelen van, ott kiveszi részét a sporttámogatások területén is.
Büszkék vagyunk rájuk annak okán is, mert a válság éveiben megtartották piaci szerepüket, stabil munkahelyet biztosítottak alkalmazottaiknak, és azokban a nehéz időkben is segítették a régió és Kiskőrös fejlődését. A kiskőrösi vállalkozásokkal a napi munkában is eredményesen együttműködik, hisz termékeik, szolgáltatásaik előnyeit számos környékbeli kivitelező élvezi.
Tavaly mondhatni történelmi évet zártak. Éves forgalmuk 2017-ben 34 százalékkal növekedett, 10 milliárd forint fölé emelkedett.
Fejlődésüknek köszönhetően, haladva a korral idén Soltvadkerten és Kecskeméten is építőanyag-áruházat nyitnak, mellyel további helyi embereknek biztosítanak megélhetést.
Az elismerésekhez gratulálunk!
Az ünnepségről fotóinkat és a méltatások teljes szövegét Kiskőrös város facebook oldalán, valamint honlapján megtalálhatják.