Kiskőrösi Baptista Imaház

Kiskőrösi Baptista Imaház

A Kiskőrösi Baptista Gyülekezet országszerte jelentős lélekszámú közösség. Aktívan részt vesznek a település közéletében, helyi védettséggel rendelkező Kálvin utcai imaházuk pedig nem túlzás kijelenteni, Kiskőrös egyik látnivalója. A gyülekezet maga az 1880-as években kezdett el formálódni, hivatalosan 1889-öt jelölik meg kezdeti évként. A gyarapodó tagság először a 71. számú vasúti őrházban tartotta összejöveteleit, majd a létszám bővülésével magánházakhoz jártak istentiszteletre, főként a Segesvári, majd a Klapka utcákba. 1892-ben aztán elhatározták, hogy felépítik első imaházukat, amely a mai épület közvetlen szomszédságában állt, amely akkor Turek Sándor kéményseprő mester telke volt. A gyülekezet 1893. szeptember 19-ére el is készült a 400 fős kis imaház kivitelezési munkálataival, amit jórészt társadalmi munkában végeztek. Nem kellett többé Budapestre járni bemerítésre, a megnyitást három napon keresztül ünnepelték.

Az 1920-as évekre azonban a tagság annyira megnövekedett, hogy a régi épület szűkösnek bizonyult, emellett felújítása is szükségessé vált, állapota erősen leromlott. 1921-től tanácskozások kezdődtek az elöljáróságban, akik végül egy új imaház felépítése mellett döntöttek. Az előkészületeket Kovács István lelkipásztor intézte, 1923-tól a budapesti építészmérnök, Félix József több tervet is letett az asztalra. Először egy gyönyörű, kupolás épület nyerte el a gyülekezet tetszését, ehhez azonban új telket is kellett volna vásárolniuk. Volt szó helyszín gyanánt a Kossuth, Tomori utcákról is, azonban kiderült, hogy egyik sem lett volna alkalmas a nagy épület befogadására, így utólag a ma ismert forma mellett döntöttek, a mai helyszínen. Az 1924-es évben építési bizottság alakult, a munka megkezdődhetett. Mivel az egész gyülekezet kivette a részét belőle, az építkezés viszonylag gyorsan, két év alatt, 1926-ra befejeződött, annak ellenére, hogy a pénzromlás bizony alaposan megnehezítette a dolgokat. A korabeli hetilap, a Kiskőrös és Járása is arról tájékoztatott, hogy ennyi tégla egyszerre még nem is érkezett Kiskőrösre. A szomszédos kis imaházat, anyagának felhasználása mellett időközben elbontották.

A 25 méter hosszúságú, 21,1 méter szélességű, 487,58 négyzetméter alapterületű imaház akkoriban az ország legnagyobb baptista templomának számított. Számos felújítás után ma is helyt ad a gyülekezet istentiszteleteinek és közösségi életének, emellett pedig különleges formáival Kiskőrös város egyik dísze is.