Szomorú katona szobra (I. világháborús emlékmű)

A világháború áldozatainak emlékére sok viszontagság után 1924-ben sikerült emlékművet állítani. A Hősök szobrát, vagy ahogyan a köznyelv azóta is nevezi, a „szomorú katona” szobrát 1923-24-ben készítette Damkó József budapesti szobrászművész 55 mázsa búzaértékért. A fizetést a városvezetés nagyrészt terményben, végül a hátralékot augusztus hónapban már pénzben fizette ki. Az emlékmű testvére, szintén a művész alkotása, a kiskunhalasi búsuló kuruc szobra. A felállítás sajnos nem volt egyszerű, ugyanis az engedélyt kiadó Szegedi Kerületi Műszaki felügyelőség majd 5 és fél millió koronát kért. Ezt részben közadakozásból, részben kölcsönből október végére sikerült a városnak kifizetnie. Az emlékműre 321 elesett katona nevét vésték fel, Bella Tibor 2014-15 során azonban kimutatta, hogy ennél jóval több, 420 hősi halottja volt Kiskőrösnek. November 2-án délután 3 órakor került sor az átadóünnepségre a Kossuth és a Szent István utca kereszteződésében található Hősök terén. Délelőtt az egyházak is megemlékeztek az elesettekről, minden templomban gyászistentiszteletet tartottak.  Az egykori tudósítás szerint ezres tömeg hömpölygött az utcákon, mindenkinél volt legalább egy szál virág. Az emlékbeszédet Mendelényi János karnagy, evangélikus iskolai tanító tartotta, aki szintén megjárta a világháborút, 1916-17 közt pedig az orosz fogságot: „Benneteket gyászolunk ma, mi kik életben maradtunk. Gyászolunk hálás kegyelettel,de nemes büszkeséggel is. Hős bajtársaim szülei, hitvesei, testvérei és rokonai, midőn ma gyászolunk és a fáradt nap, a lehulló falevél az elmúlásgondolatát lopja szívünkbe, ünnepelünk is, mert szeretteiteket e város ma keblére ölelte, neveiket megörökítette ezen emlékművön, melyet ma a dicsőségjelképévé avattunk, s e helyet erőt adó forrásává a honszerelemnek.”