Kút vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárása - GYIK

Gyakran ismételt kérdések

Mikor kell a jegyző engedélyét kérni?

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeket együttesen teljesíti (azaz a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel, illetve építésre jogosító hatósági határozattal rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény vagy háztartási igények kielégítését szolgálja). Amennyiben a meghatározott feltételek közül bármelyik is nem teljesül, akkor a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok hatáskörébe tartozik a kút létesítési, üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljárása.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

Létesítési engedély: A jegyzői engedélyezési eljárás körébe tartozó, újonnan létesítendő kutak engedélyezéséhez.

Üzemeltetési engedély: Azokra a kutak, amelyek a jogszabályok értelmében korábban - 1992. február 15. napja előtt - jogszerűen létesültek engedély nélkül, illetve az újonnan létesült kutak üzembe helyezéséhez.

Fennmaradási engedély: Létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított kutak esetében.

Megszüntetési engedély: Használaton kívüli kút megszüntetése iránti kérelem esetén.

Mit jelent a házi ivóvízigény?

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.

Mi minősül gazdasági célú vízigénynek?

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe bele tartozhat a locsolás vagy az állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez (pl. őstermelő által folytatott piaci termelő tevékenységhez tartozó vízigény, vagy kis autómosó üzem üzemeltetéséhez szükséges vízmennyiség akkor is, ha az nem haladja meg az 500 m3/év vízfelhasználást).

Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

A jogalkotó a fennmaradási engedélyezési eljárást kiterjeszti mind az ásott, a fúrt, valamint a vert kutakra is. Tehát minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

A kútra az ingatlantulajdonosnak a fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem kerül szakszerűen eltömedékelésre), addig az engedélyezési eljárást le kell folytatni.

Minden esetben kiadható fennmaradási engedély a korábban engedély nélkül létesített ivóvízművekre?

NEM, ugyanis a hatályos jogszabályoknak megfelelően, amennyiben az ingatlant határoló közterületen az ivóvíz-törzshálózat műszakilag elérhető és rendelkezésre áll a szükséges ivóvízmennyiség, úgy új saját célú ivóvízmű nem telepíthető. Ez azt jelenti, hogy az ilyen ingatlanokon található kutak csak háztartási vízigény kielégítésére kaphatnak fennmaradási engedélyt.

Kell-e fizetni a kútból kitermet víz után járulékot vagy adót?

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15/C. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után.

Kell-e fizetni az engedély nélkül létesített kút után vízgazdálkodási bírságot?

A Vgtv. 29. § (7)-(9) bekezdései alapján:

„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki - a 45/N. § (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét 2023. december 31-ig előterjeszti.

(8) Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság
a) a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges, valamint
b) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő, vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények vagy végzett vízimunka esetében, ha az egyébként engedélyezhető lett volna.

(9) Ha a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása a 28/A. §-ban meghatározott bejelentés nélkül vagy annak jóváhagyásától eltérően történt, a létesítő részére vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.”

Kút létesítése, üzemeltetése, fennmaradása és megszüntetése
142.07 KB
gyik-kut.pdf