Településképi Rendelet

Kiskőrös Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 18/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelete Kiskőrös Város településképe védelmének helyi szabályairól

Kiskörös város Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, az örökségvédelmi hatáskörben eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal és a partnerségi egyeztetésben érintettek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet célja Kiskőrös Város településszerkezeti, területi, egyedi építészeti, köztéri alkotásainak, sajátos nevezetességeinek és természeti értékeinek meghatározásával és a védelmüket biztosító szabályok megállapításával a védett értékek fenntartása, a városkép javítása, az épített környezetben meglévő jó példák terjedésének elősegítése. A rendelet célja továbbá a településkép javítása érdekében a közterületeken és a közterületekről látható épületeken, építményeken – a városképi, közlekedési és vagyonbiztonsági szempontok figyelembe vételével – a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének szabályozása.

(2) A településkép védelmi rendelet (a továbbiakban: rendelet) hatálya Kiskőrös közigazgatási területére terjed ki.

2. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Tr), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rr) előírásait e rendelettel együtt, a Településképi Arculati Kézikönyvre (a továbbiakban: TAK) figyelemmel kell alkalmazni.

(2) E rendelet mellékletei:

1. melléklet: Helyi területi védelemmel érintett területek és helyi egyedi védelem alatt álló építmények és alkotások térképe;

2. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló építmények listája;

3. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló alkotások és táji, természeti értékek listája;

4. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása;

5. melléklet: Telepítésre ajánlott fafajok;

(3) E rendelet függelékei:

1. függelék: Helyi értékvédelmi kataszter (Értékleltár);

2. függelék: Kérelem településkép-védelmi tájékoztatáshoz és szakmai konzultációhoz;

3. függelék: Kérelem a településképi véleményezési eljáráshoz;

4. függelék: Kérelem a településképi bejelentési eljáráshoz;

5. függelék: Kérelem a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb hirdetési célú műszaki berendezések településképi bejelentési eljárásához;

6. függelék: Helyi védelemhez kapcsolódó állapotrögzítő dokumentáció minimális tartalmi követelményei és az értékvizsgálati dokumentáció tartalmi követelményei;

7. függelék: Mezővárosias jellegű kisvárosias lakóterületen alkalmazható RAL skála szerint színek;

8. függelék: Közterület-alakítási terv készítéséhez kapcsolódó szempontok.

2. A szabályozás alapelvei

3. § (1) A védett értékek, a sajátos környezeti elemek a város kulturális kincseinek meghatározó részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és gazdagításuk, valamint megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek. A város közösségének kötelessége a helyi védett értékek védelme, megőrzése, karbantartása, fenntartása.

(2) A helyi településkép védelem feladata különösen:

  1. különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, városképi, építészeti, történeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes területek, építmények, épületrészek, épületegyüttesek, műtárgyak, (a továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a helyi közvéleménnyel történő megismertetése és elfogadtatása,
  2. a védetté nyilvánított értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, fennmaradásának támogatása,
  3. védetté nyilvánított értékekre helyrehozatali kötelezettség megállapítása és megújításuk támogatása,
  4. a településképi szempontból meghatározó területek identitásának és településképének fejlesztése,
  5. a karakteres településrészekre vonatkozó településképi követelmények megállapítása,
  6. a településképet rontó épületek, építmények, műszaki, berendezések, reklámok felkutatása és intézkedés azok elbontásáról, vagy helyreállításáról,
  7. a kiemelt jelentőségű közterületek, zöldfelületek településképi fejlesztése,
  8. a településképi követelményeket érvényesítő eljárások és eszközök meghatározása.

3. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

  1. Állapotrögzítő dokumentáció: A védettség keletkezése vagy megszűnése esetén készítendő, műszaki és fotódokumentáció, melynek minimális tartalmi követelményeit a 6. sz. függelék tartalmazza;
  2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 60 cm-t;
  3. Cégér: A Tr. 2. § 1b. pontja szerinti épülettartozék;
  4. Cégérek, egyéb hirdetési célú berendezések: üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér, totemoszlop, reklámgrafika, molinó;
  5. Előkert területe a településképi kialakítás szempontjából: főrendeltetésű épület homlokzatsíkja és a telek utcai határvonala közötti terület;
  6. Előtető: az épület részeként az épületek bejáratai elé/fölé vagy teraszok lefedésére épített tetőszerkezet, ami elsősorban a csapadék és nap ellen véd;
  7. Főépület: Az övezeti előírások szerint épített, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület;
  8. Helyi egyedi védelem alatt álló építmény (továbbiakban: helyi védett építmény): e rendelet 2. számú mellékletében szereplő, védetté nyilvánított építmény;
  9. Helyi egyedi védelem alatt álló alkotás: e rendelet 3. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított köztárgy, műalkotás egésze vagy részlete;
  10. Helyi területi védelemmel érintett terület: e rendelettel védetté nyilvánított, a települési és/vagy a természeti környezet olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, ahol a település arculatát meghatározó sajátosságok, a környezet, az építmények, a növényzet értékes együttest alkotnak;
  11. Információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati óriásplakát, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó;
  12. Integrált térhasználat: a közterületek kialakításának korszerű elve alapján a területek kialakításánakk olyan gyakorlata, ami a megfelelő tervezéssel és kialakítással lehetővé teszi a rendelkezésre álló, pl. szűkös, vagy költségesen kiépíthető, ugyanakkor zöldfelület-hiányos terület többcélú - akár egyidejű, akár időben eltérő – használatát, vagy kiépítéséből adódó működését (pl.: parkolás-rendezvénytér-vendéglátó terasz; zöldsáv-vízelvezető árok/vápa; úttest-járda-vízelvezetés; drénezett zöldsáv-vízösszegyűjtés/tárolás/elvezetés; vegyes használatú út);
  13. Jókarbantartás: az építési kivitelezési tevékenységről szóló jogszabály szerinti tevékenység;
  14. Kandeláber reklám: közvilágítási oszlopokon 1-1,5 m2 méretben, egyvonalban, azonos magasságban, négyzetes, vagy álló téglalap kivitelben kialakítható reklámhordozó;
  15. Kontyolt nyeregtető: négy azonos vagy eltérő hajlású, összemetsződő tetősíkkal és gerinccel határolt tető.
  16. Közérdekű molinó: elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó molinó.
  17. Más célú reklámhordozó berendezés: a közterületi pad, kerékpártámasz, kerékpár tároló, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterületi illemhely, stb;
  18. Melléképület: Az alábbi, a telek és a telken álló főépítmény(ek) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe:

a) járműtároló (önálló garázs, támfalgarázs)
b) nyári konyha, mosókonyha, szárító,
c) tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló)
d) kazánház,
e) műterem,
f) kézműipari építmény: olyan kisipari vagy kisüzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.

  1. Molinó: nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
  2. Pasztell színek: a színek világos és kis telítettségű árnyalatai;
  3. Pavilon: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, legalább 5 m2-t meghaladó területű építmény. Az árusító pavilon alapterülete egységenként max. 25 m2 lehet;
  4. Reklám: a Tktv. 11/F. § 3. pontjában meghatározott reklám;
  5. Reklámgrafika: a homlokzat felületére (a síkjából nem kiemelkedően) festett, mázolt, karcolt ábra, felirat, kép.
  6. Reklámhordozó: a Tktv. 11/F. § 4. pontja által meghatározott eszköz, berendezés, létesítmény.
  7. Technológiai létesítmény-berendezés: olyan épületgépészeti és kiegészítő funkciójú technikai elem, mely hatással van a településképre: antenna, szellőző, szerelt kémény, égéstermék elvezető (pl.: parapet konvektor), vízelvezető rendszerek, légtechnikai-, hűtő-, és klímaberendezés, megújuló energiatermelők (napelem, napkollektor, szélkerék).
  8. Településképet rontó építmény: méretével, formáival, arányaival, színezésével disszonáns hatású épület, építmény, köztárgy vagy ezek részlete.
  9. Településképi bejelentési terv: településképi bejelentési eljárás során, olyan a bejelentés mellékleteként elkészített építészeti – műszaki terv, mely alapján műszakilag világosan körülhatároltan tisztázható a tevékenység településkép védelmi érdekekkel való összhangja, az adott építési tevékenység és annak településképre gyakorolt hatása;
  10. Totemoszlop: karcsú, környezetéből kiemelkedő reklámhordozó és ezen elhelyezett információs felület, amely cég- vagy telephely jelzésére, információk, reklámfeliratok megjelenítésére szolgáló, legalább 6 m2 nagyságú dobozolt (íves, hasábszerű stb.) világító hirdető felülettel rendelkezik.
  11. Többszintes növényállomány: a telek zöldfelülete területének minden 150 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje és a többi, nem burkolt felületen gyep vagy gyepszintű növényzet telepítése;
  12. Többszintes tetőtér: Többszintesnek minősül a tetőtér, ha az önálló természetes megvilágítást igénylő helyiségek egynél több tetőtéri szinten helyezkednek el. Minden olyan épületszint tetőtéri szintnek számít, amelynek mennyezeti födéme az épület fala és tetőszerkezete metszésvonala fölött helyezkedik el.
  13. Tömör kerítés: olyan kerítés, amely a síkjára merőlegesen nem átlátható.
  14. Utcabútor: a Rr. 1. § 19. pontjában definiált szerkezetek, berendezések.
  15. Utcaszakasz: az utcának a két szomszédos keresztező utca közötti része, keresztutak által lehatárolható utcaszakasz;
  16. Üzletfelirat, cégtábla, címtábla: a vállalkozás, üzlet nevét, adatait tartalmazó, akár megvilágított formátumban is kialakított, rendszerint a bejárat közelében (elsősorban a homlokzaton, vagy a kerítésen) elhelyezett hirdetési célú berendezés;
  17. Védett érték károsítása: minden olyan beavatkozás, ami a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, szerkezeteinek, eredetiségének, értékcsökkenését eredményezi;
  18. Vegyes használatú út: olyan közlekedési célú terület, melyen a kismértékű átmenő és/vagy kiszolgáló forgalom a kerékpáros és gyalogos forgalommal közös felületen történik.

II. Fejezet

A helyi örökség védelme

4. Helyi védelem általános szabályai

5. § (1) A helyi védelem célja Kiskőrös városképe, településszerkezete, karaktere és története szempontjából meghatározó helyileg védett értékek, az épített környezeti örökség jellegének, arculatának, valamint természeti és zöldfelületi értékeknek a védelme, a jövő nemzedékek számára való megtartása.

(2) A helyi területi védelem Kiskőrös közigazgatási területén kiterjed a rendelet 1. mellékletében lehatárolt területekre, ahol védendő:

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, a szerkezeti és városképi szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),
b) a településkép (településképi szempontból meghatározó területek településképe, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, jellegzetes tájkarakter),
d) a településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen).

(3) A helyi egyedi védelem Kiskőrös közigazgatási területén kiterjed a rendelet 2. és 3. mellékleteiben felsorolt ingatlanokra és köztárgyakra

a) építményre vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes kertépítészeti kialakítására, növényzetére,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, emlékműre, jellegzetes műtárgyra,
d) egyedi tájérték védelmére.

(4) A helyi egyedi védelem az egyedi védelem alatt álló építmény telkére is kiterjed. Az egyes védett értékek esetében a Helyi értékvédelmi kataszterben (1. sz. függelék) meghatározott elemek védettek, de a védelem az értéket hordozó melléképületekre, minden eredeti, szerves alkotórészre – ideértve a kiegészítő külső és belső szerkezeteket, díszítő elemeket is – vonatkozik.

(5) A védett értékeknél nem végezhető olyan az alábbi bekezdésekben foglaltakba ütköző építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti.

(6) A védett érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az építmény védettségre okot adó jellegzetességei, karakterét meghatározó, sajátos megjelenését hordozó elemek nem változtathatók meg, és felújításuk során eredeti állapotuknak megfelelően állítandók helyre.

(7) A védett értékek beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzat képzésének karakterét meg kell tartani.

(8) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeket eredeti karakterükben, anyaghasználatukban, részleteikben és hatásukban meg kell őrizni, károsodásuk esetén helyre kell állítani. Amennyiben az eredeti állapotról adatok rendelkezésre állnak, akkor annak megfelelően kell helyreállítani, valamint azt harmonikusan továbbfejleszteni.

(9) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény teljes bontása csak a védettség megszüntetése után lehetséges. A régi javíthatatlan épületrészek, épületszerkezetek elbonthatók és újraépíthetőek, ha az újjáépítés a védett épület eredeti szerkezetének, jellegének és megjelenésének megfelelően történik.

(10) A helyi egyedi védelem megszüntetése esetén a megszüntetés feltételeként egyes épületrészek, tartozékok megőrzése vagy az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható. A részleges vagy teljes bontást megelőzően az építményről állapotrögzítő dokumentációt (6. sz. függelék) kell készíteni, amennyiben a védetté nyilvánítási eljárás során már elkészült, akkor azt aktualizálni kell. Az értékes építészeti elemeket, tárgyakat meg kell őrizni és lehetőség szerint az új épületbe vissza kell építeni.

5. Helyi védettség keletkeztetése és megszűntetése

6. § (1) A helyi védetté nyilvánításról és a helyi védelem megszüntetéséről az önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel, az elutasításról határozattal dönt.

(2) Helyi védettség alá helyezést bármely természetes vagy jogi személy, a helyi védelem megszüntetését a tulajdonos írásban kezdeményezheti a polgármesternél, vagy önálló értékvizsgálattal is javaslatot tehet.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell

a) egyedi értékek esetén:

  1. a kezdeményező nevét/megnevezését, elérhetőségét,
  2.  a védendő vagy helyi védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
  3. a pontos helymegjelölést (utca, házszám, helyrajzi szám);
  4. a kezdeményezés szakszerű indoklását,
  5. rövid leírását, állapotrögzítő dokumentációját (6. sz. függelék),
  6. növényegyed, növénycsoport vagy fasor esetén karakter- és állapotleírását.

b) területi védelem (településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes, utca) esetén:

  1. az együttes megnevezését,
  2. pontos helymegjelölést, körülhatárolást ingatlan-nyilvántartási térképen és légi fotón vagy topográfiai térképen,
  3. a védendő érték rövid leírását, fotódokumentációt,
  4. a kezdeményezés szakszerű indoklását,
  5. a kezdeményező nevét/megnevezését, elérhetőségét.

(4) A védetté nyilvánításnak és a helyi védelem megszüntetésének a szakmai előkészítését — szükség szerint szakértő bevonásával — a főépítész végzi. A főépítész a kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül meghozott szakmai véleménye alapján a helyi védelemmel kapcsolatos döntés megalapozása érdekében értékvizsgálatot készíttethet, melynek tartalmi követelményeit a 6. függelék tartalmazza.

(5) Az önkormányzat a helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érintett tulajdonost, tulajdonosokat, a tulajdonoson keresztül a használókat írásban értesíti, továbbá az önkormányzat honlapján tájékoztatást tesz közzé. Az érintettek a kezdeményezéssel kapcsolatban az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli észrevételt tehetnek, melyet a szakmai előkészítőnek figyelembe kell venni.

(6) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, a szakmai előkészítő a kezdeményezőt 30 napos határidő megjelölésével hiánypótlásra szólítja föl. A hiánypótlás elmulasztása esetén a kezdeményezés eredménytelen, a polgármester mellőzi a kezdeményezés képviselő-testület elé terjesztését.

(7) Helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított érték megsemmisül,
b) a védett egyedi érték a védelem alapját képező értékeit az értékvédelmi szakvélemény szerint helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap.

(8) A kezdeményezésekről a főépítész szakmai véleménye alapján az önkormányzat Képviselő-testülete évente egyszer dönt, és szükség szerint módosítja e rendelet mellékletét.

(9) A védetté nyilvánításról vagy a helyi védelem megszüntetéséről a döntés meghozatalától számított 15 napon belül a polgármester írásban értesíti:

a) az érdekelteket:

aa) a kezdeményezőt,
ab) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát
ac) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

b) az illetékes építésügyi hatóságot.
c) az illetékes Földhivatalt,
d) területi védelem esetén az érdekelt közműszolgáltatókat.

(10) A helyi védelem keletkezése, illetve annak megszűntetése tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyeztetéséről a jegyző gondoskodik. A feljegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.

6. Helyi védett értékek fenntartása

7. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek megfelelő állagának fenntartása, a védelem céljával összhangban lévő folyamatos jókarbantartása az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos kötelzettsége.

(2) A védett értékek rendeltetésének megfelelő használata során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti. A rendeltetéstől eltérő, veszélyeztető használat esetén törekedni kell az érték közcélú felhasználására.

(3) A helyi védett értékek fenntartása érdekében az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet szabályai szerint támogatást adhat.

7. Helyi védett értékek nyilvántartása

8. § (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzatnak nyilvántartást (folyamatosan bővíthető katasztert) kell vezetni és gondoskodni kell annak folyamatos karbantartásáról. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a Tr szerinti elmeken túl  - amennyiben rendelkezésre áll - a védett érték  tulajdonosának nevét, az érték állapotáról szóló leírást, az építési beavatkozások idejét és rövid műszaki összefoglalását, épület esetén annak rendeltetését, az objektum állapotrögzítő dokumentációját, az önkormányzat által adott támogatásokat, a felújítás évét is, a védettséget megállapító rendelet számát.

(3) A védettség megszűnését követően a korábban védett érték továbbra is a kataszter részét képezi, mely tartalmazza a törlést elrendelő számot.

8. Helyi védett értékek megjelölése

9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló védett értékeket és területet jelölni lehet.

(2) A jelölésnek tartalmaznia kell a védett érték megnevezését és a védettség jellegét.

(3) A helyi területi védelmet a terület határain kihelyezett, a városi információs rendszerhez illeszkedő táblákon, térképi lehatárolással is meg kell jelölni.

(4) A jelölések elhelyezéséről, karbantartásáról az önkormányzat gondoskodik, megőrzése a tulajdonos feladata.

9. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

10. § (1) A helyi védelem alatt álló építmények, helyi területi védelemmel érintett építmények tulajdonosainak a jókarbantartási kötelezettségük teljesítésének elősegítése érdekében a Képviselő-testület a költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig pályázat útján támogatást nyújthat.

(2) A támogatási pályázatot a képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás során a képviselő-testület határozza meg.

(3) Az elbírálás során a beérkezett pályázatokat szakmai szempontból a főépítész véleményezi, a Képviselő-testület dönt a támogatás odaítéléséről.

(4) A támogatásra vonatkozó pályázati felhívás szövegét a helyi médiában és az önkormányzat honlapján kell közzétenni.

(5) A támogatás biztosítására vonatkozóan a pályáztatás során kiválasztott, a támogatást igénybe vevőkkel az elbírálást követő 30 napon belül támogatási szerződést kell kötni. A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit és az ellenőrzés szabályait.

(6) A támogatással történő felújítással összehangoltan zajló korszerűsítési munkákat elkülönítetten kell naplózni és jól ellenőrizhető elszámolást kell vezetni.

(7) Támogatás adható a helyi védett épületre vonatkozó 11. § szerinti helyrehozatali kötelezettség teljesítése érdekében is.

10. Helyrehozatali kötelezettség

11. § (1) A polgármester a helyi egyedi védelem alatt álló építményekre és a helyi védelem alatt álló területen elhelyezkedő ingatlanokra vonatkozóan a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő önkormányzati hatósági döntésében.

(2) Helyrehozatali kötelezettség arra az építményre írható elő, amely a városképet rontja, vagy a szomszédos területek használatát zavarja, veszélyezteti, illetve a közérdeket sérti.

(3) A (2) bekezdés szerinti feltételek fennállásáról a főépítész ad ki állásfoglalást.

(4) A helyrehozatali kötelezettség keretében az alábbiak elvégzését lehet előírni:

a)  építmények felújítása,
b) az építmények harmonikus és környezetbe illeszkedő megjelenését zavaró épületrészek, oda nem illő elemek eltávolítása, bontása, átalakítása,
c) utcafronti kerítés újjáépítése, felújítása, egyes elemek szükség szerinti cseréje.

(5) A hatósági döntésben foglaltak szerint legkésőbb egy éven belül meg kell kezdeni a helyrehozatalt, és legkésőbb két éven belül végre kell hajtani.  Az előírt kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtás elrendelését és foganatosítását a döntést hozó hatóság végzi.

(6) A helyrehozatali kötelezettség a felújított épület használatbavételéhez kapcsolódó hatósági eljárás lezárásával, egyéb esetben az elrendelt munkának a főépítész által kiadott igazoló jelentésének kibocsátásával teljesül.

(7) A helyrehozatali kötelezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének, illetve törlésének kezdeményezésével kapcsolatosan a polgármester jár el.


III. Fejezet

A településképi követelmények

11. A településképi követelmények általános szabályai

12. § A helyi védelem területén és a településképi szempontból meghatározó területen építmények elhelyezése, bővítése, felújítása során a helyi területi és egyedi építészeti követelmények betartásán felül általánosan kell törekedni az adott városrész karakteres elemeinek megőrzésére, a városrész jellegzetes arculatához illeszkedő, értékteremtő településkép formálására. Építési tevékenység, környezetalakítás, reklám elhelyezése nem okozhatja a városrész településképi romlását.

13. § E rendelet által lehatárolt területegységek:

(1)  a) helyi egyedi védelemmel érintett terület (a továbbiakban: helyi értékvédelmi terület),
       b) helyi egyedi védett értékek.

(2) településképi szempontból meghatározó területek

  1. Mezővárosi, halmazos karakterű városrészek;
  2. Városi főutcák;
  3. Lakótelepi karakterterület;
  4. Szabályos kertváros;
  5. Falusias lakó és gazdálkodó terület;
  6. Városkapuk, gazdasági és kereskedelmi területek;
  7. Tanyás szőlőterületek;

12. Helyi értékvédelmi terület és a településképi szempontból meghatározó területek általános területi építészeti követelményei

14. § (1) Területenként azonos anyagú és harmonizáló stílusú utcabútorokat kell kihelyezni. Területenként azonos módon és rendszerben telepítendők az utcanév táblák és az irányító- és forgalmi táblák.

  1. Az utcaszakaszon belül azonos fafajokat kell ültetni, és az övezeti előírások szerinti, hagyományosan kialakult beépítési vonalhoz kell illeszkedni.
  2. Közterülettel határos kerítés létesítése esetén azt a helyi hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal az alábbiak szerint kell építeni:

a) tömör kerítés építése esetén fa vagy tégla, vagy kő anyaghasználattal, látszó vagy vakolt felületű, lábazatos, vagy lábazat nélküli kialakítással,

b) betonelemes tömör kerítés, szögesdrótkerítés, szögesdrótos kerítés-magasítás alkalmazását kerülni kell.

c) Az átlátás biztosítása érdekében csak áttört kerítés létesítendő a 4. mellékletben ábrázolt főutak és sarokingatlanok határain.

  1. A kiépítendő parkolókat fásítva, színben, méretrendben harmonizáló burkolóanyag használatával kell kialakítani.
  2. Közterületen rendezvények esetén – a rendezvények idejére, a közterület-használati rendeletnek megfelelően – ideiglenes árusító sátrakat, pavilonokat ill. területeket – közterület-használati engedély alapján – kell elhelyezni. Az ideiglenes árusító sátrak, pavilonok a rendezvények végét követő 24 órán belül elbontandók.
  3. A közterület alakítási tervben (a továbbiakban: KAT) kell meghatározni a jogszabályban megadott elemek alkalmazásával a területek tagolását, a közterület kiépítésének arculatát, az új építmények anyaghasználatát és a felújítások vizuális megjelenésének követelményeit (színezés, anyaghasználat, növényalkalmazás). Meg kell határozni a telkek bejáróira és a közterülettel határos kerítéseire vonatkozó lokális összhangot biztosító előírásokat.

13. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények

15. § (1) Telken belül fák és cserjék a telek határától legalább a következő távolságok betartásával ültethetők:

a) szőlő mezőgazdasági területen legalább 0,8 m-re, építési telken 1,5 méterre;
b) 3,0 m-nél magasabbra nem növő cserjék legalább 1,5 m-re;
c) 10,0 m-nél magasabbra nem növő cserjék és fák legalább 3,0 m-re;
d) 10,0 m-nél magasabbra növő fák legalább 8,0 m-re.

  1. Ahol e rendelet előírásai másképpen nem szabályozzák, a gazdasági területek és különleges területek kivételével, a fő rendeltetésű épületre nyeregtetős kialakítású magastető 30-45 fokos hajlásszöggel, sátortetős vagy kontyolt nyeregtető kialakítású magastető 30-40 fokos hajlásszöggel, kertvárosias lakóterületen ez 25-40 fokos is lehet, lapos tető legfeljebb 10 fokos hajlásszöggel építhető.
  2. Sátortető csak ott alakítható ki, ahol a beépítendő telekkel egy tömbben lévő, vele azonos utcára néző telkeken álló fő rendeltetésű épületek többsége sátortetős kialakítású.
  3. Az épületek közterület felőli homlokzatainak részleges színezése nem megengedett, kivéve, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik, vagy legalább 4 szintes épület bejáratait, üzletportáljait érinti.
  4. Új épület elhelyezése esetén gépkocsi tároló vagy egyéb melléképület csak azzal harmonizáló anyaghasználattal és kialakítással helyezhető el.
  5. Zártsorúan építendő új épület elhelyezése vagy meglévő átalakítása esetén az utcai homlokzatmagasság úgy alakítható ki, hogy a csatlakozó párkánymagasság legfeljebb 1,0 m eltéréssel illeszkedjék a szomszédos zártsorú épület párkánymagassághoz.
  6. Zártsorúan beépült telkeken az épületek tömeg- és homlokzatképzését az utcaszakaszra jellemző arányrendszerrel, anyaghasználattal és színezéssel lehet megoldani.
  7. Lakóterületen többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.
  8.  Előtető utólagosan bitumenes lemez, műanyag hullámlemez, hullámpala anyagok alkalmazásával nem alakítható ki. Az előtetők szélességi mérete a védeni kívánt bejáratok szélességi méretének 1,5-szeres szélességét nem haladhatja meg, kivéve az új beépítéseket, illetve a teljes homlokzat-felújítás eseteit.
  9.  Az előkert és oldalkert méretén belül fedett gépjárműtároló nem létesíthető.
  10.  Konténer építmény és mobilház állandó jelleggel gazdasági terület kivételével nem helyezhető el. Egyéb területeken mobilház, konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy év időtartamra helyezhető el kizárólag felvonulási létesítmények céljára.
  11.  A lakóterületek övezetében állattartó épület oldalhatáron álló beépítésnél a főépület szerinti oldalhatáron; szabadonálló beépítésnél a főépület takarásában helyezhető el. A telek közterületi határvonalától 20 m mélységű területén állattartással összefüggő építmény nem létesíthető.
  12.  A földfeletti PB-gáz tartályt a közterület felől növényzettel takartan lehet elhelyezni.
  13.  A lakóterületeken a fő rendeltetést kiszolgáló építmény telken belül

a) a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;
b) vagy önálló, zárt épületben, kizárólag a fő rendeltetésű épülettel azonos építészeti kialakítással, anyaghasználattal és a fő rendeltetésű épület takarásában helyezhető el.

  1.  A fő rendeltetésű épület utcára merőleges tetőgerincű épületszárnyának utcával párhuzamos keresztmetszete az utcai telekhatártól számított 6 méteren belül nem haladhatja meg a 10 métert.
  2.  A fő rendeltetésű épület utcai telekhatáron álló, utcával párhuzamos gerincű épületszárnyának utcára merőleges keresztmetszete nem haladhatja meg a 10 métert.
  3.  Azokban az utcákban, ahol jellemzően a telek homlokvonalán a közterülettel párhuzamos tetőgerincű épület található, a Petőfi utca, a Petőfi tér, a Kossuth utca, a Petrovics utca, a Luther tér és a Bajcsy-Zsilinszky utca mentén, ott az épületek ettől a telepítési módtól eltérően nem helyezhetők el.

14. A helyi egyedi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16. § (1) Helyi egyedi védett érték esetében az 5. § szerinti előírásoknak megfelelőn kell eljárni az építési, környezetalakítási beavatkozások során.

(2) Kerítés csak a védett érték karakterével harmonizáló, helyi hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal építhető. Tömör kerítés is építhető fa, tégla és vakolt felületű kialakítással. Betonelemes tömör kerítés nem létesíthető.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek utcai homlokzatán a nyílászárók színének, osztásainak, tok-és profilszélességének megváltoztatása csak a nyílászáró eredeti, építéskori állapot szerinti visszaállítása szerint megengedett. Az eredeti, építéskori állapot ismeretének hiányában az épület korára és stílusára jellemző módon kell helyreállítani az értékkataszter védett értékre vonatkozó megállapításainak figyelembevételével.

(4) A helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatók a rendelet 1. függelékének a védett értékre vonatkozó megállapításai figyelembevételével.

(5) A helyi egyedi védelem alá helyezett épületek tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.

(6) A helyi védett épületek telkén új épület elhelyezése esetén gépkocsi tároló vagy egyéb melléképület csak a védett főépület takarásában, azzal harmonizáló anyaghasználattal és kialakítással helyezhető el.

(7) A helyi védett épületeken előtető utólagosan nem alakítható ki.

(8) A helyi védett épületek telkén egyesítő megoldásra kell törekedni, a melléképületeket a védett értékek jellegéhez illeszkedve kell kialakítani.

(9) A helyi védett értékek területén épület építése az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával következetes színezéssel megengedett:

a) Szerkezet: hagyományos építőanyagok (kő, tégla, vályog, fa);
b) Tetőhéjalás: hagyományos égetett cserép, vörös és barna, vagy szürke árnyalatban, nád;
c) Nyílászárók: kizárólag faanyagból, natúr, fehér, kék, sötétzöld, okker, barna, terrakotta színekben;
d) Homlokzat: vakolt, dörzsölt felület.

(10) A melléképületek, melléképítmények esetében sem alkalmazható tetőhéjazatként hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, cserepes lemez, vagy ipari fémlemezfedés.

(11) A helyi védett értékek telkén – a zártsorúan beépített épület részeként kialakított behajtót kivéve – utcáról nyíló garázs nem létesíthető.

(12) Tetőtérbeépítés a meglévő tetőidom geometriájának pontos megtartásával, tetősíkban fekvő ablakok beépítésével megengedett. Oromfalon bevilágító/ablak főépítészi szakmai konzultáción egyeztetett követelmények szerint helyezhető el.

(13) Az épületek utólagos hőszigetelésénél csak olyan technológia alkalmazható, mely az épület arányait és díszítéseit nem változtatja meg.

15. A helyi értékvédelmi területre vonatkozó településképi követelmények

17. § (1) Helyi értékvédelmi területen az 5. § szerinti előírásoknak megfelelőn kell eljárni az építési, környezetalakítási beavatkozások során. A helyi értékvédelmi terület előírásait az 1. mellékletben lehatárolt területen kell érvényesíteni.

(2) A helyi értékvédelmi területen megőrzendő a történeti településmag szerkezete, telekszerkezete, az utcák vonalvezetése, a közterületi rendszer, telekosztás, beépítési struktúrájának kialakult karaktere. Helyi értékvédelmi területen közintézmény építése esetén a településképi véleményben megfogalmazott értékvédelmi előírásokat kell alkalmazni.

(3) Telekalakítás során:

a) a telekosztás jellege, a jellemző telekszélesség a telekalakítási eljárások során lényegesen (telekhatár-rendezés szükséges) nem változtatható meg kivéve, ha a telekalakítás a korábban történetileg összetartozó vagy részben védett ingatlanrészek újraegyesítését szolgálja.
b) Nyeles telek nem alakítható ki.
c) Közterületek – kettő telekhosszt meghaladó –átépítése, felújítása esetén Közterület Alakítási Terv készítendő, melyet a környezet karakterének megőrzésének prioritásával kell megtervezni, kiemelt figyelemmel a csapadékvíz-elvezetésre.

(4) A közterületi és a Városháza udvari zöldfelületek felújítása előtt részletes favédelmi és fapótlási tervet kell készíteni.

(5) A zöldfelületek legalább 30%-án többszintes növényzetet kell kialakítani és fenntartani.

(6) A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén kiegészítendők a fasorra jellemző előnevelt fafajtával. Növénytelepítés, új fák/fasorok telepítése csak a telepítésre ajánlott növényfajokkal (5. melléklet) történhet.

(7) A helyi értékvédelmi terület jellemzően 8 méternél nem szélesebb közterületeit vegyes forgalmú lakóutcaként kell kialakítani.

(8) Közterület alakítási terv (KAT) készítendő a helyi értékvédelmi területre és határoló közterületeire.

(9) A kerítés magassága a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően határozható meg. A kerítés égetett tégla vagy faanyagú lehet, a kiskőrösi építészeti hagyományokkal összhangban lévő építészeti kialakítással.

(10) Új épület elhelyezésekor, vagy meglévő épület homlokzatát, tetőformáját megváltoztató bővítés esetén a történeti településképhez való illeszkedés igazolására környezetbe illesztett látványterveket kell készíteni az érintkező közterület(ek) olyan pontja felől, ahonnan az utcaképi változás a legmarkánsabban észlelhető.

(11) Utcai homlokzaton nem építhető erkély, terasz és kiugró ablak, valamint garázskapu.

(12) A telkeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén kiegészítendők a fasorra jellemző előnevelt fafajtával. Növénytelepítés, új fák/fasorok telepítése csak a telepítésre ajánlott növényfajokkal (5. melléklet) történhet.

(13) A helyi értékvédelmi területen épület építése – közintézményi épület kivételével – az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával történhet:

a) Szerkezet: hagyományos építőanyagok, mint kő, tégla, vályog és fa.
b) Tetőhéjalás: hagyományos égetett cserép, vörös és barna, vagy szürke árnyalatban,
c) Nyílászárók: fa anyagból vagy fa megjelenésű natúr, fehér, kék, sötétzöld, okker, barna, terrakotta színekben,
d) Homlokzat: fa, tégla, kő, és vakolt, simított felület fehér vagy világos pasztell színekben sötétebb színű lábazattal.

(14) A melléképületek, melléképítmények esetében sem alkalmazható tetőhéjazatként hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, cserepes lemez, vagy fémlemezfedés.

(15) A zártsorúan beépített épület részeként kialakított behajtót kivéve – utcáról nyíló garázs nem létesíthető.

(16) Az előkertek kialakításánál a kertjelleget kell érvényesíteni. Az előkert területén a burkolati arány nem lehet több a zöldfelületek arányánál. Az ingatlanon fásítani az 5. mellékletben megadott fásításra ajánlott fafajok jegyzéke alapján lehet.

16. Mezővárosi, halmazos karakterű városrészekre vonatkozó településképi követelmények

18. § (1) Új épület építése esetén, meglévő épület átépítése, felújítása, korszerűsítése, bővítése során a kialakult hagyományos építésű szomszédos vagy a karakteres utcaszakaszokra jellemző épületek tetőgerinc állásához és tömegformálásához, homlokzat kialakításához, anyag használatához, színezéséhez való illeszkedést biztosítani kell. Ennek igazolására az építészeti-műszaki tervnek legalább a közvetlenül szomszédos telkeken meglévő épületeket is ábrázoló látványtervet is tartalmaznia kell.

(2) A hiányos fasorokat utcaszakaszonként az ott lévő fákkal azonos fafajokkal kell pótolni. A hosszú fasoros utcákban utcaszakaszonként azonos fafajok ültetendők az 5. melléklet szerinti fafajokból.

(3) Utcaszakaszonként az irányító és forgalmi táblákat, berendezéseket egy oszlopon kell elhelyezni.

(4) Az épületek homlokzatának vonala nem térhet el az utcára jellemző építési vonaltól, alkosson térfalat.

(5) A tetőhéjazat lehet égetett cserép, betoncserép, korcolt lemezfedés, bitumenes zsindely, településképi véleményezési eljárás keretében ettől eltérő anyaghasználat is beilleszthető a városképbe. Lakóépület esetén a tetőhéjalásként cserepeslemez nem alkalmazható.

(6) Az épületek anyaghasználata a hagyományos anyagok mellett lehet korszerű-modern, időtálló.

(7) A kerítés legalább égetett tégla vagy faanyagú kell legyen, a kiskőrösi építészeti hagyományokkal összhangban lévő építészeti kialakítással.

(8) A kerítések anyaghasználatának harmonizálni kell az épület anyaghasználatával, melyet a főépülettel együtt kell tervezni.

17. Városi főutcák területére vonatkozó településképi követelmények

19. § (1) A városi főutcák csak közterület-alakítási terv alapján alakíthatók, illetve újíthatók fel. A terv méretaránya legalább M=1:500, egyes részmegoldások esetében M=1:200, M=1:100.

(2) A főutak menti teleksor ingatlanjain történő fejlesztések feltétele, hogy – amennyiben rendelkezésre áll – a közterületre vonatkozó tervekkel összehangoltan készüljenek.

(3) Az utakat, csomópontokat kiemelő és határoló, karakteres térfalakat eredményező beépítést kell alkalmazni. A telepítésnél, a beépítési javaslatban célzottan kell érvényesíteni a zajvédelmi szempontokat úgy, hogy a telken lévő épületek a várható zajkibocsátást a mögöttes területek felé árnyékolják.

(4) A csomópontokban és a főutak mentén e rendelet IV. fejezete szerinti reklámhordozókat, reklámokat, tájékoztató és információs táblákat, összevontan – amennyiben rendelkezésre áll – a területre vonatkozó KAT-ban meghatározott sávokban, zónákban és pontokon kell elhelyezni.

(5) A csomópontok nem közlekedési célú területeit legalább kétszintes zöldfelületként- gyep/lágyszárú növényzet és cserje vagy fa - kell kialakítani. Az utak mentén tájépítészetileg összehangolt fásítást kell megvalósítani.

(6) Az utcák csomópontjaiban kialakult terek építészeti megformálásának, és a gyalogos térhasználat szempontjainak alárendelten kell a közúti közlekedési célú felületek elrendezését és forgalmi rendjét kialakítani. E terek forgalomszervező és lassító szerepének megfelelően a térfelületeken az integrált térhasználatot kell biztosítani.

(7) A közterületi parkolókat vízáteresztő, fagyálló burkolattal kell kialakítani és fásítani kell.

(8) Kerítések anyaghasználata harmonizáljon az épület anyagaival. A kerítés legyen áttört kialakítású korszerű anyagok alkalmazásával. Maximum 60 cm-es lábazat alakítható ki.

(9) A hiányzó térfalakat a közterületen és előkertekben előnevelt fasorokkal kell pótolni.

(10) Az előírások szerinti zöldfelületeket az 5. melléklet szerinti fafajokkal kell kialakítani.

(11) Az épületek homlokzatának vonala nem térhet el az utcára jellemző építési vonaltól, alkosson térfalat.

(12) Az épületek tetőformája nem lehet feleslegesen tördelt. A magas tetős beépítés esetén a tetőgerinc iránya és a tető formája legyen harmonizáló formában kialakított a városi főutcák és csomópontjaik épületein.

(13) A homlokzat változatossága érdekében kialakítható loggia vagy erkély.

18. Lakótelepi karakterű területre vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) A kialakult lakótelepi karakterű (4. melléklet) lehatárolt területekre vonatkozóan kidolgozandó KAT-ban kell biztosítani a közterületeken és a csatlakozó övezetekben történő fejlesztések és építési tevékenységek összehangolását.

(2) Az új vagy átépülő tömbök beépítésénél a közterületek kialakítását, az ott létesítendő köztárgyak, utcabútorok típusát és karakterét, a zöldfelületek kialakítását, a burkolatok terveit stb. közterület-alakítási tervben kell meghatározni, melyeknek összhangban kell lenniük a városközpont rehabilitált karakterével.

(3) A hiányos fasorokat utcaszakaszonként az ott lévő fákkal azonos fafajokkal kell pótolni. A hosszú fasoros utcákban utcaszakaszonként azonos fafajok ültetendők az ajánlott fafajok jegyzéke (5. melléklet) alapján.

(4) Utcaszakaszonként az irányító és forgalmi táblák, berendezések egy oszlopon helyezendők el.

(5) Utcafronti kerítés létesítése esetén az alábbiak szerint kell építeni:

aa) az átlátás védelme miatt áttört kerítést kell építeni a kiemelt jelentőségű városi főutak menti sarokingatlanok közterület felé eső határain;
ab) tömör kerítés építése esetén fa vagy tégla vagy kő anyaghasználattal, látszó vagy vakolt felületű, lábazatos, vagy lábazat nélküli kialakítással;
ac) betonelemes tömör kerítés, szögesdrótkerítés szögesdrótos kerítés-magasítás alkalmazását kerülni kell.

(6) A kerítések anyaghasználata harmonizáljon az épület anyaghasználatával, ajánlott a főépülettel együtt tervezni. A kerítés legyen elsősorban áttört, maximum 60 cm-es lábazat kialakítással. A kerítés kialakítható többrétegű nyírt sövény ültetésével /lábazattal vagy anélkül/ is.

(7) Új épület vagy meglévő épület bővítése esetén annak tagolatlan homlokzati hossza legfeljebb 25 m lehet, kivéve az oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalsó telekhatárhoz közelebb álló homlokzatot.

(8) Épületek utcai homlokzatának vonalát egymáshoz igazítva lehet kialakítani, az utcára/utcaszakaszra jellemző beépítési vonaltól eltérni nem lehet.

(9) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületek tetőgerinc-vonalának főirányától, az utcára merőleges iránytól eltérni nem lehet, kivéve ha az utcaszakaszon, utcaképben kialakult beépítésre ez nem jellemző. Az épület tömege kövesse az utcában nagyobb arányban található – jellegadó – épülettömegeket, tetőformákat, attól eltérni nem lehet.

(10) Az előkertekben a burkolt felület aránya nem haladhatja meg a zöldfelület arányát és a kétszintes növényállomány telepítésétől eltérni nem lehet.

(11) A mélygarázs fölött olyan földtakarást kell biztosítani, hogy az építése után a felszínen helyreállítandó közterületi parkolót az OTÉK előírásai szerint fásítva lehessen kialakítani. A szükséges fasorok számára minimum 3 méter szélességben 1,5 méter mély talajtakarást kell biztosítani.

(12) Egy tömbtelken belül lévő, azonos építészeti kialakítású épületekre azonos hajlásszögű és héjalású magas tető építésétől, az egymással harmonizáló építészeti kialakítástól, a szerkezet, anyag- és színhasználattól  eltérni nem lehet.

19. Szabályos kertvárosi területre vonatkozó településképi követelmények

21. § (1) A hiányos fasorokat utcaszakaszonként az ott lévő fákkal azonos fafajokkal kell pótolni. A hosszú fasoros utcákban utcaszakaszonként azonos fafajok ültetendők az 5. melléklet szerinti fafajokból.

(2) A kerítések anyaghasználatának harmonizálni kell az épület anyaghasználatával, ajánlott a főépülettel együtt tervezni. A karakterhez igazodó kerítés legyen tömör vagy áttört, maximum 60 cm-es lábazat kialakítással. A kerítés kialakítható többsoros nyírt sövény ültetésével /önállóan vagy lábazattal – kerítéssel kombinálva.

(3) Azokban az utcákban, ahol az épületek meglévő, telekhatárra merőleges utcai homlokzat kialakítással és fűrészfogas utcaképet alkotó telepítési móddal épültek, új épület elhelyezésnél ettől a kialakítástól eltérni nem lehet.

(4) Az előkertben a közterületi telekhatártól 5 méterre a Vadvirág utcán kialakított fasorral azonos fafajból álló fasor kialakításától eltérni nem lehet.

(5) Az épületek homlokzatának vonala nem térhet el az utcára jellemző építési vonaltól, alkosson térfalat.

(6) A homlokzat változatossága érdekében kialakítható terasz, loggia vagy erkély.

(7) Új épület vagy meglévő épület bővítése esetén annak tagolatlan homlokzati hossza 20 m-nél hosszabb nem lehet, kivéve az oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalsó telekhatárhoz közelebb álló homlokzatot.

(8) Az épület tömege ne térjen el az utcában nagyobb arányban található – jellegadó – épülettömegektől, tetőformáktól. Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületek tetőgerinc-vonalának főiránya az utcára merőleges iránytól nem térhet el kivéve, ha az utcaszakaszon, utcaképben kialakult beépítésre ez nem jellemző.

(9) A hétvégi házas területen az épület utcai homlokzatszélessége az építési vonaltól számított 6 méterig legfeljebb 8 métertől eltérő nem lehet. Az épület utcára néző első 6 métere utcára merőleges gerincű nyeregtetőtől eltérő nem lehet, a nyeregtető hajlásszöge nem térhet el a legalább 40, legfeljebb 45 fokos hajlásszögtől.

(10) Az előkertekben a burkolt felület aránya nem haladhatja meg a zöldfelület arányát és nem lehet kisebb legalább kétszintes növényállománynál (gyep/lágyszárú növényzet, és cserje vagy fa). Üdülőterületen az előkert területének legalább 80 %-os zöldfelületi kialakításától eltérni nem lehet.

(11) A tetőhéjazat lehet égetett cserép, betoncserép, korcolt lemezfedés, bitumenes zsindely, településképi véleményezési eljárás keretében ettől eltérő anyaghasználat is beilleszthető a városképbe. Lakóépület esetén a tetőhéjalásként cserepeslemez nem alkalmazható.

(12) Az épületek anyaghasználata a hagyományos anyagok mellett lehet korszerű-modern, időtálló.

(13) Többsíkú tetőforma, ha az alaprajzi elrendezés funkcionálisan nem indokolja, a max. 8 db. síktól eltérően nem épülhet. Feleslegesen tördelt, túlságosan tagolt tetőforma nem építhető.

20. Falusias lakó és gazdálkodó terület településképi követelményei

22. § (1) A hiányos fasorokat utcaszakaszonként az ott lévő fákkal azonos fafajokkal kell pótolni. A hosszú fasoros utcákban utcaszakaszonként azonos fafajok ültetendők az 5. melléklet szerinti fafajokból.

(2) Lakóterületen új lakóépület vagy meglévő lakóépület bővítése esetén annak tagolatlan homlokzati hossza 25 m-től hosszabb nem lehet, kivéve az oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalsó telekhatárhoz közelebb álló homlokzatot.

(3) Oldalhatáron álló beépítés esetén a főépület tetőgerinc-vonalának főiránya az utcára merőleges iránytól nem térhet el kivéve, ha az utcaszakaszon, utcaképben kialakult beépítésre ez nem jellemző.

(4) Feleslegesen tördelt tetőforma nem építhető. A hazai építési hagyományokhoz illeszkedő 35-45°-os tetőhajlásszög alkalmazása javasolt.

(5) Az épületek homlokzatának vonala nem térhet el az utcára jellemző építési vonaltól, alkosson térfalat.

(6) A lakóépület tömege ne térjen el az utcában nagyobb arányban található – jellegadó – épülettömegektől, tetőformáktól.

(7) Az előkertekben a burkolt felület aránya nem haladhatja meg a zöldfelület arányát és a legalább kétszintes növényállomány (gyep/lágyszárú növényzet, és cserje vagy fa) telepítésétől eltérni nem lehet.

(8) A tetőhéjazat lehet égetett cserép, betoncserép, korcolt lemezfedés, bitumenes zsindely, településképi véleményezési eljárás keretében ettől eltérő anyaghasználat is beilleszthető a városképbe. Lakóépület esetén a tetőhéjalásként cserepeslemez nem alkalmazható.

(9) A kerítések anyaghasználatának harmonizálni kell az épület anyaghasználatával, ajánlott a főépülettel együtt tervezni. A kerítés legyen áttört, maximum 60 cm-es lábazat kialakítással. A kerítés kialakítható többrétegű nyírt sövény ültetésével /lábazattal vagy anélkül/ is.

21. Városkapuk, gazdasági és kereskedelmi területekre vonatkozó településképi követelmények

23. § (1) A kialakult városkapuk (4. melléklet) területén és a kapcsolódó területeken történő fejlesztések és építési tevékenységek összehangolását a KAT-ban kell biztosítani.

(2) A gazdasági területek telkein az egyes épületek és az összefüggő növényzet telepítésével kell elérni, hogy a telek belsejébe kerüljenek azok az egységek, melyek gyakran változnak, átrendeződnek „rendezetlenek”, (szabadtéri áru- és gépjárműtárolás) zavaró településképi hatásuk csökkentése érdekében.

(3) A telephelyek kerítései az utca felől áttörtek legyenek, legfeljebb 60 cm magas lábazattal. A kerítés legyen az épülettel harmonizáló anyagú.

(4) A KAT-ban a közterületekre meghatározott anyagok, és 5. melléklet szerinti növényfajták, valamint az utcabútorok használatát, amennyiben településképi szempontból indokolt, a településképi véleményezési eljárás során az előkertben, a telken belüli zöldfelületeken, parkolókban is elő kell írni.

(5) Az egyes ingatlanok beépítése során a településképi véleményezési eljárásban a IV. fejezetben foglaltak figyelembevételével az épületek tervein ábrázolni kell a cégérek, egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezését.

(6) A zöldfelületek nagyobb összefüggő területen többszintes kialakítással is megvalósíthatók. A zöldfelületek kialakításakor nem lehet eltérni az 5. melléklet szerinti fafajoktól.

(7) Az előkertben kialakított parkolókat az árnyékolásnak legelőnyösebb telepítéssel indokolt fásítani, 4 parkolóhelyenként egy fát célszerű ültetni.

(8) Gazdasági és ipari területen a homlokzati felületek tartós, korszerű anyagokból építendők. Nem alkalmazható az egészségre káros, nem időtálló anyag, a nagyfelületű, rikító, a településképet zavaró szín.

(9) A tetőfelület síkjában, arra ráírva, applikálva reklám, egyéb hirdetési célú berendezés, felirat nem helyezhető el.

22. Tanyás szőlőterületekre vonatkozó településképi követelmények

24. § (1) A településképet, tájkaraktert meghatározó történeti dűlőket és a telekosztás jellegét meg kell őrizni. A szerkezetalakító fasorok, mezsgyék, és védőerdősávok megőrzendők, fenntartásukról a tulajdonosnak kell gondoskodni.

(2) A tanyák közötti utak/dűlők vonalvezetését a meglévő beépítéshez illeszkedve kell kialakítani és a honos fafajokból (5. melléklet) fasort kell ültetni.

(3) Az épületek kialakításánál a jellemzően földszintes vagy földszint és tetőtér szintszámtól és a szabadonálló telepítési módtól eltérni nem lehet.

(4) Mezőgazdasági területen tanyák kivételével kerítés nem létesíthető, legfeljebb vadvédelmi céllal a vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével, mely növényzettel takart, lábazat nélküli drótkerítés vagy vadvédelmi kerítés lehet.

(5) A tanyaudvarok, továbbá az állattartó épületek és állatkifutók körül áttört kerítés építhető. A kerítés kialakítható többsoros nyírt sövény ültetésével, vadhálóval, lábazattal vagy anélkül is.

(6) Korlátozott használatú mezőgazdasági területen fa szerkezetű áttört kerítésen kívül más nem építhető a tanyaudvarok, az állattartó épületek és állatkifutók, karámok körül. A legelők körülkerítésére villanypásztoron kívül más nem alkalmazható.

(7) A korlátozott használatú mezőgazdasági területen az alábbi építmény elhelyezés feltételeitől nem lehet eltérni:

a) 40-45o hajlásszögű, nyeregtetős épület építésétől eltérni nem lehet,
b) Az épület tetőhéjazata nem lehet csak égetett cserép vagy annak színével harmonizáló színű természetes anyag.

(8) Mezőgazdasági és erdőterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsősorban a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő formájú és léptékű épületek építhetők, törekedve az ökológikus és ökonomikus anyaghasználatra.

(9) Homlokzatok felületképzése során háromnál több típus (anyaghasználat és szín) nem használható.

(10) A homlokzatszínezés harsány, élénk színekkel tilos, csak pasztell, világos és fa anyagtípusok színtartományához illeszkedő lehet. Elemes homlokzati burkolat nem alkalmazható.

(11) Általános mezőgazdasági és erdőterületen 35-45º hajlásszögű nyeregtetős épületen kívül más épület építése nem megengedett.

(12) A meglévő épületek, építmények felújításakor, bővítésekor a népi építészeti karakter, épület tömeg, forma, meglévő épületdíszek megőrzendők, csak hagyományos, tájba illő kialakítás és anyaghasználat, természetes anyagok (fa, vertfal, vályogtégla, tégla, cserép) megengedettek.

(13) Új épület építésekor a meglévő tanyasorba történő építéskor nem lehet eltérni a kialakult beépítési vonaltól.

(14) Épület építése az alább felsorolt anyagok használatával megengedett:

a) Szerkezet: tégla, vályog, fa; gazdasági épület esetén: tégla, vályog, fa, kő, beton, előregyártott beton, acél, ragasztott fa;
b) Tetőhéjalás: hagyományos égetett cserép, vörös – barna árnyalatban, nád; gazdasági és csarnok épületeken piros, szürke vagy zöld fémlemez, szendvicspanel is lehet;
c) Nyílászárók: fa, igényes műanyag – gazdasági épületeken alumínium, acél, natúr, fehér, kék, sötétzöld, okker, barna, terrrakotta színekben;
d) Homlokzat: vakolt, dörzsölt felület, fehér vagy világos pasztell színekben, esetleg sötétebb színű lábazattal; gazdasági épületeken szendvicspanel, fémlemez homlokzatburkolat is lehet.
e) Kerítés: tégla, fa, kő, fém.

(15) A borászati területeken a hagyományos anyagok mellett modern, tartós és korszerű anyagok használata is megengedett.

(16) A tanyák területein a hagyományos elő-, oldal- és hátsókertben többszintes növényállomány, elsősorban gyümölcsfák telepítésétől nem lehet eltérni.


IV. Fejezet

A reklámokra, valamint a reklámhordozókra, cégérekre, továbbá az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

25. § E fejezet rendelkezései a város teljes közigazgatási területére kiterjednek.

23. A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének általános szabályai

26. § (1) A reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) E rendelet 1., 2. és 3. mellékletei és 1., 3. számú függelékei tartalmazzák azokat a Tktv. 1. számú melléklet szerinti fokozott védelem alatt álló területeket, ahol reklámhordozó és reklám nem, vagy csak funkcionális, a terület védettségével összefüggésben lévő célokat szolgáló utcabútoron helyezhető el.

(3) E rendelet 1. melléklet szerinti helyi értékvédelmi területen az információs célú berendezések közül kandeláber reklám nem helyezhető el.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán - építési reklámháló kivételével - nem helyezhető el.

(5) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó ponyva reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

27. § (1) A település közigazgatási területén utcabútorok legfeljebb az alábbi darabszámban helyezhetőek el:

a) Kandeláber reklám: legfeljebb 70 darab,
b) kioszk: 5 darab,
c) közművelődési célú hirdetőoszlop: 10 darab.

(2) Az információs célú berendezésekről helyszín, és darabszám szerint a közterület-felügyelet naprakész listát vezet.

(3) Közterületről két vagy több oldalról látható reklámhordozót két vagy több oldali reklámfelülettel kell kialakítani.

28. §  (1) A reklámhordozó berendezések telepítésekor egységes megjelenésű, időjárásálló szinterezett, rozsdamentes, horganyzott acél vagy alumínium szerkezet alkalmazható. A szerkezeten kerülendők a harsány, rikító színek. A reklám a lehető legvékonyabb keretszerkezetben, átlátszó (plexi vagy biztonsági üveg) felület mögött, szerkezeten belüli, meleg színű, nem villogó fényforrás által megvilágított eszközön helyezhető el.

(2) Reklám megvilágítására kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(3) Kandeláber reklám oszloponként két darab helyezhető el, úttesttől kifelé és/vagy befelé, a hatályos útügyi jogszabályok figyelembevételével,

(4) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető. Nem alkalmazható villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő anyag, mely a közlekedés biztonságát zavarhatja.

24. Utcabútorokra vonatkozó szabályok

29. § (1) Az utcabútoroknak illeszkedniük kell a meglévő épített és természetes környezetbe, településképbe.

(2) Közterületi utcabútort közterület-használati engedély alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 39. §-ban foglalt előírásokat, külön figyelemmel arra, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterületi felületek nem szűkíthetők le.

(3) A közterületi utcabútor a közterület más, közcélú igénybevétele esetén elbontható, mely esetben az utcabútor építtetőjét, használóját, üzemeltetőjét kártalanítás nem, vagy a használatra kötött megállapodás szerint illeti meg.

30. § Utasváró fülkét úgy kell kialakítani, a meglévőket átalakítani, hogy azok oldalfalán átlátható, legalább A/2 méretű műanyag vagy üvegfelület mögött lehetővé váljon könnyen cserélhető közérdekű hirdetések, városi szintű programokról való tájékoztatás elhelyezése.

31. § (1) Új állandó jellegű kioszk nem helyezhető el a helyi értékvédelmi területeken.

(2) Más területeken településképi eljárás alapján elhelyezett Kioszk reklám elhelyezésre felhasználható felülete nem lehet nagyobb az építmény teljes homlokzati felületének kétharmadánál.

32. § (1) Az információs és más célú berendezések reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán, a kétoldalas formátumú eszközök, és kandeláber reklám összes felületének pedig legfeljebb 50 %-án tehető közzé reklám. A további felületeken az alábbi, közérdekű információk közlése lehetséges:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi, kulturális és közlekedési információk,
e) várostérkép;
f) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(2) Információs és más célú berendezés kialakításakor a harmonikus, a település egészén egységes megjelenést biztosító kialakítás mellett törekedni kell arra, hogy a berendezés egyéb közterületi funkcióhoz – például: pad, biciklitároló, virágtartó – is kapcsolódjon.

(3) A településen működő közművelődési és közgyűjteményi (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény, Petőfi Sándor Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum, Szlovák Tájház, János Vitéz Látogatóközpont ) intézmények, valamint azok telephelyei önállóan vagy együttesen közművelődési célú hirdetőoszlop létesítését kérelmezhetik a polgármesterhez benyújtott településképi bejelentési eljárás keretében.

(4) A közművelődési célú hirdetőoszlopnak a reklám elhelyezésre igénybe vehető felülete a 12m2-t nem haladhatja meg.

(5) A közművelődési célú hirdetőoszlopra reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető. A létesítést kérő közművelődési intézmények kötelesek a hirdetőoszlop reklám céljára hasznosítható felületét karbantartani, az avult, megrongálódott reklámok hirdetéseket eltávolítani.

25. A reklámokra vonatkozó szabályoktól való eltérések

33. § A reklámok, és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó, e rendeletben meghatározott korlátozások és tilalmak alól átmeneti időre, az alábbiak szerint lehet eltérni:

a) Városi rendezvények, jelentős események népszerűsítésére évente összesen legfeljebb 12 hét időtartamra a városközpont és a főbb városi útvonalak mentén ideiglenesen egyéb reklám is elhelyezhető,
b) Építési tevékenység idejére – minden esetben kérelemre, és építési napló vezetésével igazoltan – építési reklámháló, molinó is elhelyezhető. Építési reklámhálón a reklám közzétételre 2-9 m2 nagyságú felület használható fel,
c) Közérdekű molinó ideiglenesen helyezhető el városi rendezvények népszerűsítésére a rendezvényt megelőzően legfeljebb 3 hét időtartamra, melyeket a rendezvény végétől számított öt napon belül le kell szerelni

34. § A választással kapcsolatos hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésére a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

26. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésével kapcsolatos általános szabályok

35. § A vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezhetők, - a megfelelő településképi eljárás keretében - kizárólag a vállalkozást, az ott folyó tevékenységet népszerűsítő hirdetési célú berendezések különösen: üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér, totemoszlop, reklámgrafika, molinó.

36. § (1) Új épület építésénél, meglévő átalakításánál, funkcióváltásnál, homlokzati felújításnál az épület közterületről látható részén megjelenő cégérek és hirdetési célú berendezések méretét és elhelyezését e rendelet előírásait figyelembe véve a közterületi homlokzattal együtt kell tervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén – amennyiben a homlokzat nem változik – a kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve az előírások szerint helyezhető el az ott folytatott tevékenységre utaló cégér vagy hirdetési célú berendezés.

(2) Egy ingatlanon belül az összes meglévő és tervezett cégér és hirdetési célú berendezés felületi nagysága nem haladhatja meg az épület közterület felé eső homlokzati felületének 10%-át, amely alól kivételt képez a homlokzati falra festett reklámgrafika, amennyiben az a közterületről látható homlokzat kedvező városképi megjelenését szolgálja.  

(3) Cégért és hirdetési célú berendezést elsősorban az épület homlokzatán, az üzletportál feletti sávban kell kialakítani. A tetőfelület síkjában, arra ráírva, felszerelve felirat, cégér és egyéb hirdetési célú berendezés nem helyezhető el.

(4) Kerítésen vállalkozásonként egy darab, legfeljebb 1 m2 nagyságú hirdetési célú berendezést a kerítésre szerelve, annak síkjában lehet elhelyezni, beleszámítva a (2) bekezdésben meghatározott homlokzati arányszámba.

(5) Előkertben teljes szerkezetével legfeljebb kettő totemoszlop állhat. A lakóterületeken totemoszlopot nem lehet elhelyezni.

27. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésének településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó sajátos szabályai

37. § (1) A kertvárosias és falusias lakóterületekhez tartozó ingatlanokon vállalkozásonként legfeljebb 1m2 összes hirdetőfelületű üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér az épület homlokzatára, vagy a kerítésre szerelve, annak síkjában helyezhető el, illeszkedve azok építészeti jellegéhez.

(2) E rendelet 1. melléklete szerinti helyi értékvédelmi területen és a 2. melléklet szerinti helyi egyedi védelem alatt álló érték ingatlanán:

a) e rendelet méretkorlátai között vállalkozásonként legfeljebb 2 darab cégér, vagy egyéb hirdetési célú berendezés helyezhető el elsősorban betűkből kirakott, vagy dobozolt kivitelben az épület homlokzatára szerelten,
b) helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán LED- kijelzőként, vagy futófénnyel, fényjátékkal üzemelő cégér, vagy egyéb hirdetési célú berendezés nem helyezhető el.
c) a nemzeti dohányboltok kivételével kirakatot át nem látható felülettel takarni nem lehet
d) hirdető berendezésként molinó nem helyezhető el.

(3) E rendelet 4. melléklete szerinti Városi Főutcák területén:

a) új épületek esetében a homlokzati kialakítással együtt tervezett cégéreken, hirdetési célú berendezéseken kívül egyéb hirdetési felületek nem alakíthatók ki,
b) meglévő épületek esetén az épület anyaghasználatát, formáját, tömegét kell figyelembe venni az újonnan kihelyezni kívánt berendezések esetén.
c) a nemzeti dohányboltok kivételével meglévő és létesülő kirakatokat 30%-nál nagyobb arányban át nem látható felülettel takarni nem lehet,
d) hirdető berendezésként molinó nem helyezhető el.

38. § (1) A tulajdonosok a város bármely területén az ingatlanon, annak elidegenítésére vonatkozó kínálati felhívást molinón is elhelyezhetik – legfeljebb 2 m2 felülettel.

(2) Jelen rendelet szerinti településképi bejelentési eljárást követően elhelyezett cégér és hirdetési célú berendezés jobb alsó sarkában fel kell tüntetni az elhelyezést engedélyező önkormányzati hatósági határozat iktatószámát.

(3) A vállalkozás, tevékenység megszűntét követően okafogyottá, gazdátlanná vált cégérek, és egyéb hirdetési célú berendezések elbontása az elhelyezőnek, illetve az ingatlan mindenkori tulajdonosának, üzemeltetőjének, bérlőjének kötelessége.

28. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

39. § (1) Technológiai létesítmény-berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok:

a) a helyi értékvédelmi területen és a helyi egyedi védett épületek utcai homlokzatára és tetőfelületére látható helyre technológiai létesítmény (pl. antenna, klíma-berendezés, szellőző, napelem, kollektor, új parapet-konvektor stb.) nem helyezhető el, az csak az adott épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető. Szerelt kémény nem helyezhető el, csak hagyományos, környezetbe illeszkedő kémény építhető;
b) az a) ponton kívüli egyéb területeken klímaberendezés, szellőző, szerelt kémény, égéstermék elvezetés az épület utcai főhomlokzatán látható helyre csak kivételesen, műszakilag indokolható esetben helyezhető el. Az ilyen berendezések/felszerelések csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthetők.

(2) Parapet konvektor utcai homlokfalra akkor telepíthető, ha az épület előtt előkert van.

(3) A lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni.

(4) Háztartást ellátó méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magastetős épületnél csak a tetősíkban telepíthető.

(5) Lapostetős épületre napkollektor, napelem parapetfallal takartan telepíthető.

(6) Külterületen háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű) telepítésének feltétele, hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített homlokzatmagasságot legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg, és a dőléstávolsága minden irányban saját telkén belülre kell, hogy essen.

(7) Az (5) bekezdés teljesítésével sem telepíthető háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű)

  1. műemléki környezetben,
  2. helyi védelemre kijelölt területen belül,
  3. egyéb védelem alatt álló területeken,
  4. tájképvédelmi területen, vagy
  5. ahol azt magasabb rendű területrendezési terv tiltja.

(8) Szélerőmű, vízszintes tengelyű szélkerék belterületen nem telepíthető.

29. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai

40. § (1) Távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, és önálló reklámépítmény elhelyezésére nem alkalmas területek:

  1. országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területek,
  2. az ökológiai hálózat magterülete,
  3. a közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek), és

erdőterületek.

(2) Mobil távközlésre szolgáló bázisállomások vagy adótornyok belterületen való elhelyezésére csak a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek alkalmasak.

41. § (1) Belterületi beépítésre szánt új fejlesztési területek nem alkalmasak az új középfeszültségű, kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási, valamint a vezetékes hírközlő hálózatok föld feletti vezetésére.

(2) E rendelet 4. mellékletében szereplő helyi védett területeken, a főutakon és közterületeken (Petői S. út, Dózsa Gy. út, Tomori u., Kossuth utca, Bajcsy-Zs. út, Erdőtelki út, József A. út), a településkép védelme érdekében nem alkalmasak a középfeszültségű, kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási, valamint az új vezetékes hírközlő hálózat és a meglévő hálózat rekonstrukciója esetén a légkábeles megoldásra.

(3) Belterület, már beépített területén - a (2) bekezdésben említett területek kivételével - , valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglévő gyenge és erősáramú villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, az új kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Belterület már beépített területe a közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén légvezeték elhelyezésre nem alkalmas.

(4) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási, a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat, és az optikai hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.  Beépítésre nem szánt terület a közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén csak földalatti elhelyezésre alkalmas.

(5) A (3)-(4) bekezdésekben foglaltakat a meglévő hálózat rekonstrukciója során is alkalmazni kell.

(6) Beépítésre szánt terület az új villamos energia ingatlan-bekötés esetén – ezzel együtt az elektronikus hírközlési bekötés is – csak földalatti csatlakozás kiépítésére alkalmas akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(7) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás létesítményeinek elhelyezésére alkalmas területek belterületen, beépítésre szánt területen:

a) A gazdasági területek, melyek antenna önálló elhelyezésére is alkalmasak. Egyéb területek antenna elhelyezésére önállóan nem, csak meglévő építményre telepítve alkalmasak;
b) silók, tornyok, egyéb műszaki létesítmények, templomok harangtornya e szerkezetek takarásában; víztornyok, azokhoz illeszkedő formai kialakításban alkalmasak antenna elhelyezésére.

(8) A transzformátorok helyét a meglévő beépítéssel összhangban kell kijelölni. Az új házas transzformátorokat a településképbe illesztve kell kialakítani, mely során kompakt transzformátorok is építhetők az önkormányzattal egyeztetett módon. A föld feletti hálózat esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető.

(9) A helyi értékvédelmi területen, a főutakon és közterületeken (Petői S. út, Dózsa Gy. út, Tomori u., Klapka utca, Kossuth utca, Bajcsy-Zs. út, Erdőtelki út, József A. út), a településkép védelme érdekében elosztószekrényeket süllyesztett megoldással a környezetbe illesztve kell elhelyezni.

(10) A helyi értékvédelmi terület telektömbjeit határoló közterületen, továbbá műemléki környezetben közterületen transzformátorállomás csak pavilon jellegű épületben helyezhető el. Az előírás meglévő transzformátorállomás cseréjére is vonatkozik.

(11) Erdőterület föld feletti hálózatépítésre csak akkor alkalmas, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, erdei utak mentén, földalatti telepítéssel kell építeni.


V. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

30. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

42. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció célja, hogy az építési tevékenység előkészítése és megvalósítása során a településkép javításának közérdekét összehangolja a magánérdekkel.

  1. A szakmai konzultáció kötelező az egyszerű bejelentéssel érintett tervek benyújtását megelőzően:

a) helyi értékvédelmi terület, helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok;
b) a 4. mellékletben lehatárolt lakótelepi és városi főutcák területeken közterületről látható új épületek esetén,
c) rendelkezésre álló közterület alakítási tervek (KAT) esetében a 4. sz. melléklet szerinti városkapuk, városi főutak, valamint a gazdasági övezetekben fekvő ingatlanok;
d) a város teljes területén két, vagy annál több rendeltetést tartalmazó épület tervezése;

  1. Szakmai konzultáció minden egyéb esetben is kezdeményezhető az építtető részéről a településképi követelményekkel kapcsolatosan.
  2. A szakmai konzultáció a 2. függelék szerinti kérelem nyomtatvány kitöltésével és – akár elektronikus úton történő – benyújtásával is kezdeményezhető.
  3. A szakmai konzultáció során az ügyfelet tájékoztatni kell az építés területre vonatkozó helyi rendjéről, valamint a tervezett beavatkozás környezetét érintő ismert önkormányzati fejlesztési elképzelésekről. A főépítész bemutatja, és szükség esetén értelmezi a Településképi Arculati Kézikönyv ajánlásait és azok indokait, az adott beruházás környezetének értékeit és sajátos adottságaiból következő építési feltételeket.
  4. A szakmai konzultáció során a főépítész javaslataival segíti a településképi követelmények érvényesülését.
  5. A főépítész elektronikus úton, vagy telefonon értesíti a kérelmezőt a konzultáció lehetséges időpontjáról a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül.

(8) A szakmai konzultációról írásos emlékeztető készül a felvetett javaslatok összefoglalásával, valamint a főépítész nyilatkozataival. Az emlékeztetőben foglaltaktól a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során nem lehet eltérni.

(9) A főépítész akadályoztatása esetén a szakmai konzultációt a polgármester biztosítja.

31. Településképi véleményezési eljárás

43. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni jelen rendelet és a Tr. szabályai szerint az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően a helyi értékvédelmi területen és a 4. mellékletben lehatárolt, városkapuk területen, a lakótelepi és városi főutcák területeken közterületről látható területén.

a) lakóépület 300 m2 alatt vagy új épület építése,
b) meglévő épület közterületről látható bővítése, kivéve azokban a fennmaradási engedélyezési eljárásokban, melyben az építés, bővítés 10 éven túl történt,
c) közterületen történő bármilyen építési tevékenység megkezdését megelőzően.

(2) A véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak a Tr. 26/A. § (3) bekezdésére figyelemmel, a Tr. 26. § (3) bekezdés szerinti vizsgálathoz szükséges mértékben – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

  1. a rendelet 3. függeléke szerinti adatlap
  2. rövid műszaki leírás (rendeltetés meghatározása, különböző védettségek bemutatása, telepítés, építészeti kialakítás)
  3. tető-felülnézeti helyszínrajz (a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal)
  4.  az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai
  5. metszetek a megértéshez szükséges mértékben
  6. valamennyi homlokzat, ha tervezett, a cégérek, egyéb hirdetési célú berendezések, és egyéb műszaki berendezések ábrázolásával
  7. ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, utcakép
  8. látványterv vagy modellfotó (madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel)

(3) A Polgármester településképi véleményét az önkormányzati Főépítész szakmai álláspontja alapján adja meg.

(4) Az építtető vagy kérelmező az építési engedély iránti kérelem benyújtásáig köteles a településképi véleményt megkérni.

44. § (1) A településképi vélemény megalapozása érdekében a - jelen rendelet szerinti egyedi és területi építészeti - településképi követelményeknek való megfelelés vizsgálatát az alábbi szempontrendszer szerint kell elvégezni:

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz-e, vagy marad-e, az előírásoknak és a településképi követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

  1. a közterület felől látható homlokzatok, építészeti részletek, a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – illeszkednek-e a településkarakterhez, a TAK követelményeihez és ajánlásaihoz;
  2. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
  3. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  4. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér- és egyéb információs célú berendezések elhelyezésére és kialakítására,
  5. a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
  6. helyi védettség esetén az építészeti értékek védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását;
  7. amennyiben az érintett ingatlannal szomszédos épület műemléki, vagy helyi egyedi védelem alatt áll, az építési tevékenység védett értékekre gyakorolt hatását.

(5) A közterület mentén folytatott építési tevékenység esetében vizsgálni kell, hogy

  1. összhangban van-e a közterület-alakítási tervvel,
  2. korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
  3. korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
  4. a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra.

(6) Közterületen folytatott építési tevékenységhez kapcsolódóan vizsgálni kell annak a közterület meglévő vagy tervezett burkolatára, műtárgyaira, köztárgyaira, növényzetére, díszvilágító berendezéseire és reklámhordozóira gyakorolt hatását.

(7) Azon építési telkek esetén, melyek hátsó telekhatára a vasutak (Kök) területével határos, a településképi és építészeti megjelenést ezekből a nézőpontokból is véleményezni kell, különösen az itt elhelyezhető kerítés, zajvédőfal, fásítás környezetéhez illeszkedő kialakítása tekintetében.

(8) A településképi vélemény kialakításakor – amennyiben sor került rá - vizsgálni kell az előzetes tájékoztató és szakmai konzultáció során meghatározott javaslatok érvényesülését.

(9) A polgármester településképi véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező (építtető), tervező adatait,
b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tervezett építési tevékenység megnevezését,
c) a Tr. 26/A. § (5) bekezdés szerinti véleményt,
d) a vélemény kialakításának alapjául szolgáló, (2)-(7) bekezdésben lévő szempontrendszer szerinti vizsgálatot.

32. Településképi bejelentési eljárás

45. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, amennyiben az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben szereplő, építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek közül az alábbiakban felsoroltak valamelyikét kívánják megvalósítani;

a) helyi egyedi védelem alatt álló építményt, és ingatlanát érintően és helyi védett területen:

aa) meglévő építmény homlokzatának (tetőzetének) megváltoztatása, meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, homlokzatnak az eredeti színtől eltérő színre történő festése, felületképzésének a megváltoztatása,
ab) az ingatlan közterületről látható területén, a közterületi határvonaltól számított 25 m-en belül nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

b)  Helyi egyedi védelem alatt álló építményt, vagy ingatlanát érintően, helyi védett területen, valamint a Kossuth Lajos út, Petőfi Sándor út, Dózsa György út, József Attila út, Tomori utca, Erdőtelki út, Bajcsy-Zsilinszky utca, Rákóczi utca nyomvonala mentén:

ba) az épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
bb) közterületi kerítés, és azzal egybeépített építmények (pl. hulladéktároló) építése, meglévő átalakítása,

c) A település teljes közigazgatási területén egyéb műszaki berendezésének minősülő antennatartó szerkezet, antenna létesítése, ha annak bármely irányú mérete minimum 3 méter;

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építményekben a rendeltetési mód tervezett megváltoztatása esetén:

a) amennyiben a tervezett változás helyi védett területen, helyi egyedi védelem alatt álló építményt, vagy ingatlanát érintően történik,
b) a település teljes közigazgatási területén a rendeltetési egységek számának növekedése esetén.

 (3)  A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni mérettől függetlenül minden esetben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet, valamint e rendelet szerinti reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése előtt.

(4)  A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni e rendelet szerinti, üzletenként 1m2 feletti összes hirdetőfelülettel rendelkező cégér vagy hirdetési célú műszaki berendezés elhelyezése előtt.

46. § (1) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a polgármester részére  írásban kell benyújtani. Az építészeti-műszaki terv digitális adathordozón is benyújtható.

(2) A bejelentés tartalmát a Tr és jelen rendelet részletes szabályai határozzák meg.

(3) A polgármester által kiadott hatósági határozatot a főépítész készíti elő.

(4) A bejelentéshez kapcsolódó építészeti-műszaki terv a hatósági határozat kialakításához szükséges mértékben – a tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció-részek elhagyhatóságával - a következő munkarészeket kell tartalmazza:

a) jelen rendelet 44. § (1) bekezdés szerinti tevékenységek esetén

aa) a rendelet 4. függelékben szereplő kitöltött adatlapot
ab) minden esetben rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításáról,
ac) minden esetben helyszínrajzot a szomszédos építmények, a terepviszonyok és az előkert elrendezési tervezetének feltüntetésével,
ad) az érintett homlokzat(ok)at szükség szerint a tervezett építészeti részletek, egyéb műszaki berendezések feltüntetésével,
ae) minden esetben fotódokumentációt a jelenlegi állapotról,
af) homlokzat színezésének megváltoztatása esetén a színtervet
ag) kerítés létesítése, átalakítása esetén annak településképileg értékelhető tervét.

b) a rendelet 44. § (2) bekezdés szerinti rendeltetési mód tervezett változtatása esetén

ba) 4. függelékben szereplő kitöltött adatlapot,
bb) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
bc) helyszínrajzot,
bd) parkolási mérleget a HÉSZ szerinti zöldfelületi arányszám igazolásával,
be) alaprajzot, és
bf) amennyiben változik, homlokzat, vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst.

c) a rendelet 45. § (3) (4) bekezdéseiben szereplő reklámok, reklámhordozók, és bejelentéshez kötött cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezése esetén:

ca) a rendelet 5. függelékben szereplő kitöltött adatlapot, cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések esetén a 36. § (2) bekezdésben meghatározott homlokzatfelületi arányszám igazolásával,
cb) műszaki leírást mely bemutatja a reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégér, egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
cc) közterületre, vagy telken belül önállóan elhelyezésre kerülő berendezések esetén helyszínrajzot,
cd) építményre helyezendő cégér vagy egyéb hirdetési célú berendezés  esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, és
ce) látványtervet vagy fotómontázst.

(5) Amennyiben a bejelenteni kívánt tevékenység több vonatkozásban is bejelentés köteles, akkor az eljárás egy kérelemben is kezdeményezhető.

47. § (1) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy

  1. a bejelentés megfelel-e a Tr. 26/B. § (2) és (3) bekezdésében, illetve e rendelet 46. §-ában foglaltaknak;
  2.  a tervezett építési tevékenység, egyéb műszaki berendezés, reklám, cégér és egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezése illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek;
  3. a b) pontban foglaltakon túl a reklám, reklámhordozó elhelyezése megfelel-e az Rr-ben foglalt általános elhelyezési követelményeknek;
  4. a rendeltetésváltoztatás megfelel-e a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat különösen az alábbiakra terjed ki:

  1. a tevékenység milyen hatást gyakorol az épített és természeti környezet értékeire, örökségére,
  2. érinti-e a közterület kialakítását, a meglévő berendezéseket vagy a növényzetet, különösen a reklám, reklámhordozó milyen hatást gyakorol a jellemző településképre, hozzájárul-e annak kedvező alakításához,
  3. a cégér, egyéb hirdetési célú berendezés milyen módon változtatja meg, milyen hatást gyakorol az épület homlokzatának, tetőzetének, kirakatának, portáljának megjelenésére.

(3) Amennyiben a településképi bejelentés és a tervezett építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás, egyéb műszaki berendezés, reklám, cégér és egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezése megfelel az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak, a hatósági határozat

  1. állandó építmény esetén időkorlát nélkül, illetve az adott építmény elbontásáig, átalakításáig, rendeltetésváltozásáig,
  2. rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén a rendeltetés időszerűségéig,
  3. közterületi reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a közterület más célú hasznosításáig, cégér vagy egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezése esetén annak aktualitása időpontjáig (üzlet működéséig) érvényes.

(4) A településképi bejelentés ügyében hozott határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki. Amennyiben a polgármester a bejelentett tevékenység végzését a megadott határidőn belül nem tiltja meg, vagy az eljárást nem szünteti meg, úgy a tevékenység megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

33. Településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság

48. § (1) E rendelet szerinti településképi követelmények teljesülését, a településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) A polgármester hivatalból vagy kérelemre településképi kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki

a) az e rendelet III. és IV. fejezetében meghatározott településképi követelmények megsértése;
b) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása;
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése
esetén.

(3) A Polgármester a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt esetekben előzetesen megfelelő határidő biztosításával végzésben felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére.

(4) Az (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester hatósági határozatában - a településképi követelmények teljesülése érdekében - az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására és ezzel egyidejűleg az 48. §-ban foglaltak szerint településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

49. § (1) A polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlantulajdonossal szemben 50.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő összegű településkép-védelmi bírságot szab ki az alábbiak szerint:

a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén

aa) a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén maximum 1 000 000 Ft;
ab) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően maximum 500 000 Ft;

b) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén maximum 1.000.000 Ft;
c) a településképi követelmények megsértése esetén - amennyiben a tevékenység nem tartozik településképi bejelentési kötelezettség alá - maximum 1 000 000 Ft.

(2) A bírság megfizetése nem mentesít a kötelezésben foglaltak teljesítése alól.

(3) A településképi kötelezési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A településképi kötelezésben foglaltak önkéntes teljesítésének elmaradása esetén – ideértve a településkép-védelmi bírság meg nem fizetését is - a végrehajtás elrendelését és foganatosítását a döntést hozó hatóság végzi.


VI. Fejezet

Záró rendelkezések

50. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2019. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 49. § 2019. január 15. napján lép hatályba.

51. §  A Tktv. 11/F § 3. pontjának a) - d) alpontjában meghatározott cégérek, egyéb hirdetési célú berendezések esetén az azokat elhelyező személy legkésőbb 2020. június 1. napjáig köteles a jelen rendeletben foglalt előírásoknak megfelelni.

ZÁRADÉK:    Ez a rendelet az SzMSz 36. §. (2) bekezdése alapján 2018. december 20. napján lett kihirdetve.


Kiskőrös, 2018. december 20.

Kiskörös Város településképe védelmének helyi szabályairól szóló rendelet
56.5 KB
kiskoros-varos-telepuleskepe-vedelmenek-helyi-szabalyairol-szolo-rendelet.docx
1. melléklet
1.86 MB
kiskoros-varos-telepuleskepe-vedelmenek-helyi-szabalyairol-szolo-rendelet-1-melleklet.docx
2. melléklet
17.12 KB
kiskoros-varos-telepuleskepe-vedelmenek-helyi-szabalyairol-szolo-rendelet-2-melleklet.docx
3. melléklet
15.33 KB
kiskoros-varos-telepuleskepe-vedelmenek-helyi-szabalyairol-szolo-rendelet-3-melleklet.docx
4. melléklet
515.73 KB
kiskoros-varos-telepuleskepe-vedelmenek-helyi-szabalyairol-szolo-rendelet-4-melleklet.docx
5. melléklet
18.08 KB
kiskoros-varos-telepuleskepe-vedelmenek-helyi-szabalyairol-szolo-rendelet-5-melleklet.docx
1. függelék
5.34 MB
kiskoros-varos-telepuleskepe-vedelmenek-helyi-szabalyairol-szolo-rendelet-1-fuggelek.pdf
2. függelék
14.52 KB
kiskoros-varos-telepuleskepe-vedelmenek-helyi-szabalyairol-szolo-rendelet-2-fuggelek.docx
3. függelék
14.89 KB
kiskoros-varos-telepuleskepe-vedelmenek-helyi-szabalyairol-szolo-rendelet-3-fuggelek.docx
4. függelék
14.62 KB
kiskoros-varos-telepuleskepe-vedelmenek-helyi-szabalyairol-szolo-rendelet-4-fuggelek.docx
5. függelék
14.73 KB
kiskoros-varos-telepuleskepe-vedelmenek-helyi-szabalyairol-szolo-rendelet-5-fuggelek.docx
6. függelék
16 KB
kiskoros-varos-telepuleskepe-vedelmenek-helyi-szabalyairol-szolo-rendelet-6-fuggelek.docx
7. függelék
17.28 KB
kiskoros-varos-telepuleskepe-vedelmenek-helyi-szabalyairol-szolo-rendelet-7-fuggelek.docx