Röviden az árúbemutatókról

Minden bizonnyal Önök is hallottak az árubemutatós kirándulásokról, esetleg részt vettek árubemutatós cég által szervezett „ingyenes” egészségügyi szűrővizsgálatokon, amelynek a célja a valamilyen „csodás” tulajdonsággal, „gyógyhatással” bíró túlárazott termék megvásárlására rábírás volt. Az ilyen vásárlások után a vevők nagy többsége becsapottnak érzi magát. A felesleges bosszúságok, nagyobb problémák elkerülése érdekében kérjük, hogy fogadják meg tanácsainkat.

Az árubemutatók egyik célközönségét az idős, nyugdíjas korú, betegséggel küzdő emberek jelentik. Az árubemutatós tevékenységet folytató vállalkozások a korábbi években jellemzően postaládákba elhelyezett szórólapokkal invitálták az érdeklődőket az előadás helyszínére. A szórólapokon a termékbemutatót általában kirándulásokkal, vonzó programmal és ebéddel kötötték össze. A részvételért cserébe még apró ajándékokat is adtak. A szervező cégek a legtöbb esetben magányos időseket, nyugdíjasokat céloztak meg, akik a kirándulás miatt úgy érezték, hogy „hálával” tartoznak és olyan – többnyire magas áron kínált – termékeket vásároltak meg a helyszínen közvetített hitelből, amelyekre valójában nem is volt szükségük. Az ilyen bemutatókat rendszerint éttermekben, fogadókban, kultúrházakban tartották meg. Az előadás alkalmával többnyire nem tisztességes módszereket – pl.: a termék gyógyhatására vonatkozó tisztességtelen tájékoztatást – alkalmazva bemutatásra kerülnek az értékesíteni kívánt, meglehetősen drága, a gyakorlatban semmilyen gyógyhatással nem rendelkező termékek. Az ilyen külső helyszíneken vásárolt termékek esetében a jogszabály lehetővé teszi a vevő részére, hogy 14 napon belül elálljon a szerződéstől, vagyis visszaadja a terméket a vállalkozásnak és visszakapja a termék árát. 

Az árubemutatókról szóló, 2015 decemberében elfogadott törvénymódosítás három lépcsőben kezelte a kérdéskört: az ingyenes juttatás reklámja tilalmával, ügyfélszolgálati előírások bevezetésével és a bemutatókon a hitelközvetítés lehetőségének a megszüntetésével. Az árubemutatókra vonatkozó jogszabályi szigorítások miatt a jellemzően szórólapokon hirdetett külső, üzleten kívül szervezett bemutatók száma lecsökkent. Az árubemutatós cégek a jogszabályi szigorítások miatt, a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva a meghirdetett bemutatókat ma már elegáns magánorvosi rendelőknek kinéző, bejelentett üzletekben tartják. Az árubemutatók szervezői jelenleg leginkább telefonon keresik meg az érdeklődőket, vagy személyre szóló meghívót postáznak. A telefonszámokat, címeket korábbi bemutatókról, ismerősöktől, a hatóságok által nem ismert módon szerzik be a vállalkozások. 

Használatosak olyan meghívók is, amelyek rejtvényt tartalmaznak, és a helyes megfejtést beküldőknek ajándékot ígérnek. Előfordult, hogy a fogyasztót azzal keresték fel telefonon, hogy elmulasztotta visszaküldeni a neki címzett kérdőívet, ezért be kell fáradnia a megadott címre, hogy pótolja a kérdőív kitöltését.  A bemutatókat az utóbbi időben többnyire „szűrővizsgálatként”, „egészségnapként”, „ingyenes állapotfelmérésként” hirdetik meg. Az ilyen jellegű üzletek kialakítása, valamint a fehér köpenybe öltözött alkalmazottak szintén a fogyasztók megtévesztését szolgálják, mivel a bemutatókon közreműködő személyek nemhogy orvosi, hanem egyéb egészségügyi végzettséggel sem rendelkeznek. Az „egészségügyi vizsgálat” mindig nagyon rossz eredményt állapít meg, és jellemzően erősen túlárazott terméket kínál megvételre, amely a vizsgálat során feltárt problémákra nyújt megoldást. Természetesen minden esetben kihangsúlyozzák a termékek egészségre gyakorolt, pozitív tulajdonságait, melyet a későbbiekben már nem tudnak bizonyítani. Az árubemutatók során az érdeklődőknek különböző lézerterápiás készülékeket, lézeres agystimulátort, alvásrendszereket (takaró, párna, derékalj), inframatracokat, ionizátorokat, segélyhívó okosórákat kínálnak megvételre. Az esetek többségében az sem jelent akadályt, hogy nincs készpénz a fogyasztónál. Előfordul, hogy ilyen esetekben a vállalkozás felajánlja, hogy saját gépkocsiján bankba, bankautomatához kíséri vagy hazaszállítja a vásárlót, aki a lakásán fizetheti ki a termék – általában többszázezer forintos – vételárát, ami a beszerzési ár többszöröse is lehet.  Nagyon fontos különbség a külső helyszínen végzett értékesítéshez képest, hogy az üzletben végzett kereskedelmi tevékenység esetén a vásárlót nem illeti meg a fentiekben említett elállási jog, tehát a kereskedő nem köteles a termék visszavételére és a vételár visszatérítésére.

Kérjük, hogy a fentiek alapján ne dőljenek be a hangzatos ígéreteknek, magabiztos előadóknak. Az ilyen „vizsgálat”-ot követően megvett terméktől nem várhatnak gyógyulást, vagy az egészségi állapot javulását. Bármilyen egészségügyi probléma esetén forduljanak inkább háziorvosukhoz.

Mit a tehet vevő, ha mégis megtörtént a vásárlás?

A vásárlást követően kérjük, hogy minden esetben forduljanak a fogyasztóvédelmi hatósághoz, amely 2017-től lakóhely szerinti járási hivatalokat jelenti. A járási hivatalokban a hatósági eljárás megindításán túl az egyedi igényérvényesítéshez szükséges békéltető testületi gyors és ingyenes eljárása megindításához is tudnak segítséget nyújtani. Javasoljuk továbbá a rendőrség felkeresését is, ahol fogyasztók megtévesztése, vagy kuruzslás miatt tehetnek feljelentést.  


Bács-Kiskun Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály

Kecskemét 6000 Kecskemét, Batthyány u. 14.,
Postacím: 6001 Kecskemét, Pf.:302 Tel:76/513-300/30-27, BM: 33/30-27, Fax: 76/513-300/30-98 BM 33/30-98, e-mail: elbir [kukac] bacs [pont] police [pont] hu web: http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/bunmegelozes

497.49 KB
roviden-az-arubemutatokrol.pdf

Hasonló cikkek

 Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2018. április 21-én szombaton technikai okok miatt nem lesz ügyfélfogadás a Kiskőrösi Polgármesteri Hivatalban. 
Kiskőrös és környező települések diákjai, figyelem!
Kiskőrös Város Képviselő-Testülete 2018. április 25-én (szerda) 17.00 órakor közmeghallgatást tart.