Visszalépés az alapértelmezett megjelenítésre

Le az égről hull a csillag...

Budapest
1845. január

Le az égről hull a csillag;
Szemeimből könnyek hullnak.

Nem tudom, mért hull a csillag?
Könnyeim halottért hullnak.

Csak hull, csak hull könny és csillag;
Egyre hullnak, mégsem fogynak.